Budai Napló, 1918 (15. évfolyam, 571-606. szám)
1918-12-29 / 606. szám
BUDAI NAPLÓ 3 ■w.aBSsaHa — fi.-»« jffiat Telefonon értekezhetni a felelős szerkesztővel: délelőtt 10—12-ig. Telefonszám 24—77.--------------- j Me gható ünnepe volt dec. 22-én a Klotild Szeretetháznak: 125 árva növendékét a szeretet melegével, a karácsonyfa szépségével, a lélekemelő érzések ragyogásával vette körül. Megajándékozták a kisebbeket játékkal, a nagyobbakat hasznos dolgokkal. A nagy'termet zsúfolásig megtöltötték az Egyesület tagjai és a gyermekek hozzátartozói, akik könnyes szemmel hallgatták az ártatlan gyermekszívekből feltörő, áhi- tatos éneket: „mennyből az angyal, lejött hozzátok . . .“ Dr. Ruffy Pál az állami gyermckmenhely igazgatója mondott az Egyesületnek, elsősorban Ripka Ferenc elnöknek mé-. lyen megindult szavakkal köszönetét. A Himnusz elénekiésével zárult a felemelő ünnep. Egan Ede, akit, mint az I. kerület politikai harcainak egyik kemény, de mindig vidám harcosát sokan szeretnek, kapta a kereskedelemügyi kormány részéről a megbízatást, hogy a hajózást és kereskedelmi tengerészetet felölelő IX. szakosztályt vezesse. Ez egyike azoknak a belső reformoknak, amelyek Garami Ernő miniszter, akinek nevét rokonszenvessé tette, hogy sokat dolgozik és oly keveset beszélteti magáról, — és szorgalmas munkatársa ~~ "iely Kálmán államtitkár, aki a minisz,ium átezorvozóeót vállalta, — léptettek életoe, azzal, hogy a mérnöki szaktudásnak megfelelő teret nyissanak. Méhely Kálmán öt szakosztály főcsoportnak élére államtitkár helyettesi hatáskörrel mérnököket állított: Buday Béla, Beke József, Vázsonyi Jenő, Kelety Dénes és Hollós József személyében. Tizenegy szakosztály vezetésével szintén mérnököt bízott meg, ezek: Éltető Ágost, Kikinday Gyula, Di- csőffy Kálmán, Gálik István, Keresztes István, Egan Ede, Korányi Kálmán, Ladányi Jenő, dr. Mally Ferenc, Fekete József, Magyaríts Ágost. Ezek közül sokan budaiak. Huszonegy református lelkész és világi ember ment el Budáról a nyugati protestáns kereszíénység vezetőembereihez a magyar prot. egyházaknak s a magyar népállam egységének megmentése és a megegyezéses világbéke előmozdítása céljából. Két csoportban mentek — írja az Uj Reformáció — Hágába és Bernbe. Sajnos, ez a szép reményekre jogosító misszió — ahogy értesülünk — szintén nem járt sikerrel, mert hivatalosan a küldöttségeket nem fogadták. Vészkibicek tolakszanak a velünk való kijátszás keserves tragikuma köré. Galíciából, Ausztriából tömegesen zudul az ottan- ról menekülni kényszerült, idegen elem ide Budára, de különösen a Krisztinavárosba. Bénuló aggyal, legázolt szívvel, már a hitét is vesztő lélekkel, sírva markoljuk össze a kevés magyar rögöt, hogyha pusztulnunk kell, legalább magyar földben nyugodhassunk — és ez a könnyel, vérrel, magyar kultúrával termővé izmositott föld ma vad idegenek találka helye. Nász. Szepessy Ágoston postafőfelügyelő fia, Dezső, eljegyezte özv. Walter Józsefné bájos leányát, Ilonkát. Védelmet kért Zugliget lakossága a többször megkísérelt fosztogatások ellen. Alszeghy ezredes vadászzászlóaljának egy gépfegyverosztagát helyezték el az angol-kisasszonyoknak házában. Vitaestéket rendez a Budai Polgári Kör s a legközelebbi e- hó 3C-án este fél 7 órakor lesz az ezidőszerint aktuális társadalmi kérdések felett. A kör elnöksége arra kéri a tagokat, hogy az estélyekre ismerőseiket is meghívni szíveskedjenek. Ezt társasvacsora követi a Vigadóban. Jajgatás, fogak csikorgatása hangzik állandóan a kiépítetlen kültelki utakon, a közlekedés lebonyolításának lehetetlensége miatt. Ezek az utak a hegyi vizek levezetésére is szolgálnak s természetes, hogy hó, eső rongálja — járhatatlanok. A kültelkeken azonban egész éven át lakott családi házak vannak, amikre nemcsak épitési engedélyt kell kiadni a hatóságnak, hanem azok megközelítését is lehetővé tenni. A közérdek követeli, hogy legalább a dűlők főbb utjai terméskövekkel látassanak el — az illetékes ügyosztály pedig csak szabályozás után akarja az utakat