Budai Napló, 1916 (12. évfolyam, 1-44. szám)

1916-09-23 / 40. szám

X. XII. évf. 40. szám. Buda érdekeit a várospolitika, közgazdaság, tár­sadalom, művészet és sport terén szolgáló újság. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1. Greguss-utca 10. Minden levél a szerkesztőségnek ciinzendő. Előfi­zetése egy évre 12 korona. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: J. VIRAÁG BÉLA Hirdetések ára: Egy hasáb széles és egy centiméter magas terület egyszeri közlésénél 2 korona. Minden további centiméter 1 korona. Negyedéves hirdetőknek kedvezmény. Nyilttér sora 2 K. Szöveg között 3 K. A hirdetések dija a megrendeléskor előre fizetendő. 1916. szeptember 23. Ez Buda! Megtörtént, hogy a vár egyik for- galomnélküli utcáján, a kocka kövek \ közül kinőtt a fü. Közfelháborodás | kisérte a fű növését és panasz jött j az elöljárósághoz, hogy : — ime, az elhanyagolt vár utcáin dudva nő! Az elöljáróság rögtön felhívta a j mérnöki hivatalt, mely aztán sürgősen intézkedett a kertészeti hivatal utján, ! mely gondosan kikapartatta a füvet a kövek közül. Rendben van! — mondaná rá Egan Ede, pedig de­hogy volt rendben, mert most kö­vetkezett be a kontrafölháborodás és ismét panasz jött az elöljáróság­hoz, mely kikelt a barbárok ellen, hogy a mi kevés — szemet, szivet, lelket üdítő — zöld terem a várban, azt is kiirtják. Ez igy van, mert — ez Buda! ; Megtörtént, hogy a 11-ik kerület | egyik derék, törekvő iparosát csak j nagy protekcióval és a család nagy j utánjárására lehetett megmenteni : attól, hogy elárverezzék 'hátimentes- \ ségi adó miatt akkor, amikor az | illető már hat hónapja a — ! fronton volt. Ez ugyan megtörténhet másutt is s azért maradjunk a speciális budai események mellett. Kevés hijján kétszázezer ember lakik Budán s ezeknek semmiféle szórakozóhelyük nincsen — télen. Ezen a szomorú helyzeten segítendő, azt ajánlotta egy országosan elis­mert szinigazgaté, hogy a téli hó­napokban színházi előadásokat ren­dez a budai Vigadó nagytermében, nem kért subvenciót, sőt fizet a városnak rendes bért a teremért, mely eddig hasznot nem hozott, üresen áll, csak néha ritkán rendez­nek benne dilletáns szinelőadásokat. Az igazgató ajánlatát támogatta a három budai kerületnek három kerü­leti választmánya, tehát a hivatalos Buda és minden kerületben egy-egy kaszinó — tehát a társadalmi Buda. Szívesen fogadta az eszmét minden tanácsnok, a közmunkák tanácsa és a székesfőváros tanácsülésén egy­hangúlag — elutasították. Legjelemzőbb eset mégis a „Fel- vinczy“ eset. A Felvinczy-út az Alvinczy-uttal párhuzamosan ’vezet a budai lövészegyesület nagy telke két oldalán, a Marczibányi-térröl a hegyre. A Felvinczy-uton nem lehe­tett közlekedni s az ut jobb oldalán levő telkek tulajdonosai arra kérték a várost, hogy az utat építéssé meg. A baloldali tulajdonos, a lövészegylet szintén sürgette, hisz az ő telke is nyer értékben és közgyűlésén meg­bízta dr. Neuschlosz Kornél fő- lövészmestert, hogy a várossal álla­podjék meg, szem előtt tartva azt a kényszerűséget, hogy a közel jö­vőben telket kell kérni a várostól a lövölde számára. Neuschlosz le is tárgyalta az útépítés ügyét, aláírta az aktákat, — mire a lövészegyesiilet uj főlövészmestert választott, aki vissza- szivatta az egyesülettel azutrendezésre adott megbízást s a várossal szemben megtagadta a területátengedést és az útépítéssel járó költségek fizetését. Igen, ez az a Buda, amely csak