Budai Napló, 1916 (12. évfolyam, 1-44. szám)
1916-09-23 / 40. szám
2 Ott megtalálja a megszavazott költséget. A különbséget bizonyára szóvá teszik. Kalandos összegek járnak szájról-szájra. Mi csak azt tartjuk különösnek, hogy ilyen kis tizem, ezekben a szűk időkben, olyan nagy megterheléssel indul. Nem hiába volt e ház neve valamikor régen „Arany Bárány“ de most igazán — szőrt ereszt. Kátrányozzunk ! Ez most a városi útépítés jelszava. Olcsó és jó. A kátrányozott sétaút lágyabb mint az aszfalt, tisztán tartható, pormentes és a külföldön erősen terjed az aszfalt rovására. És olcsó. Be is vált mindenhol. Most nálunk is kiadták a jelszót, sőt kiadták a kátrányt is, meg a „zúzalékot“, de még a kátrányfőző gépeket is, csak épen az utasítást nem adták ki, hogy tulajdonképpen hogyan is kell a kátrányos utat építeni. Most minden kerület mérnöki hivatala kísérletez vele, és a megbízott mérnök a saját szakállára keni a kátrányt. Egyik jobban keni mint a másik és megtörtént, hogy egyes sétautakról, valamely meleg napon a sétáló közönség mind elhordta a talpán a kátrányt, hogy aztán otthon a szőnyegen, viaszkos padlón rakja le a háziasszonyok és városi mérnökök nagyobb örömére. Már keresik is a kátrányozott utak szakértőjét s valószínűleg meg is találják majd a Ganz-gyárban, mely már oly sok jeles szakértőt szállított a fővárosnak. Böp^t tffióW Lf uszonegy ostromot állott ki a j *• múltban Buda vára. A leg- i nehezebb, legvéresebb 1686. junius ! 18-án kezdődött, amikor a török uralom végleges letörésére minden eszközt felhasznált Lipót király. Buda ostroma egész Európát érdekelte, ide sereglett minden nemzet hadvezérnek készülő katonája, akik közül nem egy lelte itt halálát: — a spanyol Vecha herceg, a Curland hercege és sokan mások. A vár tele volt a bécsi ostrom alól ide hozott munícióval, hadiszerrel és a lakosság egyrésze mérhetetlen kincsekkel, amit itt adtak el a török martalócok. Junius 23-án megadta magát az alsó vár, a Víziváros, ahonnan mindenki a felső várba vonult összes kincseivel. Az egész Víziváros egy romhalmazzá változott. A török őrség csaknem mindennapos kirohanásai, a már jó előre elkészített aknák rendkívüli veszteségeket okoztak az ostromló seregnek, de Julius 22-én váratlanul segítséget hozott egy bomba, mely fölrobbantotta a vár legnagyobb lőportornyát, a királyi vár egy részét és két mecsetet is romba döntve. Az ostrom mégis elhúzódott szeptember 2-ikáig, amikor a magyarokkal egyesült vitéz bajorok rohammal bevették a várat. A török őrség akkor már 200 emberre fogyott le és nehéz sebből vérezve haldoklóit az utolsó budai basa. Csakhogy a várban nem lehetett megmaradni. 10000 janicsár és 6000 gyalogos volt a várőrség mely ott veszett és nagyrészt teme- tetlenül hevert az utcákon, a pincékben és a rommá lett házakban. Rettenetes bűz fojtogatta a betódult ostromlókat. Es különös, hogy épen az évforduló napján, szeptember 2-án vesztette el a török Budát, amely napon 145 év előtt- bevette, — Azóta áll Buda; él magyar, | budai Kend az a Felvinczy? — Egy útépítés szomorú nótája. — Szegény Alvinczy generális megfordul a Budakeszi-ut katonai teme- i tőjében levő sírjában, ha az inzurrektió ! históriai emlékéi mondását: — Kend j az Alvinczy? — kiforgatják itt Budán ' s a kérdést úgy teszik föl, hogy: — ! Kend az Felvinczy ? Illetékes helyről írják nekünk , ugyanis a következüket: Mint Péter és Pál a naptárban, ! oly szépen megfért egymással az Alvinczy és Felvinczy ut. Mind a I kettő lágyan öleli a budai lövészegylet nagy telkét a Marczibányi- j tértől föl a hegyre, ahol összeérnek. Az egyik rondább, vizmosásos árok, j mint a másik. A város pedig túlnőtt a lövöldén, föl a hegyekre, úgy hogy ; a jó lövészek ma a villa-város ölén í durrogtattnak, a szomszédos villatulaj- ! donosok nem csekély bosszúságára. ! A lövöldözés még nem lett volna olyan baj, mint a vizmosásos árok- ut, mert se az A1-, se a Felvinczy j útra kocsival feljutni nem lehet. ' Odafent és a hegyoldalakban pedig ! egyik villa nőtt a másik után. Ezért a telek és villa tulajdonosok azután térdig lejárták a lábukat, amig kierőszakolták a Felvinczy-ut épitését. A követelésben előljárt a budai lövészegyesület, mely kiköltöztetés esetén jó áron értékesítheti telkét, hasznot hajtó nyári vigadóvá alakítva át az egyesületi házat, a szép park közepén. 