rendezni, járhatóvá tenni. A szabályozás pedig a telek- tulajdonosok merevségén akad meg, akik nem hajlandók ingyen kisebb területeket átengedni. Tarthatatlan helyzet, sötét ügy, melyet a még ellopott petróleumlámpák, sőt oszlopok is, sötéíebbé tesznek. Kövezést és villamos világitást vasbeton oszlopokkal a sűrűn lakott, de különben elhagyatott budai kültelekre. A Budai Dalárda első nagy hangversenyét a jövő évben január 12-én vasárnap este 6 órakor rendezi a budai Vigadóban. A Németvöigy árváit ez idén is karácsonyi ünnepre hívta Jauernik Nándorné a környékbeli szegények áldott gondozója és 24 szegény gyermeket vendégelt meg bőségesen, ellátva őket cipővel ruhával, amihez hozzájárult az Elöljáróság cipővel és Becsey Antal ruhával. Részt vett az ünnepen Pyberlgnác iskolaszéki tag. a környékbeli egyesület elnöksége és Badal Edének a gyermekekhez intézett meleg beszéde után a jótevő háziasszonyt és áldozatkész férjét ünnepelte a társaság. Csúf szemötcs volt Buda arculatján a Hentzi szobor. Akkor is, amikor fent állott a budai várban, azután is, amikor .áthelyezték a hűvösvölgyi hadapród iskola udvarára. A valóságos Gessler kalap volt. Ott a forradalom leszerelte és beszállította a városházára, ahol nem tudtak vele mit elkezdeni. Most aztán a főváros tanácsa kijelentette, hogy Hentzi szobrát semmiféle formában sem tartja méltónak a fönntartásra s azt javasolja, hogy olvasszák be s az anyagát használják föl a 48-iki forradalom másik nagy költője, Jókai szobra számára és állítsák föl azt Budán, hogy a leoperált szemölcs helyére kedves flas- tromot kapjunk. (Ezt az utolsó mondatot ugyan nem mondotta ki a tanács, de nekünk budaiaknak ez igy volna kedves.) Újévi üdvözlet. A budai Vigadó kávéház nagyrabecsülí vendégeinek ez utón kíván boldog ujesztendőt: Hajnal Béla kávés. Kálváriát jár egy iskola igazgató a főváros tanácsának részint közönye, részint rosszul alkalmazott humanitása miatt. Az egyik óbudai óvodában a vezető óvónő hanyag volt, visszaélést követett el a felszerelési tárgyakkal és rosszul bánt a dajkával. Ezek miatt felügyelőigazgatója fegyelmit inditatottellene, aminek következménye volt, hogy az óvónőt elitélték. S ettől kezdve az igazgatónak és családjának nincs nyugta. Mint az iskolában, egy folyosón lakó szomszédok állandóan civódtak, állandóan a bíróságon jártak. Az igazgató ezért kérte az óvónó áthelyezését — két év óta kéri, a kellemetlenségek, pöröskö- dések még jobban megdagadtak, de az óvónő még olt lakik. Most, hogy az óvónő a bosszuállási eszközeiből kifogyott, apjával folytatja az igazgató elleni hadjáratot. A fegyelmi feljelentésben az szerepel, hogy „valószínűleg a szülőkhöz kerültek az eltulajdonított tárgyak.“ — Újabb per. Az igazgatót 3000 K elitélték, de a feljebbviteli tanács felmen tette. Uj lapok Budán, a katholikus autonómia tette szükségessé, a kelenföldi templom hiány érlelte meg a Budai Katholikus Tudósító címen ezentúl havonkint megjelenő újság kiadását, mely Farkas Aiberik cisztercita kiváló szerkesztésében jelenik meg, L, Fehérvári-ut 17. — Uj Reformáció címen uj hetilap indult meg, mint a református egyházi reformmozgalom közlönye Haypál Benő és Veress Jenő gondos szerkesztésében. Divattá lett, hogy a budai oldalon a szent Gellért-fürdő szálloda éttermei legyenek a budai előkelő világ számára azok, amik Pesten a Bristol, a Dunapalota síb. Legutóbb is e hó 21-én a báró Gattmann Lily és Skerlecz Iván báró esküvője alkalmával a szent Gellért-fürdő étkező termeiben volt a nászlakoma este 7 órakor, melyet Frenreisz István bérlő rendezett kiváló Ízléssel. Huszonnyolc vendég számára terítettek, akik között ott voltak : Lánczy Leo, Pejácsevich Tivadar gróf, dr. Nemes Antal c. püspök, Csáky Gyula gróf, Vamoser Ernő és báró Skerlecz Karla. A tiz fogásu menü után a társaság sokáig élvezte a Balogh testvérek muzsikáját. Szép Ilonka históriáját oly kevesen ismerik, pedig roppant fontos dolog, mert a bájos szőke szépség most lett egy éves és egyszerre jött meg öt foga, minden baj nélkül. Ezt