Budai Napló, 1917 (14. évfolyam, 96/564-102/570. szám)

1917-12-04 / 101. (569.) szám

2 BUDAI NAPLÓ o Supka Gézának pompás vezér­kara van, csupa fegyelmezett, nagy szókészséggel rendelkező, agilis fia­tal ember, akik lámpaláz nélkül öntudatosan intézik a párt első föllépését. „Vérbeli“ újságírók és irók egész gárdája áll lelkesen mellette. Főtörekvésük a választók kellő felvilágosítása és ezt ügyesen ren­dezett propaganda esték révén vélik legjobban elérhetni. A propaganda-esték közül az első kettő a hétfői és a keddi a Politi­kus Greijzlernél zajlott le és a szervezkedő párt vezetőin kívül több 1. kerületbeli polgár is felszólalt. A felszólalók között Fürj Pál tanár olyan dolgokat szögezett le, amelyek csak ezen az oldalon hangozhat- hattak el. kürj Pál tanár szervez­kedésre hívja fel a tisztviselőket — ahogy azt lapunk vezető helyén is kifejti és a szabadpolgári párt ellen való állásfoglalásánál nem szemé­lyi, hanem politikai okok vezetik és a háború alatt elnyomorodott, megőrölt középosztály a maga ér­dekei melleit szervezkedik, amikor a radikális-párt zászlaját igyekszik diadalra vinni. Szerdán a fehérvári-uti Wéber- féle vendéglőben gyűlt össze a kör­nyék polgársága. Ezen az estén a magyar irodalom egyik kiválósága Biró Lajos mondott beszédet, amely­ben mint egy egyenes kardot, úgy döfte bele a jelenlévők köztudatába azt a megállapítást, hogy a politikai véleménynyilvání­tásáért pedig senkit semmiféle üldöztetés, hátrány, gazdasági kár, bevonultatás nem érhet, mert az ilyen megtorlásokkal a mai közélet vezetői nem is kí­vánnak élni, de ha élni kíván­nak sem engednék meg az idők, a sajtó és a nyilvános­ság erőteljes szervezetei. B/ró Lajos mellett dr. Szende Pál az OMKE főtitkára mondott gondo­latokban, képekben gazdag beszédet különös szókészséggel a mai, parla­menti viszonyokat jellemezve azzal, hogy a háborúban minden vesztett csata után kiselejtezik a régi ágyu­kat-, az elromlott fegyvereket, sőt az idejüket múlt hadvezéreket is. Nem igy a magyar politikában. A radikális-párt zászlóbontását dr. Halasi Béla méltatta, a polgárság közül Vutkovits István és mások szólaltak föl. Csütörtökön Nagy Annánál volt látogatott értekezlet és vacsora. Nagy Annánál az első felszólaló Krejcsi Rezső a bpesti ipar és kereskedelmi kamara főtitkára az ipari és kereske­delem jövendő alakulásáról beszélt. Krejcsi után az I kér. polgárság nevében Noti Károly szólalt fel és hatalmas lendületű beszédben tört lándzsát a tiszta demokrácia mellett, melyet eddig csak jelszónak hasz­náltak. Pénteken a Papp-féle vendéglő­ben Szende Pál nyitotta meg a fel­szólalók sorát. Szende szavai átível­tek a Dunán és megzörgették a parlament ablakait. Nagy, nehéz megállapítások, nehéz vádak hmg- zottak a közélet jelen vezetői ellen, akik úgy gondolkodtak az országról a háború alatt, hogy a gazdagokat még gazdagabbakká és a szegé­nyeket még szegényebbekké tették. Szombaton a Politikus Greijzler­nél már alig tudtak elférni az ér­deklődő választók, ahol dr. Blaner Móric az ügyvédi kamara titkára, Dénes Lajos, dr. Fülön Zsigmond, Virág Gyula és dr. Vámos Jenő szólaltak föl. — Az emelkedett es­télyt P/7zsí\'<Lajosnak a radikális­párt titkárának nagy hatásokat ki­váltó elmés beszéde zárta be. Akik részt vettek ezeken az esté­ken azok a Supka-párt rendületlen hívei lettek. Ilyen előkészületekés az ezzel járó plakátháboru után került sor e hó 2-án vasárnap, a programmbeszédek elmondására. A koronaőr-utcai is­kola tornaterme van arra hivatva, hogy a kerületbeli politikai küzdel­meknek is porondjává legyen. Vasár­nap délelőtt 