Budai Napló, 1917 (14. évfolyam, 96/564-102/570. szám)

1917-12-04 / 101. (569.) szám

3 BUDAI NAPLÓ 3 Titkos diplomácia van a város­házán, amint azt Becsey Antalnak a közgazdasági bizottság ülésén mondott felszólalásából látjuk. A külföldi és hazai hajóstársaságok partbérleti szerződéseit az illeté­kes ügyosztály hét lakat alatt őrzi és a főváros partbérleti politikája egy pár beavatott ember magán­ügye. A dunai hajózás nagy hord­erejű kérdését a főváros vegye a kezébe, hatalmasabb, a magyar hajózást előtérbe helyező hajó­parkot és a dunai kereskedelmi kikötővel kapcsolatos terveket hajtsa végre. Tiszta, nyílt pro- grammot követel Becsey, előre­látó politikával gondosan támo­gatva. Nem tudja, a Magyar Fo­lyam- és Tengerhajózásin kivül mily hazai hajózási társaságaink vannak még, de azt tudja, hogy a Dunagőzhajózásin kivül a Baye­rischer Lloyd, továbbá egy délné­metországi hajózási társaság és a német közélelmezési központ — ez utóbbinak egy hadi hajózási vállalata van itt nálunk — verse­nyéről van szó, amelyek olyan nagy hajóparkot képviselnek, amely a háború után sarokba fogja szorítani a mi hajózásunkat, ha csak nem gondoskodunk arról, hogy a magyar hajózásnak ilyen gyökerében való megtámadását jóelőre ellensúlyozzuk. idegenek, nekünk itt Budán, ide­genek azok, akik a közlekedési bizott­ság legutóbbi ülésén, némileg párt­ját fogták Budának, — mert a budai bizottsági tagok tökéletesen meg vannak elégedve a mi nyomorúságos közlekedési viszonyainkkal. Valami felsőbb hatalom leintette őket. Meg kellene néznünk, hogy kik vannak ebben az ominózus közlekedési bizott­ságban, csakhogy ez személyeske­désre vezetne. Ezek az urak hallgat­nak a bizottsági üléseken, hallgatnak a közgyűlésen (nem a közúti vasút közgyűlését értjük, hanem a székes- fővárosét) és mi szegény árva budaiak ki vagyunk szolgáltatva a közúti kénye-kegyének. De a választó kö­zönség egyszer mégis csak megkér­dezi, hogy mi a fenének ülnek a bizottságban azok az urak? Mi a fenének ? Közülük alig öt-hat ember dolgozik (nem kijár és bejár, ajánl és piszkit, sugdos és üzleteket köt) hanem becsületesen eljár közügyek­ben. összesen öt-hat név emelkedik ki a tudás és önzetlen akarás által fényesre csiszoltan. A többi nulla. A polgárságnak tennie kellene róla, hogy ne ülhessen abban a közgyűlési teremben más, csak, aki erős hittel, törhetetlen lelkesedéssel dolgozik Buda érdekében. Hogy a hat név mértéke mellett ne találtassák pehely könnyűnek a többi hatvan. Subát cserélni ... a suba alatt — ez már régen divó óbudai szo­kás. A tisztesség törvényében nin­csen erre paragrafus, de mint pol­gári erénytelenség — undorító. Ha nem jut zöld ágra valami magán­érdek, őrült hajsza indul a protek­cióért. S ilyenkor a szernita és anti­szemita, függetlenségi és munka­párti, de főleg a mostani guvermen- tális párt olcsó és közkézen ringli- spilező jelszavaival indít pergőtüzet a protekcióért kilincselő száj. A fel­hajszolt közvetítő-bizottsági tag szive Házilag készített női, FÉRFI ÉS GYER­MEK FEHÉRNEMŰT KEZESSÉG MEL­LETT tINDKIVOf. JUTÁNYOS Ad­PRE1SACH JÓZSEF BUDAPEST. KRISZTINA-TÉR 3. megesik a páríprogramm ily őszinte propagálóján s a kérés keresztül­vitelét kilátásba helyezi. De néha valami baj esik s a protekció csődbe jut. Erre az alázatos kérelmező le­veti a dörzsölődző szamárbőrt és mint Coriolanus fölkiált: — „Hát még azt sem érhetem el, mint a pán hű és oszlopos tagja, hogy a lányomat a fővárosi gimnáziumba felvegyék ! — vagy — hogy a fia­mat tanítónak kinevezzék ! — vagy — hogy a házamat a főváros meg­vegye ! — (ilyen „vagy“ van ezer­féle és mind csupa aprehenziót rej­teget.) — A másik párt tárt karokkal vár és majd megmutatom, hogy ott egy nap alatt teljesitik a kivánsá- gomat!