Budai Hirlap, 1892 (1-28. szám)
1892-11-06 / 25. szám
BUDAI HÍRLAP. 4 Budapest, 1892. November 6. az egész müveit világon a legelső egészségügyi kapacitásnak van el ősmerve. a kinek speciális tapasztalatokban gazdag tanulmányát képezték a járványok. s ezek közt első sorban a kolera, és főleg itt Budapesten — ezt a legilletékesebb szakférfiút uem vonták bele a jarványbizottság tanácskozmányaiba! Nem szorultak rá! Igazán a legmulatságosabb szatirák egyike volna, ha a lakosság egészségi és vagyoni jóléte nem forogna szóban! Olyan baklövés ez. oly imminens korlátoltságára mutat e tény az intéző elméknek, hogy az ember haja szála az égnek áll, ha jól meggondolja a dolgot. Az a körülmény, hogy Fodor professzor nem tagja a közegészségügyi bizottmánynak. és így nem lehet tagja az ezen bizottmányból alakult központi járványbizottságnak sem — nem változtat a mulasztás nagyságán semmit és üres — magyarán: meglehetősen ostoba kifogás Flőszőr is a törvény ne?n mondja azt ki. hogy más, szakértő a bizottságba be nem hivható. Egvébbiránt a katonai parancsnokságok képviselői sem tagjai az egészségügyi bizottmánynak s a központi járványbizottságba — szükség lóvén reájuk — mégis behivattak. De eltekintve ettől, ha úgy magyarázzák is a törvényt, akkor sincsen kizárva az, hogy a bizottság fontosabb intézkedéseit szakértők véleményének meghallgatása után tegye meg, — a hogy külőmben tette is," mert P érti k tanár sem tagja a járványbizottságnak és az ő vizsgálatairól szóló jelentését, szakértő véleményét ugyancsak igénybe vettek es veszik ma is a közp. jarvány- bizottságban. Sőt e héten fordult eíő, hogy mikor a Biach-féle koleragyanus rongyokat elógettette a járványbizottság. rongy-szakértóket kórt fel, hogy a rongyok értéke stb. felöl véleményt adjanak. Kár is vele foglalkoznunk, változtatni úgy sem lehet már a dolgon. No de ha Fodor tanár nem tagja is a közegészségügyi bizottmánynak és igy a központi jarványbizottságnak sem. ha ott dr. Adle r Zsigmond (az beszól legtöbbet az üléseken) és más kapacitások fölöslegessé teszik is az ő jelenlétet, van neki szerencsénkre egy villája, s ezen a réven ő budai várotva lett az utolsó választás alkalmával az 1. kér. részéről. így behívták az — első kér. járványbizottságba és ő el is nmnt. Egy látszik, az első kerületi járvány bizottságban nem a könyökükkel gondolkoznak az emberek, mert ott felkérték a szakférfiút, hogy oktassa, adjon tanítást, utasítást tudományos tapasztalatai alapján a bizottságnak. És Fodor tanár a bizottság október hó 24-diki gyűlésén szivesen engedve polgártársai kérelmének két óránál tovább tartott rögtönzött beszédében anv- nyi tanulságos, nagy fontosságú dolgot mondott el, hogy nemcsak a bizottság tagjai, de az egész ország okulhat majd belőle. Nem lehet a mi feladatunk, hogy a beszédet részietenkért kommentáljuk. Az külőmben is oly világos, a legegyszerűbb ember által is érthető modorban van tartva, hogy minden megjegyzés csakszó- szaporitás volna. Mi csak, mint legfőbb tan u 1 s á- gokat vonjuk le belőle a következő konzekvenciákat: I. A kolera ellen való hatósági óvintézkedések egy része a rendelkezők tudatlansága vagy járatlansága folytán a fő és székvárosnak rengeteg sok hiába és feleslegesen kidobott, a magánosoknak (háztulajdonosoknak) pedig zsebeiből kilopott pénzébe került. (Pl. vasgálichasználata stb.) II. A kolera ellen eddig sok könnyen is olcsón |eszközölhető, szükséges is hathatós óvintézkedés ugyancsak a fenti okból elmaradt. III. A kolera megszűnését a közeli jövőben bizton remélhetjük, de annak uj- b o 1 i kitörése a jövő évre valószínű. ha csirájában nem sikerül elfojtanunk és azért mindent el kell követnünk ezen irányban, a mi csak emberileg lehetséges. Ezek azon legszembeötlőbb tanulságok. melyeket a beszéd magában foglal. Maga a beszéd annyira érdekes és tanulságos, hogy szívességet vélünk tenni olvasóinknak