Budai Hirlap, 1892 (1-28. szám)

1892-08-28 / 15. szám

BUDAI HÍRLAP.

Budapest, 1892. Augusztus 28.

Menjünk Amerikába!

Országos ünnep volt Amerikában, s a rákövetkező nap vasárnap volt. Nevezetes a dolog pedig azért, mivel az amerikai „intéző köröket“, a melyek pedig különben nem szűkölködhetnek épen a józan érzékben, e két napon tüntetőleg hagyta cserben a bölcsességök. Esett pedig a dolog a következőképen. Rettenetes 'hőség volt ezen a két napon, még talán valamivel melegebb, mint az előzőkön és a következőkön. Az emberiség hallatlanul szenvedett és csak úgy epekedett minden legkisebb enyhülés után.

Rendes körülmények között a hatósági belátás, mely — ismételjük — igen szépen van kifejlődve boldog Amerikában, mindent elkövetett volna, hogy tőle telhetőleg könnyítsen az emberiség szenvedésein. Meg lévén azonban Írva, hogy a hivatalos ész e két napra fogyatkozásba essék, tőn a hatóság hajmeresztőt: kizárta a jeget a forgalomból, vagyis nem engedte meg adását vevését, sőt még szabad használatát is megakasztotta, szóval az emberiséget abban a szörnyűséges melegben a jég nélküli állapot martyriumára kárhoztatta.

Gyöngének érezve toliunkat le kell mondanunk arról, hogy a jó amerikaiak szenvedéseit ecseteljük.

A dolog azonban nem maradt ennyiben. Van ugyanis Amerikában egy lap, a mely a maga nyers szókimondásáról hires: az Arizona Kicker. Ez a lap emancipálva magát a sok üres emberi feszélytől, a legleplezetlenebbtil mondja el véleményét az emberi gyarlóságok felől. Ez a lap szóvá tevén az intézkedést és az általa okozott állapotokat, rettenetesen neki ment a hatóságnak. Kellő figyelemmel a tartózkodóbb európai karakterre, eltekintünk attól, hogy a cikk hangját a maga teljességében reprodukáljuk, csak annyit árulunk el, hogy az intézkedés mindennek el volt nevezve, csak józan esziinek nem.

Azt hiszik már most, tisztelt olvasók, hogy a jó amerikaiak — a hatósági tekintély iránt velők született alázat címén — megbotránkoz- tak a lap hangján ? !

Ellenkezőleg, a mi az amerikai népben vélemény alkotási és nyilvánitási bátorság van, — az mind a szókimondó lap pártjára állott.

Elvégre azonban mindebben semmi különös nincs — mindez másutt is megtörténhetik, hihetetlenül hangzik azonban, pedig komoly emberek beszélik, hogy az amerikai hatóságok ilyen szerencsétlen intézkedések esetén, az általános felzúdulásokon okulnának. Avagy tényleg hiszik ezt, tisztelt olvasók P Én nem, én budapesti vagyok.

Martyr.

Fo- és székvárosi ügyek.

Központi vásárcsarnok. Budapest fő- és székváros tanácsa a központi vásárcsarnok tervére vonatkozó nemzetközi pályázatot irt ki. A pályázat főbb feltételei a következők: A vásárcsarnokok tervére vonatkozó pályázati föltételeket a tanács elfogadta. A pályázat nemzetközi és nyílt, azaz névaláírással ellátott. A pályázó köteles bemutatni a tervezett épület minden emeletsorának alaprajzát és egy általános helyzettervet, a mely a vasúti összeköttetést, valamint az alagút esetleges helyzetét és irányát tünteti fel. Be kell mutatnia az összes homlokzatrajzokat s a metszetrajzokat. Melléklendő a magyar nyelven szerkesztett tervmagyarázat, a melyben az építésnél fölhasználandó anyagok fölsoroltassanak s az előforduló szerkezetek leírassanak és a tervezett helybeosztás,