“ — És átmegy a volskusok- hoz. Ott néha teljesítik azt, de ha nem — akkor a harmadik vagy ne­gyedik párthoz erőlködik az „osz­lopos“ párttag, 'ahol csak variálni kell az előbbi pártoknál szerzett gyakorlati udvarlást. Sokszor cserél eben gubát, de aki igy ügyesen tud lavírozni a mindenféle fekete, piros, az ártatlan fehér, meg a piros-fehér- zöld vizeken, aki még ezenfelül vívni, labdarugni és szertornázni tud : el is érheti az óbudai lehető­ségek netovábbját: az elemi iskolai igazgatóságot. De ehhez gyomor kell, keserüviz és sima nyelv! HÍREK Veszedelemben a Gellért-fürdő forrásvize, mely ma még kellően meg nem állapított körülmények miatt elapadóban van. Szakértő mérnökök állítása szerint az épü­let súlya olyan földeltolódást idé­zett elő, mely. a forrás útját állta el és azt más irányba terelte. Hoz­zájárult ehhez a Duna alacsony vízállása, ami mindig hatással van a forrás vizbőségére. Értesülé­sünk szerint most keresik a forrás­víz uj útját is1 a technika mai fej­lettsége mellett valószínű, hogy meg is találják. Szörnyűség volna még elképzelni is, hogy a 18 mil­liós- fürdőpalota ittmaradjon gyógyvíz nélkül. Valóságos csapás volna. Budára és főleg a Kelen­földre, melynek fontos életérdeke az a forgalom, melyet a fürdő ré­vén érhet el ez a városrész. Lohr József, az I. kerületi1 elöl­járóság érdemes és közszeretet­ben álló irodaigazgatója, az élel­mezési miniszteirum felhívására megválik állásától és mint fő- i g a z g a t ó lép ez uj minisztérium szolgálatába, eddigi működése méltó elismeréséül. Megijesztette a Krisztinavárost Harrer Ferenc tanácsnok, aki egy budai laptársunk révén nyilatko­zott a Tabán szabályozásáról. Bu­dán évek.óta sajog ez a téma; ismerjük. 4 év óta a történetét, gypszbe öntve, brosúrákban le­nyomtatva, újságokban megírva. Alig volt száma a Budai Napló­nak, ahol a szabályozás előnyeivel és hátrányaival ne foglalkoztunk volna. És akkor a tanácsnok ur, Buda törzsökös fia, a Tabán-vaju- dás ötödik évében azt mondja, hogy „elméletben“ már elkészültek az útépítés és csatornázás tervei. Igaz ugyan, hogy a tanácsnok urat most jobban érdekli a leégett Gyöngyös, mint a romokba dön­tött Tabán, de szives figyelmébe kell ajánlanunk, hogy az útépítés és csatornázásnak valóságos, pa­pírra rajzolt terveit már régen, nagyon régen letárgyalta a tanács, jóvá is hagyta a 7 millióban meg­állapított költséget, mely.a háború utáni árak és munkadijak mellett aligha fel nem szökik Í4 millióra. Ez a valóság és nem elmélet. Hej, pedig, de megijedtünk itt a Krisz­tinában, mert ha öt év múlva még csak elméletben lettek volna meg e tervek, akkor az első házat a valóságban talán csak 25 év múl­tán építették volna az elhamarko­dottan, tervszeriitleniil elpusztított és kipusztitott Tabán romjain. Change de place nemcsak a francia-négyes, hanem a város poli­tikájának is kedvelt figurája. Uj em­berek, uj eszmékkel jönnek-mennek, egészséges mozgást hozva egy-egy kerület életébe. A 111. kerület érde­mes elöljárója Gergelyi Sándor a teljes szolgálati éveit túlhaladta már, de erős munkabírása és kedve nem engedik meg a közéletből való távo­zását. A kerületi elöljáróságot felcse­réli két magasabb hivatallal: ellenőre lesz az anyakönyvvezetőségéknek és a lakáshivatal aíelnöke. Helyét az elöl­járói sorra várók közül Sántha Dénes fogja elfoglalni. A kerület bizalma nagyon szeretné a rokonszenves fő­jegyzőt a kerület élén látni, fiatal erejétől sokat remélnek. Buda reklámja is volna, ha Budapest tanácsa magáévá tenné azt az egyszerű , kis tervet, hogy a Du­nán külföldre közlekedő hajók mind­egyikére kötelezően festesse rá az illető hajóstársaság a kiindulás he­lyét : — Budapest. Az előrelát­ható nagy dunai forgalom, sok ide­gen figyelmét reá terelné e névre, ami az idegen forgalomnak csak hasznára lehetne, s ebből egy kis rész jutna szegény Budának is. Nem lesz Budán még sem já­ték-klub á la Monte-Carlo — amitől sokan tartottak, akik ma is, még a margitszigeti játszótermek botrányától féltik Budát. Valami kü­lönös módon elterjedt annak a hire, hogy a Svábhegy és a Sósfürdő uj berendezkedése és nagyarányú fej­lesztése magával hozza ezt az er- kölcsrontó, az ember legalantasabb szenvedélyeire alapított