1912-ben történtek az első hivatalos lépések a Felvinczy-ut építése ügyében, minden villa és telek tulajdonos leadta a maga írásbeli nyilatkozatát s a lövészegyesület is becsületesen és loyalisan, az e célból összehívott közgyűlésen megbízta dr. Neuschlosz Kornél főlövészmesíerét, aki általán becsült városi bizottsági tag, hogy tárgyalja le az ügyet a lövészegylet nevében, — ami mégis történt. A városházán jóhiszeműen fogtak a költséges útépítéshez, mely rendkívüli földmunkálatokat követelt s a munka folyamán fölhívták a lövészegyesületet, hogy a kerítését helyezze hátrább, azután pedig arra, hogy a kuglizóját bontássá le, mert az új ut területébe esik. Ez megtörtént és egyetlen szóval se kifogásolta senki. Közben megválasztották az új főlövészmestert Kolár Nándort, a gázgyár egyik igazgatóját, mert a régit behívták katonai szolgálatra. A lövészegyesület legutóbi közgyűlésén az egyik tag Dragonics Rezső, a gázgyár egyik főtisztviselője fölszólalt az útépítés ügyében és erős támadást intézett a volt főlövész- mester ellen, mint aki romlás elé viszi az egyletet a várossal kötött megállapodással és a szokatlanul erős támadást azzal fejezte be, hogy Neuschlosznak nem is volt joga ilyen megegyezést létesíteni. A régi tagok elhiiltek, — ilyesmi még nem történt meg az egyesületben, — de a meglepetést kihasználták az új főlövészmester hívei s kimondatták a közgyűléssel, hogy nem veszik tudomásul Neuschlosz megállapodását a fővárossal, mert megbízatását a közgyűlés nem újította meg, — megtagadják a rájuk kirótt útépítési hozzájárulás költségeinek kifizetését és visszakövetelik a város által már kiépített és átvett telekrészt. Pock Ede tanácsnok megvakarta NAPLÓ a feje búbját, mert eszébe jutott, hogy a szőlőkert-utcai sváb parasztok épen igy jártak el egyszer vele szemben és beszüntette az útépítést, ami annál könnyebben ment, mert a vállalkozót is behívták hadi szolgálatra. Az ut pedig ott áll félig készen. * Mintegy negyvenezer korona terhelné a lövészegyesületet, amivel szemben legkevesebb százezer koronával emelkedik a telek értéke. A lövészegylet pedig pörre ereszti a dolgot és ráér bevárni a bíróság döntését. De nem érnek rá várni a Felvinczy-ut baloldalán levő telkek tulajdonosai, akik ma meg sem tudják közelíteni a házaikat, mert ! ütjük egyáltalán nincsen. A város is ráér. Egyelőre elérte a lövészegyesület azt, hogy minden budai szükséglet süket fülekre talál a városházán, ahol főleg azon csodálkoznak, hogy micsoda véletlen hozza úgy, hogy épen a városi üzemben levő gázgyár tisztviselői okoznak nehézséget a fővárosnak, egy sokat sürgetett közügy nehezen elért megoldása közben, — kákán keresve csomót. * A II. kerületben ezt az egész eljárást az I. kerület illetéktelen beavatkozásának tartják. Valami — ott titokban szervezett — új párt igyekszik igy talajhoz jutni itt is, még pedig a II. kerület fejlődésének rovására. Itt minden felelős tényező azon van, hogy a Marcibányi-íér környéke a Rózsadombbal összefüggően a kerület méltó nyaraló helyévé fejíeszíessék és a szomszéd j kerületben burjánzó személyes am- i biciók. a feltűnés és előretörtetés j beteges vágya, érthetetlen várospolitikai ambíciók makacs kergeíése felborítja a kerület belbékéjét, fejlődését és viszályt kelt egy olyan egyesületben, mely eddig kedves j békében, barátságos együttsében élt. j HÍREK j A vak katonáknak. I Buda is tudott pénzt nyújtani, ami- j kor