Budai Napló, 1917 (14. évfolyam, 96/564-102/570. szám)
1917-12-04 / 101. (569.) szám
2 BUDAI NAPLÓ o Supka Gézának pompás vezérkara van, csupa fegyelmezett, nagy szókészséggel rendelkező, agilis fiatal ember, akik lámpaláz nélkül öntudatosan intézik a párt első föllépését. „Vérbeli“ újságírók és irók egész gárdája áll lelkesen mellette. Főtörekvésük a választók kellő felvilágosítása és ezt ügyesen rendezett propaganda esték révén vélik legjobban elérhetni. A propaganda-esték közül az első kettő a hétfői és a keddi a Politikus Greijzlernél zajlott le és a szervezkedő párt vezetőin kívül több 1. kerületbeli polgár is felszólalt. A felszólalók között Fürj Pál tanár olyan dolgokat szögezett le, amelyek csak ezen az oldalon hangozhat- hattak el. kürj Pál tanár szervezkedésre hívja fel a tisztviselőket — ahogy azt lapunk vezető helyén is kifejti és a szabadpolgári párt ellen való állásfoglalásánál nem személyi, hanem politikai okok vezetik és a háború alatt elnyomorodott, megőrölt középosztály a maga érdekei melleit szervezkedik, amikor a radikális-párt zászlaját igyekszik diadalra vinni. Szerdán a fehérvári-uti Wéber- féle vendéglőben gyűlt össze a környék polgársága. Ezen az estén a magyar irodalom egyik kiválósága Biró Lajos mondott beszédet, amelyben mint egy egyenes kardot, úgy döfte bele a jelenlévők köztudatába azt a megállapítást, hogy a politikai véleménynyilvánításáért pedig senkit semmiféle üldöztetés, hátrány, gazdasági kár, bevonultatás nem érhet, mert az ilyen megtorlásokkal a mai közélet vezetői nem is kívánnak élni, de ha élni kívánnak sem engednék meg az idők, a sajtó és a nyilvánosság erőteljes szervezetei. B/ró Lajos mellett dr. Szende Pál az OMKE főtitkára mondott gondolatokban, képekben gazdag beszédet különös szókészséggel a mai, parlamenti viszonyokat jellemezve azzal, hogy a háborúban minden vesztett csata után kiselejtezik a régi ágyukat-, az elromlott fegyvereket, sőt az idejüket múlt hadvezéreket is. Nem igy a magyar politikában. A radikális-párt zászlóbontását dr. Halasi Béla méltatta, a polgárság közül Vutkovits István és mások szólaltak föl. Csütörtökön Nagy Annánál volt látogatott értekezlet és vacsora. Nagy Annánál az első felszólaló Krejcsi Rezső a bpesti ipar és kereskedelmi kamara főtitkára az ipari és kereskedelem jövendő alakulásáról beszélt. Krejcsi után az I kér. polgárság nevében Noti Károly szólalt fel és hatalmas lendületű beszédben tört lándzsát a tiszta demokrácia mellett, melyet eddig csak jelszónak használtak. Pénteken a Papp-féle vendéglőben Szende Pál nyitotta meg a felszólalók sorát. Szende szavai átíveltek a Dunán és megzörgették a parlament ablakait. Nagy, nehéz megállapítások, nehéz vádak hmg- zottak a közélet jelen vezetői ellen, akik úgy gondolkodtak az országról a háború alatt, hogy a gazdagokat még gazdagabbakká és a szegényeket még szegényebbekké tették. Szombaton a Politikus Greijzlernél már alig tudtak elférni az érdeklődő választók, ahol dr. Blaner Móric az ügyvédi kamara titkára, Dénes Lajos, dr. Fülön Zsigmond, Virág Gyula és dr. Vámos Jenő szólaltak föl. — Az emelkedett estélyt P/7zsí\'<Lajosnak a radikálispárt titkárának nagy hatásokat kiváltó elmés beszéde zárta be. Akik részt vettek ezeken az estéken azok a Supka-párt rendületlen hívei lettek. Ilyen előkészületekés az ezzel járó plakátháboru után került sor e hó 2-án vasárnap, a programmbeszédek elmondására. A koronaőr-utcai iskola tornaterme van arra hivatva, hogy a kerületbeli politikai küzdelmeknek is porondjává legyen. Vasárnap