vállalkozást is. Tájékozódtunk minden illetékes helyen és az az impressziónk, hogy egyelőre ilyen terv nem áll a meg­valósulás előtt. Uj utcák nyilnak meg legköze­lebb Budán. Egy a Villányi-ut és a Ménesi-ut között a Síéin Szabó-féle telken át, — kettő pedig a Város­majorban a parkot szegélyező két házsor mentén. . A Krisztina-körut felé eső oldalon már járható is a Klára-utca. Életveszélyes forgalmat idéz elő a Császár-fürdőnél az utcai közlekedés a Margithid felől Új­lakra, mely az egyetlen Zsigmond- uteán bonyolódik le. E szűk utón Buda, Újlak, Óbuda egész életke­ringése, hatalmas társzekerek, fiakerok, teherkocsik, autók, kézi­kocsik, óriási teherautók, bicik­lik nagy tömege találkozik és ehhez a villamos két sínpárja adja hozzá döcögő kocsijaival a kere­tet. Állatot, embert bolondit meg ez a forgatag. És ehhez a hóna- ponkint szükséges kövezés járul még akadálynak. Ugyaniba Csá- szárfürdő meleg forrásai az út­testet keresztezik s folytonos alá- mosásukkal süppedni kényszerí­tik a föld színét Miért nem készül el a dunaparti második ut; mely a Zsigmond-térről a Margithidig le­vezetné az összetorlódott forgal­mat? Brutális a közönség a mi ültetvényein­kéi szemben és a tavasz rendes panasza, hogy a pestiek könyörtelenül tördelik le a virágzó gyümölcsfák ágait. Most őszkor az történt, hogjb az Erzsébet-hid budai hídfőjénél, a Hungária forrás mellett egy kínnal és verejtékkel nagyra növelt kúszó rózsát tett tönkre gyermekes csíny. Már magasra kúszott és befutotta a kőkerítés karcsú kis oszlopait — mindenki gyönyörű­ségére. Egy pajkos suhanc pedig egy kés- nyisszantással egyszerre elvágta mind a hat ágát. A park őre észrevette és jól el­páholta a vásott kölyköt. Legérdekesebb a dologban az, hogy a rendőrség 40 korona pénzbírságra Ítélte ezért — az őrt. Kedves szórakozást nyújt most a Batthyány’-kávéház azzal, hogy szerződtette ifj. Kóczé Laci zene­karát Ez a kitűnő szólista tiztagu zenekarával valóságos hangverseny­estéket rendez a kávéházban, ahol ma már esténkint alig jutni helyhez. Az uj kávés törekvő ember, aki tudja, hogy a legjobb reklám a jó étel és jó ital, mely minden falra­gasznál szebben szól. Kávéja kitűnő — pestiek járnak át ide kávézni — és minden italt, ételt a legjobb minő­ségben, kellemes kiszolgálás mellett kap a közönség. A közmondás is változott: — a jó kávénak nem kell cégér. Hajózás. A Magy. Kir. Folyam- és Tengerhajózási R. T. igazgatósága közhírré teszi, hogy menetrendszerű személyszállító hajójáratait, tekintettel az előrehaladott évadra, Budapest— Dörnös—Esztergom, továbbá — Bu­dapest—Ercsi—Szigetujfalu, — azon­kívül, — Baja—Apatin és — Vuko- vár—Újvidék között november 30-án beszüntette. A dunai forgalom fejlesztése a háború után oly nagyjelentőségű lesz, hogy ez szükségessé teszi a hajósvállalát teljesí­tőképességének további beruházás utján való fejlesztését. A Magyar Folyamhajós és Tengerhajós Részvénytársaság, amely­nek a magyar állam a főrészvényese, a képviselőház elé beterjesztett törvény- javaslat törvényerőre való emelése után, részvénytőkéjét 20 millió koronáról 30 millió koronára emeli fel. Kedves nekünk ez a gazdasági hir, mert Buda érdekeit is szolgálja. A pesti oldallal való gyors, sürü és biztos közlekedés szaporítaná Budán azok számát, akik Pesten keresik a kenyerüket, de Budán szeretnek lakni. használt piawinákat vagy zongorákat rá fizetéssel kicseré­lem, vagy legmaga­sabb áron kész­pénzért megveszem. El zongoragyáros Budapest, II., Zsigmond-u. I.sz. Telefon 104-92. = Telefon 104-92 ZMANN J. Sít. Lukács gyógyfürdő Téli és nyári gyógyhely csúz, köszvény, ideg- és bőrbajok ellen. Természetes forró, meleg kénes források, rádium iszapfürdők, iszapgöngyölések, kő- és kádfürdők, vizgyógyintézetek, gőzfürdők és gyógyvizuszodák. Rádium-Emanatórium. Thermopenetratio. Nagy gyógyszálloda és Thermal-gyogyszálloda. Kimerítő prospek­tust küld a Szt.-Lukácsfürdö igazg. Budán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom