Budai Hirlap, 1892 (1-28. szám)
1892-11-27 / 28. szám
Budapest, 1892. November 27. kölcsönt kér rá. A zálogtulajdonos természetesen meg akarja vizsgálni a zálogtárgyat, bontogatja a csomagot és egyszerre csak két párna közt, egy kis csecsemőt pillant meg. Nagyot néz, majd a klienshez fordul, hogy magyarázatot kérjen tőle. A kliens azonban szintén észrevette már, hogy ő sietségében mit felejtett a lopott holmi közt, gyorsan elillant. A furcsa zálogtárgyat persze a zálogos elvitte a II-dik kerületi kapitánysághoz, a hol az iuspekcios tisztviselő ugyancsak megbotránkozott a kisded romlottságán, és mikor a gyerek anyja is a kapitányságra rohant elvesztett gyermekét keresni, annak erősen a szivére kötötte, hogy vigyázzon jobban a kicsikére. A 10.OOO-dik porcio gulyás levest osztották ki Pénteken a krisztinavárosi vöröskeresztes népkonyhában. A tízezredik porciót nem közönséges ember kapta: beteg ember, a ki nem a száján át vesz lélekzetet. hanem az Adám-csutkája ihlett egy lyukon, mely a gégéjébe vezet. Valami gége baja lehetett a szegény embernek, a miért megoperálták és azóta a nyakán levő lyukon át vesz lélekzetet. Ha beszélni akar, betartja a lyukat az ujjával, mert különben a levegő ott megy ki s nem éri a hangszálakat. A népkonyha vezetői s feu- tartói beszédbe is ereszkedtek a fals-gégés emberrel. Babarczi Schwartz er Otto dr. egyetemi tanár, vöröskeresztegyleti elnök is megjelent az igy nevezetessé vált levesosztáson és mint hogy e nap: November 25-dike ő reá nézve kegveletes emlékezetű, t. i. boldogult édes atyja, ki Buda városának legnépszerűbb polgára volt, születésnapjának emlékünnepe a népkonyha céljaira könyöradományokat gyűjtő perselybe száz forintot adakozott. Mulatság. Az I. kér. polgári kör December hó ö-én tánccal egybekötött zene és ös- merkedési estélyt rendez saját helyiségében. Az estély esti 8 órakor kezdődik. Wolafka Debrecenben. Wolafka Nándornak, ki legnépszerűbb papja volt fővárosunknak. debreceni fogadtatásáról ezt irja a ..Debreceni Híradó“: „Dr. Wolafka Nán- d o r c. püspök és helybeli plébános, csütörtökön érkezett városunkba. A fiatal püs p ö k Budapestről jött. Az üdvözlő beszéd ' a nagyszámú várók jelenlétében dr. Nemes Kálmán ügyvéd, r. kath. főgondnok mondta, ki után Simonffy Imre kir. tanácsos polgármester üdvözölte a főpapot, kinek beszédéből kiemeljük a következőket : „ Isten engem úgy segéljen, hogy sem magam meg nem bontom a felekezetek békés egyetértését és szeretetek sem pedig híveimnek megbontani nem engedem. Működésem odairányul és a vallásfelekezetekkel vállvetve oda- működöm. hogy rajongásig szeretett hazám s e város felvirágzását, jólétét előmozdítsam. És most engedjék meg, hogy szeretett városunknak nevszbessem én is Debrecent. Köszönöm szívélyes üdvözlésüket.“ A püspök nemes szavai viharos éljenzést keltettek, mely szűnni is alig akart. Az ünnepélyes fogadtatás után a püspök a város ötös fogatára ült s Nemes Kálmán kíséretében behajtatott a városba. A templomban fényes segédlet mellett az uj püspök-lelkipásztor „Veni Sancte“-t mondott. Azután a tisztelgő küldöttségeket fogadta.“ — ügy látszik tehát, hogy Wolafka Debrecenben is hamar népszerűvé fog lenni. Hát még, ha majd a debreceni asszonyok is úgy el fognak járni a prédikációra mint a — tnidaiak! A budai vikárius lakását, az Úri utcában levő „skót házban“ rendezik be. Ahijba az érseki belynök kinevezése befolyással volna a várbeli templomok ügyeire is, és siet- te1né némileg a Mátyás templom elkészültét! A Krisztinaváros polgári Casino f. hó 20-áu uj háza falegyen ünnepélye alkalmával társas vacsorát rendezett. A budai zeneakadémia f. hó 23-án nagyszámú működő tag jelenlétében tartotta évi közgyűlését. Az évi jelentésből kitűnik, hogy 104 m ü köd ö-, 50 pártol ó-, é s 55 a 1 a- p i t ó t a g j a van ; cselekvő vagyona 38.754 írtra rúg. Jövő év tavaszán fennállásának 25 éves évfordulója alkalmából F e 1 i c i á n Dávid : „Kolumbus Kristóf orátoriumát“ fogják előadni. Az akadémia történetének megírásán pedig annak jeles titkára Fellner Ferenc már huzamosabb idő óta dolgozik. BUDAI Hl ti LAP. Buda érdekei. Hogy nemcsak a budai kongresszus b-izottságai üléseznek, de az érdeklődést a budai érdekeket illetőleg mind- n agy óbb és nagyobb körben sikerült már is felkeltenünk, bizonyítják a hozzánk ez ügyben beérkező cikkek. Megjegyzés nélkül adunk alább két ilyen cikket, mindegyikben van figyelemre méltó újabb eszme. I. Buda jövője. Vámbéri Ármin igen érdekes és alapos tanulmányit felolvasást tartott a múlt betekben a terézvárosiaknak ,,B u d a p e s t j ö v ö j é“- ről, mint a Kelet és Nyugat leendő világ forgalmi gócpontjáról, Európa és Ázsia jövendő metropoliszáról. Kitűnő tudósunk felolvasásában megemlékezett még a terézvárosiakról is, de figyelmen kívül hagyta a budai részt; melynek jövője pedig tagadhatatlanul egészen külön tárgyalandó kérdést képez fővárosunk jövőjénél, miként azt az alábbiakban látni fogjuk. De hát mi magunk is úgy megszoktuk már fővárosunknak az egyesitett Budapest elnevezését, hogy midőn oly fényesnek látjuk jövője képét, egészen megfeledkezünk a minket érdeklő részről, Budáról — és azon szerepről mely a fényes jövőben Budának jutni fog. Pedig épen a pesti rész óriás haladása mellett mindiukább és már annyira szembeötlő a mi elmaradottságunk, hogy e kérdés, — a nyomában felmerülő számtalan tennivalóval — méltán érdemel komoly figyelmet, főleg most, midőn a budai részek fejlesztése és emelése érdekében bizonyos erőlködést vélünk láthatni. Ha külön-külön vesszük figyelembe a két város rész fejlődését, nyilván való az, hogy manapság jóformán csak provinciájává lettünk Pestnek, a tulajdonképeni központnak: úgy tudja és tapasztalja ezt minden ide vetődő idegen, de úgy érezük azt leginkább mimagunk. Jóllehet még 1872-ben törvényileg kimondották a két városnak közigazgatási egyesítését, ezáltal még korántsem egyenlítették ki azon eltéréseket, melyek a kettős város egyöntetűsége elé elháríthatatlan akadályokat gördítettek és fognak gördíteni mindenkor. Ilyen akadály a két városnak egymástól teljesen elütő történeti múltja, fejlődési proce- szusa és különösen fekvési viszonyai melyek képesíthették ugyan Budát a még nem is oly rég letűnt időkben a főváros szerepére, de ma már a rohamosan megváltozott társadalmi viszonyoknál fogva ép ez által van hátráltatva, Pesttel a fokozatos fejlődésben lépést tartani. S hogy e begyvölgyes város rész sohasem emelkedhetik arra a nívóra, melyen egy világforgalmi központnak állania kell — az könyen érthető; míg ellenben Pest rohamos fejlődésével hatványozott gyorsasággal fogja elérni ebbeli jelentőségét. E fejlődés azután nem hagyhatja érintetlenül a jobbparti részt sem és mivel e v kihatás Budának a fentjelzett területi szakado- zottságánál fogva nem találhat jelenlegi területén kellő talajra, önkényteleu fog magának alkalmasabb helyet keresni, úgy, hogy amily arányban terjeszkedik majd a pesti rész kül- és gyái-városaival Észak- és Délnek, szintén oly arányban fog előbb-utóbb a budai rész is terjeszkedni Északnak O-Buda felé s még inkább délnek Lágymányos és Kelenföld felé, melyek sík területeikkel a gyárvárosok alakulására igen alkalmas területül szolgálnak. Különösen e tekintetben segítette volna elő egy óriás lépéssel a mi helyes és egyedüli . terjeszkedésünket a Lágymányosra tervezett milleniu mi kiállítás, mely azonban fájdalom csak a papiroson maradt meg úgy hogy mi ismét vissza vagyunk vetve legalább is eg y évszázaddal e részre irányuló fejlődésünkben. Hanem ezen már — úgy látszik nem lehet változtatnunk: Mi hát Budának a jövője ? Tekintsünk csak bár mely világvárosra: London. Páris, Berlin stb. vagy épen Pest is rohamos emelkedésüket kiválólag nem sík te.iii- leti fekvésüknek köszönhetik-e? Ha be is kell látnunk, hogy Buda fekvésével és szakadozott«ágiival nem fejlődhetik oly irányban és arányban, mint Pest, ezzel még épenségg.il nincs kimondva az, hogy tehát; most felesleges is volna minden további szándék annak emelésére Sőt épen ebből kifolyólag következik egy igen fontos feladat, melynek teljesítésére kell minél nagyobb tevékenységet, munkásságot kifejtenünk ? Ugyanis: amilyen elháríthatatlan akadályául szolgál még most Budának fekvése világvárossá alakulásában — ép oly, sőt tán nagyobb mértékben fog előnyére válni e fekvés a jövőben! Ebben a fekvésben rejlik Buda jövője. Az a természeti szépség, gyönyörű kilátás hegyeinkről, kies hegy-völgyes vidékünk, mely fővárosunk, budai oldalát minden időkben megmenti a nagyvárosok túlzsúfoltságával együtt járó szánalmas egészségügyi mizériáktól; a számos gyógyforrás, széthintve Buda minden részében : oly természeti adományok, melyeket a legalkalmasabban felhasználva, pótolhatjuk azt, a mivel Pest eddig megelőzött fejlődésében. Ezért, s ily szellemben kell tehát nagy t evékeuységet ás munkásságot kifejtenünk, hogy helyre hozhassuk általánoságban bátra maradottságunkat s legalább a jövőre nézve biztosítsuk magunkat. A várhegy a most is folyó nagyszabású építkezések folytán már a közel jövőben egyike lesz a leggyönyörűbb fekvésű királyi lakoknak a Gellérthegyet pedig, a nemzeti eszmét szolgáló fenséges monumentummal speciális világcsodává varázsolhatnék: már most is messzebires gyógyforrásaink praktikus felhasználással világ fürdőket állíthatnánk fel. Csak is ily alapon lehet fényes és nagy jövőre kilátásunk. Eördögh. II. Budai bajok. A mióta Buda fejlesztése érdékébeu „mozgalom“ indult meg, a közönség körébe)] is bizonyos érdeklődés észlelhető, mely azon általános óhaj alakjában nyilatkozik, vajba Buda is az ország fővárosához méltón emelkednék és lépést tarthatna Pest rohamos fejlődésével. Évtizedek hibáit helyre hozni roppant nagy feladat. Pest fényes Duna"partja büszkén tekint a szemben levő apró viskókra. Nincs Budának egyetlen utcája sem. mely a nagy város jellegét magán hordaná. A milleniumi kiállításból Budának vaj mi kevés előnye lehet, pedig a lágymányosi terület felhasználásával a város fejlődése oly mértékben haladhatott volna előbbre, hogy nem kellene majdan szégyenkerve meghátrálnia a külföld vendégei előtt Pest gazdagsága és fénye mellett. Budának igy be kell érnie azzal a konc-