a Budai Napló műmelléklete j révén 1359 koronát gyűjtöttünk és ! fizettünk be a vak katonákat gyámolitó orsz. bizottság pénztárába. Ezzel be is fejeztük a mi részünkről ez irányú működésünket azzal a nyugodt tu- | dattal, hogy nemcsak gazdagítottuk a magyar államférfiak arcképcsar- ! noka I. sorozata gyanánt kiadott m. ; kir. felelős minisztérium arcképcsoportjával a háborúra vonatkozó történelmi képek sorát, de szaporították egyúttal a vak katonák javára gyűjtött pénzalapot is. Ez ügyben adjuk a hads. hivatal második elismerő levelét: Országos Hadsegélyző Bizottság A Budai Napló Szerkesztőségének Bpest A „Magyar királyi felelős minisztérium 1914-16“ arcképcsarkokánák eladott példányai után a háborúban megvakult katonák alapja javára, a Magyar Bank és Keresk. Rt. által hozzám juttatott 211, majd 348, legutóbb (június 5-én)pedig400 K hiánytalan kézhezvételét elismerem és nyugtatom. Budapest, 1916. július 13. simonsits fígyv, alcluök j Elsőrendű női ruhát FÜLES JÓZSEF készít IV. kér., Váci-utca 49. szám. Előnyös fizetési feltételek mellett! Dr. Hennyey Vilmos postafőigazgatót a Lipót rend lovagkeresztjével tüntette ki a király. Régi budai család érdemes fiát érte a kitüntetés, ősei itt nyugosznak a krisztinavárosi templom kriptájában. A család múltja összeforrott a magyar posta történetével és egyik őse már Mária Therezia idején postafőnök volt Kassán, Eperjesen és utóbb Budán. Jog és államtudományi doktorátust s ügyvédi oklevelet Budapesten nyert. 32 év óta áll a posta szolgálatában és 1909 óta min. tanácsosi rangban pos- taíőigazgató. Ő a posta diplomatája. Beszéli a modern nyelveket és nem csak szakbeli, hanem más közgaz- gazdasági téren is rendkívüli a" tu- tudása s igy a nemzetközi posta- kongreszusokon ő képviseli a magyar postát. Ő rendezte 1896-ban Budapesten a nemzetközi táviró- kongresszust s e tevékenysége révén a vaskorona renden kívül, 12 külföldi rendjele van. Legutóbb egy nagyszabású munka szerkesztését vállalta, amely 19 füzetben ismerteti a posta-táviró-távbeszélő összes kérdéseit történelmi és oknyomozó megvilágításban. E szakmában ez a munka, amelyből 14 fűzet már megjelent, kezdeményező a világirodalomban. Bájos modora miatt szívesen kényezteti a budai társadalom. A Svábhegyi Egyesület ez évi jelentését, melyet Eg au Ede igazgató terjesztett a közgzülés elé, most kaptuk kézhez. A jelentés azt igazolja, hogy a svábhegyi egyesület hamar fölismerte a világháború által teremtett új helyzetet és működése oroszlányrészét a háborús viszonyok követelte jótékony irányban fejtette ki, az egyesület erejét szinte túlhaladó módon. Kiemeljük a jelentésből, hogy a háború két éve alatt 1914. aug. 1-től 1916 junius 30-ig 16,775koronát juttatott különböző jótékony célokra s már azóta is további 7000 koronát, még pedig 2681 koronát a vöröskereszt javára, 500 koronát adott az erdélyi menekültek fölsegélyezésére, 1000 koronával hozzájárult a svábhegyi iskola szegény gyermekeinek téli felruházásához és különböző jótékony célokra ez idén még 2820 koronát adományozott. A közgyűlés ez intenzív működés miatt elismerően ünnepelte az elnökséget, Girardi József kir. tan. elnököt, id. Hauser József udv. tan. másodelnököt, továbbá Kovács Károly, dr. Oláh Dezső ügyvéd és Sekunda V. József keresk. tan. alelnököket, akik egyéni súlyukkal teszik lehetővé ez egyesület ily nagyarányú jótékony szereplését. Mert az egyesület eszközei kicsinyek s az évi ÍO koronás tagsági dij aligha tenné mindezt lehetővé. De nehezítette a társadalmi tevékenység intenzivebb kifejtését, hogy a tisztikar több agilis tagja hadbavonult s igy az egész teher Egan Ede igazgató, Varga Antal ref. lelkész, h. titkár, Wiesner Lajos pénztáros, baranyavári Ullmann Y-T \ 'ZYT A í~* készített női, férfi ÉS GYERMEK FEHÉRNEMŰT KEZESSÉG MELLETT RENDKÍVÜL JUTÁNYOS ÁRBAN AJÁNL PREISACH JÓZSEF BUDAPEST, KRISZTINA-TÉR 3. ;