külsőségek után indul, csak személyes kultuszt üz, csak privát ambíciók kielégitésé.ie jó, — és ahol sérelmet kovácsoltak abból, hogy a Margithid pesti oldalán illemhely áll, a budai oldalon pedig nem. Ha már a pesti oldalon csak egy illemhelyen keresz­tül lehet a hidra jutni, akkor viszont ne lehessen !ejuter'l&'hi dró! Budára, csak ismét egy illemhelyen át — és megindult a kilincselés addig, amig a budai hídfőre is építettek egy ilyen illemhelyet s most majd jön egy eszmedús ember és á la Lánc­híd, a Margithidat majd Illem-hidnak keresztelik el. Ha az Pest, akkor — ez Buda! I Buda, szeptember 21. Panamabüzbe fulladt minden jöven­dőbeli terv a városházán. Ma már ott semmit sem lehet kezdeményezni, hogy jó előre azt ne kérdje a közön­ség, hogy melyik sógornak, komának jut itt megint egy zsíros falat. A közgyűlésben nem bízik senki. Ez a testület ma oly mesterségesen van összezavarva, hogy az mindent fe­dez. Épen ez a tudat okozta, hogy a tisztalelkü, tisztakezü budai bizott­sági tagok föleszméltek. Sokan ké­szülnek lemondani, mert nem érzik magukban az erőt, hogy ezekkel a a beteges viszonyokkal sikeresen szembe szánjanak, — a harckészebb rész viszont erélyesen szembeszállni készül a vezető hatalommal — a kenyértörésig. — Ezt a gazdálkodást, mely ma már épen semmibe sem veszi a közgyűlést, és előre meg­szavazott költségvetést soha be nem tart, még boldog emlékezetű Gerlócy alpolgármester kezdte meg, folytatta Alkér és a közönség tapsolt nekik. A nagy vaskalapos uralom idején, amikor égetően jelentkezett á világ­város sok szükséglete, kitörő tapssal fogadta a közönség, amikor a vezető egyéniségek túltették magokat az eléjük szabott szűk korlátokon és saját felelőségükre intéztek el néha egy nagyobb kérdést. Ez tette lehe­tővé az Üllői-út rendezését, ez a Kossuth Lajos temetését. Csakhogy ezek a sikerek bátorították föl utóbb a vezető embereket, hogy felelőség nélkül milliós nagy kiadások felett is rendelkezzenek. Az elemi iskolák fényűzésszerü építését még tapssal honorálta a közönség, de már a Gázgyár negyvenmilliós költségét fejcsóválva fogadta és hangos zú­golódásba tört ki a tejgazdasági részvénytársaság megalakításánál, hol az igazgató-tanácsnokot az alája ren­delt tanácsjegyző van hivatva ellen­őrizni, mint felügyelő bizottsági tag. Minden városi üzem csak fátyolon át, az orr elé tartott zsebkendőn keresztül közelíthető meg. A Zita kórház, a műszerüzem és más bot­rányok előreláthatok voltak, hisz a budai temető őr, akinek mosónő a felesége, már egy félével ezelőtt azzal dicsekedett, hogy olcsón mos, aki Buzayéknak mos, mert a 9 koronás szappant egy koronáért kapja. Az ilyen apró pattanások előzik meg a kelevényt, melyből csurog a geny, amitől megundorodott a közgyűlés becsületes része, mely érzi a felelőség súlyát és — mert segíteni nem tud, inkább visszalép. Platthy György visszavonulását is nagy részben ez okozta. Belelátott a dolgokba, tudta, hogy botrányok következnek és in­kább visszavonult, minthogy felelősége tudatában a meddő harc kudarcának tegye ki magát. A bizottsági tagok nagy része ma kérdőleg néz Bárczy felé: lesz-e elég ereje és erélye purifikálni az egész vonalon — vagy továbbra is takargatja-e az egész rothadó városi szemétdombot a fele­lőtlenség bő köpenyegével? A mai közgyűlés még mindig elegendő nagy köpönyeg. Gazdaságilag is emelni kell Budát, fejleszteni azokat a természetes mó­dokat, melyek hivatva