valamint a forgalom tervezett elrendezése meg- okoltassék. Melléklendő a magyar nyelven szerkesztett költségvetés. A pályázati tervek mértéke V, cm — 1 méter. A pályaművek Budapest fő- és székváros főmérnök-középitési igazgatójának irodájában (Uj városháza, II. em. 23. sz. alatt) átvételi elismervény mellett, legkésőbb 1892. évi december hó 15-dikén déli 12 óráig adandók be. A pályázatra jelentkezőknek a pályázati föltételek s ennek mellékletei a főmérnöki hivatalban rendelkezésre fognak állani. Pályadijban csak oly tervezet részesülhet, a mely teljesen programmszerünek találtatván, mellette az összes jury-tagok többsége nyilatkozott. Pályadijak: három dij, egyenkint 2000 forint: két dij, egyenkint 1000 írt. A dijakat egészben, osztatlanul Ítélik oda. Ha azonban nem érkezik be annyi használható, illetve díjra érdemes terv, mint a hány dij van, akkor a dijaknak csak megfelelő részét adják ki. A három egyenlő díjjal kitüntetett terv közül úgy műszaki, mint vásárforgalmi tekintetből a jury részéről legjobbnak és legcélszerűbbnek talált terv lesz elfogadva kivitelre és annak szerzője lesz megbízva a tervek készítésével és a művezetéssel. A dijazott tervek Budapest fő- és székváros tulajdonát képezik. Nem díjazható, de azért mégis dicséretre méltó terveket a bírálóbizottság, a munka becséhez aránylagos díjazásért a fővárosnak megvételre ajánlhat. A pályaművek a tervezők szellemi tulajdonai maradnak. A kiviteli tervek készítése és az építés vezetése (művezetés) a magyar mérnök- és építész-egyesület részéről megállapított építészeti díjszabályzat II. osztálya szerint lesznek díjazva. A jury, a polgármester (h. polgármester), illetőleg a VIII. tanácsi ügyosztályt vezető tanácsos elnöklete alatt, a következő tagokból áll: a főmérnök és középitészeti igazgató; a főszám vevő; Fenvvesy Adolf főv. biz. tag; Fodor József dr., főv. biz. tag; Czigler Győző műegyetemi tanár és építész; Hauszmann Alajos műegyetemi tanár és építész; Pucher József építőmester; Bernárd Győző, a m. kir. államvasutak felügyelője; Kherndi Antal műegyetemi tanár; Pál Károly kereskedő, a főv. közmunkák tanácsának kiküldötte; Blankenstein H., Berlin város építészeti tanácsosa: Licht Hugó, Lipcse város középitészeti igazgatója: Chayer Éerdinánd, Páris volt főmérnöke ; a Berlin város tanácsa részéről kijelölendő hatósági közvetítő (Städtischer Verkaufsvermittler). A jury-tagok sem közvetve, sem közvetlenül a pályázatban részt nem vehetnek. A biráló-bizottság a pályázati határidő lejárta után köteles legfeljebb két héttel megkezdeni a működését s ítélete végleges és meg nem felebbezhető. A bírálóbizottság szakvéleményt és jelentést szerkeszt s határozott javaslatot tesz az iránt, hogy mely terv fogadandó el kivitelre. Szakvéleményt és jelentést szerkeszt s határozott javaslatot tesz az iránt, hogy mely terv fogadandó el kivitelre. Á szakvélemény és jelentés hat hétig közszemlére lesz kitéve s ezeket minden pályázónak megküldik. A dijakat a bírálat megejtésé- től számított három hét alatt az illetőknek kifizetik. Szükség esetében a biráló-bizottság javaslataira az első díjjal jutalmazandóknak talált tervek szerzői között szükebb körű pályázatot tartanak, a körülményekhez képest kiegészíthető programm alapján; ez esetben a legjobb terv készítője lesz a munka kivételével megbízva. A nem dijazott s meg nem vásárolt terveket a szerzőknek bérmentesítve küldik vissza.

A fővárosi szcgényiigy rendezése tárgyában Horvát János hely. polgármester hosszabb s Európa nagyobb városainak szegényügyi organisatióját is részletesen ismertető memorandumot dolgozott ki, melynek a fővárosi szegényügy rendezését illető positiv javaslatai igy hangzanak:

Azon reformativ intézkedések sorába, melyek a fővárosi szegényügy rendezésének alapföltételét képezik, de a melyek foganatosítása a főváros törvényhatósági jogkörén és hivatásán kívül esnek, következők tartoznak:

I. A s z e g é n y ü g y országos rendezése s ezzel kapcsolatban a z u. u. szegényjog tüzetes megállapítása.

E nélkül egyes hatóságoknak, szegényügyük rendezésére tett kísérletei sikertelenek.

4

Szükséges tehát, hogy az idevágó törvények és rendeletek a mai viszonyoknak megfelelően, kibővittessenek és végrehajtásuk országosan blztositfassék.