délelőtt 11 órakor a Supka- párt töltötte meg szinültig a termet. Intelligens közönség jelent meg és feszült várakozással nézett a törté- nendők elé. Bossányi Béla elnök megnyitója után dr. Supka Géza állott íö! szólásra. Minden szenvedélyesség, minden alantas szónoki eszköz kerülésével fejtette ki a maga nézeteit a mindjobban belemelegedő hallgatóság rendkívüli tetszésnyilvánítása mellett. Néha orkánszerüen zúgott föl a taps és az éljen. Kevés ilyen beszédet hallott ezideig ez a kerület. Mint mellékletet csatoljuk azt lapunk mai számához. Utána szólásra emelkedett Fényes László orsz. képviselő, a nagynevű hírlapíró és bár sok részletkérdésben nem vallja a radikális párt elveit, mégis a legmelegebben ajánlotta dr. Supka Gézát, akit hatalmas tudása készültsége, szónoki képessége puritán jelleme egyesen predesztinál a parlamenti szerepre. Fényes László mindig érdekeset mond, akár szóval, akár írásban és most is nagy hatásokat ért el. Még Kis Roland beszélt fordulatosán, ötletesen és a jelölt zajos, meleg ünnepeltetésével, annak nagyhatású beszédének hatása alatt, Lukács Jenő buzdító felszólalása után oszlott szét a választók megihletett tömege. Délután 5 órakor ismét megtelt a terem, amikor Szigeti János fejtette ki programmját. A szabadpolgári párt tagjai lehetőleg teljes számban jöttek össze és a jelölt támogatására megjelentek gróf Ap- ponyi Albert és Földes Béla miniszterek, Zlinszky István és Hódy Gyula orsz. képviselők. Dr. Platthy György elnök üdvözlő és megnyitó szavai után a jelölt emelkedett szólásra. Szigeti Jánost mint szónokot szívesen hallgatja a közönség és. ez alkalommal is sürü elismerésben részesítették párthívei. Felszólalásaikkal támogatták jelöltségét Lorber József és Halász Károly akik a vasutasokat hívták föl, hogy pártolják Szigetit, aki mint vasutas képviseli az érdekeiket a parlamentben. Utánuk Mészöly Oszkár kereskedő, a radikális párt agilis tagja beszélt, némi vihart váltva ki naiv őszinteséggel és tájékozatlansággal mondva el gazdasági aggódásait. Azután gr. Apponyi Albert emelkedett szólásra és a maga szónoki képességeivel cáfolta a radikális párt eszméit és törekvését. Néhány lelkes Apponyista félreértette szavait, mert közbeszólásokkal zavarták s végül az egyik vasutast ki is kellett vezetni. Apponyi beszéde után Földes Béla fejtegette tudományos alapon a szociális, társadalmi és pénzügyi kérdéseket. Végül Zlinszky István hívta föl együttállásra a pártot és Platthy György elnök ajánlotta a választóknak az I. kerület választóit jellemző komolyságot és méltóságot, erősen bízva Szigeti János győzelmében. A választás december hó 6-án reggel a Koronaőr- utcai iskola tornatermében 8 órakor kezdődik és 9 órától szavaz a polgárság. A központi választmánynak november 21 én tartott ülésén megválasztották : Választási elnökül: dr. Ripka Ferencet, szavazatszedő küldöttségi elnökül: Gamauf Gézát, helyetteselnökül : Mészáros Ferencet és Bartus Gyulát, jegyzőkul: dr. Papp Vilmost és Moussong Gézát, helyettes jegyzőkul: dr. Löwengard. Jánost és Jeszenszky Gézát. A szavazatszedő küldöttségeket a választmány a következőképen alakította meg: I. Szavazatszedő-küldöttség: Elnöke: dr. Ripka Ferenc választási elnök. Jegyzője: dr. Papp Vilmos. II. Szavazatszedő-küldöttség: Elnöke: Gamauf Géza. Jegyzője : Moussong Géza. A választási elnököt akadályoztatása esetén Gamauf Géza küldöttségi elnök helyettesíti. A választók közül azok, akiknek neve A—K betűvel kezdődik az L, azok pedig, kiknek neve L—Z betűvel kezdődik, a II. szavazatszedő küldöttség előtt szavaznak. A választmány elhatározta, hogy a polgármestert személyazonossági tanuk kirendelése, a tanácsot pedig a szükséges helyiség átengedése, "felszerelése és fűtése végett megkeresi. A választók részére fehérszinü , választói igazolványokat készíttet, amelyeket folyó évi december 3—5-ig terjedő három napi idő alatt, délelőtt 8—12 és délután 3—6 óráig fog az I. kerületi elöljáróságnál a választóknak kiosztatni. Igazolványát minden választó csak személyesen veheti át és személyazonosságát szükség esetén okirattal kell igazolnia. A ki nem osztott igazolványokat a választás napján, a választók az elnöknél vehetik át. Mindent leir! Kozma-féle Gépiró és Sokszorosító Intézet. II. kerület, Fő-utca 19. szám. Leírás. írógépbe diktálás Stenogra- fálás. Gyors, pontos és megbízható munka. — Igazgató : Kozma Bernát, felső keresk. iskolai gyorsíró tanár. Telefon : 174—04. KATONAI cikkek, katonai alsóruházatok nagy választéka Preisach József 1„ Krisztina-tér3 Elsőrendű 1 ' j. angoi női ruhát FÜLES JÓZSEF készít IV. kér., Váci ntca 49. szám. ElSnyöe fizetési feltételeit mellett I Becsey Antalhoz nyílt levél. Váratlanul ért minket a választás. Es ismétlődött megint az az opei ettszerii dolog, hogy az I. kerületben ma uralmon levő párt egyszerűen kinevezi a képviselőt. Volt ugyan választási harc, de csak a kinevezés pillanatáig. Csakhogy az uj idők uj meggondolásai teljesen érthetővé teszik, hogy e szükebbkörü társaskörön kívülállók nagy tömege igazi komoly harcot keres, mert általános az elégületlenség, és mert a hosz- szu háború alatt szerzett szomorú tapasztalatok, a hallatlan igazságtalanságok és a rendkívüli va- gyoneltolódások oly feszültséget okoztak, mely kitör az emberekből. Szót és helyet követel! A régi rendszer megőrlődött, pusztulóban van, csakhogy még kevés a bátrabb, független, az igazság után vágyó, humánusabban érző és szókimondó polgárok száma, akik vagyunk, érezzük, hogy az uj, a nagy időknek szelleme kisért bennünket és hogy a szenvedők, elsősorban az intelligens középosztály, mely már teljes összeomlás előtt áll, — csak a jelszót várja és elemi1 erővel kiáltja oda: — Nem tűrjük tovább ! Immár felvilágosított és öntudatra ébredt emberek, akik a régi rossz rendszerrel mindenáron szakítani akarnak, uj vezetőket keresnek. Ekkor Reád gondoltunk; mert Te elfogulatlan vagy és tisztán látó! Elhoztuk azt a súlyos pörölyt, melyhez erős kéz kell, hogy igaz meggyőződéssel sújtson azok felé, akiknek lelkiismeretén szárad a mai tűrhetetlenné vált állapot és akiknek okvetlenül bűnhődniük kell. Szükségünk van olyan emberre, aki a bűnös rendszerrel szembe mer szállani egy néptribünre, aki bírái elé állítja a lelkiismeretleneket. A Te egyenes, puritán lelked, a — most még dúló borzalmas háború hangulatához nem méltónak és időszerűtlen harcnak minősítette követelésünket; nemes szerénységeddel nem akartad a kerület békéjét megbolygatni. Azonban a tények és a most kibontott zászló körül tett tapasztalatok nekem adtak igazat, mert az igazi, a létért való harc és küzdelem már most megkezdődött. _Nehéz elhatározás, a megélhetés nehéz napi munkáján felül, a forrongó társadalmi harcot is folytatni, de — az arra hivatottaknak kötelességeik vannak! Mi hivatottnak tartunk. Gazdasági elveid, az uj korszakba illő uj eszméid, vezérlő szerepre predesztinálnak és ha most félre is álltái, ha nem is veszel részt most ebben a küzdelmünkben, — az uj korszak további nagy harcaiban számítunk Reád! Budapest, 1917. december 1. Szeretettel Schey Ernő*