11 órakor a Supka- párt töltötte meg szinültig a termet. Intelligens közönség jelent meg és feszült várakozással nézett a törté- nendők elé. Bossányi Béla elnök megnyitója után dr. Supka Géza állott íö! szólásra. Minden szenve­délyesség, minden alantas szónoki eszköz kerülésével fejtette ki a maga nézeteit a mindjobban belemelegedő hallgatóság rendkívüli tetszésnyilvá­nítása mellett. Néha orkánszerüen zúgott föl a taps és az éljen. Kevés ilyen beszédet hallott ezideig ez a kerület. Mint mellékletet csatoljuk azt lapunk mai számához. Utána szólásra emelkedett Fényes László orsz. képviselő, a nagynevű hírlap­író és bár sok részletkérdésben nem vallja a radikális párt elveit, mégis a legmelegebben ajánlotta dr. Supka Gézát, akit hatalmas tudása készültsége, szónoki képessége puri­tán jelleme egyesen predesztinál a parlamenti szerepre. Fényes László mindig érdekeset mond, akár szóval, akár írásban és most is nagy hatásokat ért el. Még Kis Roland beszélt fordula­tosán, ötletesen és a jelölt zajos, meleg ünnepeltetésével, annak nagy­hatású beszédének hatása alatt, Lu­kács Jenő buzdító felszólalása után oszlott szét a választók megihletett tömege. Délután 5 órakor ismét megtelt a terem, amikor Szigeti János fejtette ki programmját. A szabad­polgári párt tagjai lehetőleg teljes számban jöttek össze és a jelölt támogatására megjelentek gróf Ap- ponyi Albert és Földes Béla minisz­terek, Zlinszky István és Hódy Gyula orsz. képviselők. Dr. Platthy György elnök üdvözlő és megnyitó szavai után a jelölt emelkedett szó­lásra. Szigeti Jánost mint szónokot szívesen hallgatja a közönség és. ez alkalommal is sürü elismerésben részesítették párthívei. Felszólalásaikkal támogatták jelölt­ségét Lorber József és Halász Károly akik a vasutasokat hívták föl, hogy pártolják Szigetit, aki mint vasutas képviseli az érdekeiket a parlamentben. Utánuk Mészöly Oszkár keres­kedő, a radikális párt agilis tagja beszélt, némi vihart váltva ki naiv őszinteséggel és tájékozatlansággal mondva el gazdasági aggódásait. Azután gr. Apponyi Albert emelkedett szólásra és a maga szó­noki képességeivel cáfolta a radi­kális párt eszméit és törekvését. Néhány lelkes Apponyista félreértette szavait, mert közbeszólásokkal za­varták s végül az egyik vasutast ki is kellett vezetni. Apponyi beszéde után Földes Béla fejtegette tudományos alapon a szociális, társadalmi és pénzügyi kérdéseket. Végül Zlinszky István hívta föl együttállásra a pártot és Platthy György elnök ajánlotta a válasz­tóknak az I. kerület választóit jel­lemző komolyságot és méltóságot, erősen bízva Szigeti János győ­zelmében. A választás december hó 6-án reggel a Koronaőr- utcai iskola tornatermében 8 órakor kezdődik és 9 órától szavaz a pol­gárság. A központi választmánynak november 21 én tartott ülésén meg­választották : Választási elnökül: dr. Ripka Ferencet, szavazatszedő küldöttségi elnökül: Gamauf Gézát, helyettes­elnökül : Mészáros Ferencet és Bartus Gyulát, jegyzőkul: dr. Papp Vilmost és Moussong Gézát, helyettes jegy­zőkul: dr. Löwengard. Jánost és Jeszenszky Gézát. A szavazatszedő küldöttségeket a választmány a következőképen ala­kította meg: I. Szavazatszedő-küldöttség: Elnöke: dr. Ripka Ferenc válasz­tási elnök. Jegyzője: dr. Papp Vilmos. II. Szavazatszedő-küldöttség: Elnöke: Gamauf Géza. Jegyzője : Moussong Géza. A választási elnököt akadályoz­tatása esetén Gamauf Géza küldött­ségi elnök helyettesíti. A választók közül azok, akiknek neve A—K betűvel kezdődik az L, azok pedig, kiknek neve L—Z betű­vel kezdődik, a II. szavazatszedő kül­döttség előtt