az örömet ünnepelte szükebb körben, de rendkívül érdekes helyen, a Gellért-hegy belsejében épült Török 'pincében Szép József, a Rudas-fürpő vendéglőse. Lapunk szerkesztője a fogavató lakomán azt kívánta, hogy ezentúl a kis Ilonka fogai egyenkint jöjjenek s azokat egyenkint ünnepeljék ott a vén Gellért mélyében a Török pincében. Baj van megint az Alagúttal. Egy időben bedőléssel fenyegetett, akkor egy millió költséggel szárazzá tették és kívül tatarozták. Ebben nem volt sok köszönet. A budai embernek azonban állandó tyúkszeme volt az alagut-vám, amelynek eltörléséért kemény harcokat vívott sok budai jó vitéz. A mig vámot kellett fizetni benne, az autók elkerülték. Öt perc alatt körüljárták a várhegyet. Az alagutban pedig tábla hirdette, hogy ott se dalolni, se fütyülni, de még ostort pattogtatni is tilos. A forradalmi kormány egyik kedves ténye, hogy az alagut-vámot a hid- vámokkal együtt eltörülte. Heuréka ! örvendeztek azok, akiknek e barátságtalan piszkos cdun át kell jármok ! De az örömük nem tartott sokáig, mert a vámmentes Alaguton át megindult az őrületes autóforgalom és most vígan fütyülnek, tülkölnek, zakatolnak ott, hogy az ember beleszédül, elkábul, megőrül tőle. S most a gyalogosok kerülik meg a várhegyei s ez — nagy baj a szegény sietős embernek. Teremavatás lesz Szilveszter este a szent Gellért fürdőben, amikor a kávéház ujonan berendezett Márványtermét avatja föl Frenreisz István bérlő kedves ünnepségek között. Ezt a szép, kedves, csendes helyet hamar megkedveli majd Buda előkelő közönsége. Iparoséi! nyugdija. — Az aggkori ellátás kérdéséhez. — A kézmüiparosság legfontosabb kérdését vetette föl Vádi Gabor újból, mint ahogy már oly sokszo-i meg tettük és mindig hiába. Ez egyike azoknak a kérdéseknek, mely nagy hatással volna e polgári osztály tömörítésére és föl- véve a mult számban fölvetett eszme fonalát, tovább fűzöm azt. Rendkívül értékes anyagot nyerne az iparos nyugdíjintézmény révén a társadalom — de hasznára válhatna ennek sok olyan ember, akit szegény sorsa ma az ipar terére hajt tanoncnak, holott kontem- piáló lelke, theoretikus gondolatmenete ezzel ellenkezik, egész természete ellene van s igy az ipar szeretete nélkül, csak kényszerből foglalkozva vele, közepes tudástér el, küzdelmes életet él és elriasztó például szolgál. Mint beamter vagy más lateiner pályán, talán kiváló, elsőrangú tényezővé vált volna. így a társadalomban egészséges csere állna be. A szegénysorsu, alsóbb néposztályokból kiemelkednék a tehetség, viszont alkalmas intelligens elemmel gyarapodnék az iparos osztály. Ez a csere meghozná azt a kedves helyzetet, hogy egy családban a jól kereső iparos testvér segítené az álmodozó, csekély jövedelmű poéta testvért, aki elhozná magával a vacsorához barátját, a filozoptert, vagy azt a vidámkedélyü zeneszerzőt, aki máskor vacsora helyett tárogatót fuj. A leányok sorsát is hathatósan szolgálná ez, mert az úri, a bearn- íer-család szegényebb sarja szívesen menne feleségül a nyugdijat is biztosító iparoshoz, — viszont az iparos család leányának mód adatnék, hogy niás pályán élő fiatal ember mátkájává lehessen. Ez volna az egészséges vérkeresztezés, a nemzet újjászületése. Egymás érdekeit szolgálva egymás nívóját emelve, hamar összeolvadna a társadalom, amelynek mérvadó tényezője nem volna más mint az egyéni tisztesség, a jóság és a tudás. Sokat hangoztatták a magyar ipar megteremtését holott előbb magyar iparost kell nevelnünk s ezt is leghathatósabban szolgálná az iparosok nyugdijintézrnénje. Nyolcszázezer úgynevezett kisiparos él Magyarországon — szervezetlenül. Rendkívül értékes, becses eleme a társadalomnak, — produktiv nemzetfenntartó osztály. Ha a szociális állam egyforma mértékkel mér munkásnak és munkaadó kéz- müiparosnak, akkor arasznyi időn belül megteremtheti e nyugdíjintézményt és Magyarország egészséges társadalmi átalakulásának csendes forradalmát vívja meg a kultúra legszelídebb eszközével. Krisztus igéjével: — szeretve felebarátját és önmagát. Máté István.