Mig községeink legnagyobb része, szegényeik ellátására, a koldulás megengedésén kívül, egyebet nem tesz s azok szegényeik direct segélyezésére nem köteleztetnek, mindaddig a főváros, a hol a szegények ellátásáról gondoskodva van, ki lesz téve az idegen szegények és csavargók betódulásának, kik származási és illetőségi viszonyaik eltagadása s a hatóság félrevezetése által, illetőségi községük kinyomozását és odatoloncozásukat meghiúsítják és kik e miatt a főváros terhére esnek, mint a melynek területén kolduláson vagy csavargáson érettek.

E címen a főváros pénztára, sajnos, nagyon is illetéktelen mértékben van igénybe véve, mert az idegen proletáriátus, a foglalkozás nélküliek tömege, a népszámlálás adatai szerint is, nagy mértékben van képviselve és annak apasz- tásában a rendőrség tevékenysége, megfelelő repressiv hatású eszközök hiányában (minők a kényszermunkaházak, megbízható toloncrendszer) megfelelő sikert, minden buzgósága mellett sem képes fölmutatni.

II. Törvényhatósági intézkedés szükséges az iránt, hogy a városok önállóan, a községek pedig járásonként, szóval szövetkezés utján, a szükséghez képest kórházak, szegényházak és árvaházak létesítésére köteleztessenek s hogy erre nézve a szükséges alapok létesittessenek.

III. Miután azon megyék és községek melyekben a szegénység legnagyobb, az e címen fölmerülő költségek viselésére legkevésbé képesek, szükséges, hogy a községi törvény (1886: XXII. t,-cz) 145. §-ának azon intézkedése, mely szerint a községek, ha szegényeik ellátása csak a lakosok rendkívül súlyos terheltetésével eszközölhető, kivételesen a törvényhatóságnak s ha ez nem birná az államnak segélyét vehetik igénybe, gyakorlati alkalmazást is nyerjen s hogy úgy a törvényhatósági, mint állami segély esetei, határozottan körülirassanak és úgy a törvényhatóságok, mint a belügymihisterium költségvetései megfelelő dotációval látassanak el nemcsak a betegápolási és lelencügyi, hanem a szegény- és árvaügyi kiadásokra nézve is, hogy ily módon megszüntethető legyen azon tarthatatlan állapot, mely szerint az oly szegény megyék, minők Turóc. Liptó, Árva stb. évről-évre szaporodó betegápolási, árva, lelenc és szegényellátási tartozás mellett, fizetésképtelen állapotban vezessék administratiójukat.

IV. Úgy mint a betegápolási költségekre nézve az 1875: III. t-c. elreudeli, szükséges, hogy a szegényügyi kiadások egyes nemei is közvetlenül az állam által vétessenek át.

Ezen kategóriák megállapítása tüzetes tárgyalást igényel.

Itt csak példaképen utalhatunk azon lelencek, árvák, szegények és közsegélyre szorultak ellátási költségeink megtérítésére, kik valamely bábaképezdéhez tartozó kórodán vagy szülészeti kórodán születvén illetőségük egyéb adat hiányában, a születés helye alapján álla- pittatik meg; vagy azon egyének szegényügyi és betegápolási költségeire, kik illetőségi községeiktől 10 éven túl távol lévén, máshol illetőséget nem szereztek vagy kik illetőségi községükben soha sem laktak és nem adóztak.

V. Az országos kormány s a törvényhozás teendői közé sorolandó továbbá a fővárosban egy országos közkórház, javító-intézetek, szülő- és íelencházak, hülyék orsz. intézetének fölállítása.

Megjegyzendő, hogy az orsz. lelencházra nézve az ankét a nm. m. k. beliigyministe- riumban még 1885-ben megindult.

VI. A szegényügy országos rendezésének keretébe tartozik és igy állami feladatot képez, továbbá a megrögzött koldusok és csavargók ellen a kihágási törvényben foglalt tulenyhe büntetésen kívül erélyes kényszerrendszabályok megállapítása, ilyenéit volnának: kiskorúak számára a javitó-házak szaporítása és Budapesten való felállítása; a kényszermunka-háznak berendezése oly csavargókra és koldusokra, kiknél az ismételt rendőri büntetés sikertelennek bizonyult.

VII. A toloucügy rendezése. Köztudomású