volnának uj keresetforrásokat nyitni és a kellő alapok lefektetése után önmagáktól fejlődnének, ilyen eszközök egyike az automobil utak kiépítése a budai hegyvidéken és közvetlen környékén. Félnapos automobil túrák néhány érdemes megállóhellyel, ahol a ki­ránduló elé tárulnak azok a feled- hetlen szépségű, Budapest felé nyíló panorámák, aminökkel kevés világ­város rendelkezik. Ily automobil utak mentén hamar épülnének egész villa­sorok s igy az útépítés költségei rövid utón megtérülnének. Növelné ez Buda idegenforgalmát, melyet külön kell szervezni, mert ennek fejlesztése egészen más módokat kíván mint a pesti. Ott bankszerüen lehet megcsinálni, de itt esetleg — elkozmásodik. Az igazgató úr lakása okoz mindig keserves gondot a városházán, — írja nekünk az I. kerület egyik tekintélyes vezérembere — amikor valamely új városi üzem megindításáról van szó. Mert az üzemet egye a fene, de az igazgató úr lakása, — hja, paraszt! — az más. Most is, hogy a városi ásványviz-iizem került tapétára és az egész üzemet annak rendje és módja szerint letárgyalták a legapróbb rész­letekig s az egész előterjesztést lel­kesen megszavazta a közgyűlés, — krach ! — majdnem, hogy felborult minden az igazgató úr lakása miait. Mert a palackozáshoz, dugaszoláshoz, csomagoláshoz hamar találtak volna helyiséget, még irodának való szoba is jutott volna valahol, — csak épen az uj igazgató urnák nem jutott megfelelő lakás. Valami fatornyos csőszházban nem lakhat télen át is a Gellérthegyen? Gyötrelmes fejtörés után, igy jutottak rá, hogy át kell alakítani a régi Arany-Bárány ven­dégfogadót, mely az Erzsébet-hidon túl, a Rudasfürdő mellett álló sarok­ház. Benne van ez is már a költ­ségvetésben, de valahogy úgy, hogy a félszáz bizotlsági tag közül 20 ha tudta, hogy melyik ház az. Amikor hozzáfogtak a ház átalakításához, olyan bontást vittek véghez, mintha az egész kétemeletes házat akarták volna lebontani, amivel hiú remé­nyeket fakasztottak a budaiak lelkében Mindenki azt hitte, hogy kezdik már a Rudasfürdő ujjáénitését Pedig dehogy, — csak az igazgató úr lakása miatt volt az egész bontogatás Végig minden ablakot kiszedtek, nágyobbra törték és szép tükörüveg ablakokat raktak a helyükbe. Még a régi rozoga balkonokat is lebontot­ták és pompás uj üveges balkonokat építettek helyettük. De nehogy valaki azt hidje, hogy ásványvizet palac- kolni, dugaszolni, csomagolni csupán csak tükörüvegablakos szobákban, üveges balkonokon lehet. Világért sem ! Csak épen az igazgató úr lakása miatt kellett az uj angol closettekre is tükörüveg ablak. Mert nagyon kirítt volna, ha épen csak az igazgató úr lakásának vágtak volna uj ablakokat. Nem tudjuk még, ki lesz a boldog igazgatója a tükör­ablakos lakásnak, vagyis az ás­ványvíz-üzemnek, — futja még a sógorságból — de ha már kívülről szép lesz a lakása, akkor beszélje meg a szép festőnével Fémes-Beck- nével, aki ma első kapacitás Buda­pesten a lakásberendezés terén s akkor túl tesz még a Dénes müszer- üzemigazgató lakásán is. Mindennek a költségét előre megállapították, a közgyűlés jóváhagyta — mondja Bánlaki főmérnök úr, aki az átala­kítást végzi. Helyes. A Fővárosi Közlönyt sok bizottsági tag megőrzi és alkalma lesz betekinthetni, amikor elkészül az üzem és a ház átépítése. KIVÁLÓ CIPÓK FÉRFI, NÖ ÉS GYERMEKEK SZÁMÁRA NAGY VÁLASZTÉKBAN KAPHATOK BUDÁN I. KÉR. KRISZTINATÉR 3. SZ. PREISACH JÓZSEF HAZÁBAN-

Next

/
Oldalképek
Tartalom