szavaznak. A választmány elhatározta, hogy a polgármestert személyazonossági ta­nuk kirendelése, a tanácsot pedig a szükséges helyiség átengedése, "fel­szerelése és fűtése végett megkeresi. A választók részére fehérszinü , választói igazolványokat készíttet, amelyeket folyó évi decem­ber 3—5-ig terjedő három napi idő alatt, délelőtt 8—12 és délután 3—6 óráig fog az I. kerületi elöljáróság­nál a választóknak kiosztatni. Iga­zolványát minden választó csak sze­mélyesen veheti át és személyazonos­ságát szükség esetén okirattal kell igazolnia. A ki nem osztott igazol­ványokat a választás napján, a vá­lasztók az elnöknél vehetik át. Mindent leir! Kozma-féle Gépiró és Sokszorosító Intézet. II. kerület, Fő-utca 19. szám. Leírás. írógépbe diktálás Stenogra- fálás. Gyors, pontos és megbízható munka. — Igazgató : Kozma Bernát, felső keresk. iskolai gyorsíró tanár. Telefon : 174—04. KATONAI cikkek, katonai alsóru­házatok nagy választéka Preisach József 1„ Krisztina-tér3 Elsőrendű 1 ' j. angoi női ruhát FÜLES JÓZSEF készít IV. kér., Váci ntca 49. szám. ElSnyöe fizetési feltételeit mellett I Becsey Antalhoz nyílt levél. Váratlanul ért minket a válasz­tás. Es ismétlődött megint az az opei ettszerii dolog, hogy az I. ke­rületben ma uralmon levő párt egyszerűen kinevezi a képviselőt. Volt ugyan választási harc, de csak a kinevezés pillanatáig. Csakhogy az uj idők uj meggon­dolásai teljesen érthetővé teszik, hogy e szükebbkörü társaskörön kívülállók nagy tömege igazi ko­moly harcot keres, mert általános az elégületlenség, és mert a hosz- szu háború alatt szerzett szomorú tapasztalatok, a hallatlan igazság­talanságok és a rendkívüli va- gyoneltolódások oly feszültséget okoztak, mely kitör az emberek­ből. Szót és helyet követel! A régi rendszer megőrlődött, pusztulóban van, csakhogy még kevés a bátrabb, független, az igazság után vágyó, humánusab­ban érző és szókimondó polgárok száma, akik vagyunk, érezzük, hogy az uj, a nagy időknek szel­leme kisért bennünket és hogy a szenvedők, elsősorban az intel­ligens középosztály, mely már teljes összeomlás előtt áll, — csak a jelszót várja és elemi1 erő­vel kiáltja oda: — Nem tűrjük to­vább ! Immár felvilágosított és öntu­datra ébredt emberek, akik a régi rossz rendszerrel mindenáron sza­kítani akarnak, uj vezetőket ke­resnek. Ekkor Reád gondoltunk; mert Te elfogulatlan vagy és tisztán látó! Elhoztuk azt a súlyos pö­rölyt, melyhez erős kéz kell, hogy igaz meggyőződéssel sújtson azok felé, akiknek lelkiismeretén szárad a mai tűrhetetlenné vált állapot és akiknek okvetlenül bűnhődniük kell. Szükségünk van olyan ember­re, aki a bűnös rendszerrel szem­be mer szállani egy néptribünre, aki bírái elé állítja a lelkiismeret­leneket. A Te egyenes, puritán lel­ked, a — most még dúló borzal­mas háború hangulatához nem méltónak és időszerűtlen harcnak minősítette követelésünket; ne­mes szerénységeddel nem akartad a kerület békéjét megbolygatni. Azonban a tények és a most ki­bontott zászló körül tett tapaszta­latok nekem adtak igazat, mert az igazi, a létért való harc és küz­delem már most megkezdődött. _Nehéz elhatározás, a megélhetés nehéz napi munkáján felül, a for­rongó társadalmi harcot is folytat­ni, de — az arra hivatottaknak kötelességeik vannak! Mi hivatottnak tartunk. Gazdasági elveid, az uj kor­szakba illő uj eszméid, vezérlő szerepre predesztinálnak és ha most félre is álltái, ha nem is ve­szel részt most ebben a küzdel­münkben, — az uj korszak további nagy harcaiban számítunk Reád! Budapest, 1917. december 1. Szeretettel Schey Ernő*

Next

/
Oldalképek
Tartalom