azzal, hogy a beszédet gyorsírói feljegyzések után szószerint közöljük egész terjedelmében. * Az I. kei*, járvány bizottság f. hó 24-dikén tartott iilésén minthogy 40-en jelentek meg a bizottsági tagok közül. Osztói t s Mihélv lovag elnök a múlt ülésről szóló jegyzőkönyv felolvasása és nehány csekélyebb jelentőségű tárgy elintézése után felkérte Fodor József drt, bizottsági tagot, a közegészségtau tanárát a budapesti egyetemen hogy szíveskedjék a legutóbbi ülésben S e h w a r- tzer Otto dr. biz tagnak a bizottság nevében előadott kérelmére tett szives Ígéretéhez képest, a kolera ellen való óvintézkedésekre, főleg a dezinficiálásra vonelkozólag a bizottság tagjait felvilágosítani és nagybecsű tudományos tapasztalatai nyomán nekik tanácsokat adni. Fodor .József tanár készséggel engedett a kérésnek és a következő beszédet mondotta: T. Uraim! A múlt ülésben ama kívánságukat fejezték ki. hogy a mai ülés után a kolera elleni védekezésről nevezetesen a fertőtlenítésről beszé'gessünk, s egymásnak felvilágosítással szolgáljunk. Azzal a gondolattal jöttem tehát ide, hogy elfogom mondani nézetemet a dezinfúiálás gyakorlati módjairól. Most azonban úgy látom, hogy önök t. uraim vol- taképen nem ilyen egyszerű megbeszélést óhajtanak. hanem behatóbb tárgyalást, várnak tőlem a kolerát illetőleg. Feszéggel meghajtok kívánságuk előtt és részletesebben elfogom ‘mondani azt. a mit, a koleráról különösen Budapestre vonatkozólag tudok ; és nevezetesen vizsgálni fogom, bogy milyen kilátásaink lehetnek a kolera-járványnyal szemben és ennek korlátozására minő intézkedések szolgálhatnak. Már régen kezdtem és évek hosszú során át tettem vizsgálódásom tárgyává a kolera-járvány lefolyását Budapesten. Abban az időben kezdettem meg vizsgálataimat, mikor még Buda és P< st uem voltak egyesítve és a fővárosnak csak pesti oldalára kellett szorítkoznom munkámmal. Még az 1872|3-iki kolera-járvány alkalmával sem tudtam megbízható adatokat gyűjteni a budai oldalnak azon házaitól, n melyekben kolerahalálesetek fordultak elő. Ennélfogva nem is szólhatok a budai oldalt illetőleg olyan speciális vizsgálódásokról, mint a minő személyes tapasztalatokat a pesti oldalon szereztem. De a múltak tapasztalásairól 'az irodalom és mások elbeszélése utján ismeretes előttem nehány adat, — ezeket elmondhatom. És itt mindjárt egy nagyon érdekes irodalmi adatot említhetek fel. Toldy Ferenc, kiről a főváros egyik szép utcáját nevezte el, mikor még orvosi gyakorlatot folytatott és egy tekintélyes orvosi szaklapot szerkesztett, ebben a lapjában, az ..Orvosi Tár-ban, 18:M-ben oda nyilatkozott, hogy úgy mutatkozik a kolerajárvány Oroszországban, s hozzánk közelebb Lengyelországban, hogy Buda remélhetőleg kevesebbet fog e járványtól szenvedni, mint Pest és nevezetesen Budán legkevésbbé fognak szenvedni a vár, a Krisztinaváros, a Tabán, minthogy ezek a városnak emelkedettebb részei. És csakugyan ez a vheoretikns állítás azóta nagyjában bevált. A Budapesten eddig uralkodott kolera-járgányok tényleg úgy nyilvánultak, hogy kolera-megbetegedések csekélyebb számban mutatkoztak Budának emelkedettebb részeiben, mig ellenben Pesten nagyon pusztítottak olyannvira, hogy Pest Europa ama városai közé számítható, a melyek, sajnos, igen ki vannak’szol- gáltatva a kolera elterjedésének. Nem is szólva a régebbi epidémiákról, még az 1872—3 iki is oly heves volt, hogy méltán hasonlítható a hamburgi katasztrófához, mert pl. 1873 augusztus G-ikán (csupán a pesti oldalon) 109 megbetegedés volt főijegyezve. De ha tovább vizsgáljuk a kolerának helyi elterjedését fővárosunk különböző részeiben, nevezetesen az 1866- és 1872|3-iki járványok alatt, az a feltűnő dolog tűnik ki, hogy ;t pesti oldalnak azon részeiben, melyek csak nehány méterrel fekűsznek mélyebben a többinél, a mely mélyedést az utcákon járva alig vesszük észre — tudnivaló, hogy az 1838-iki árvíz óta Pest utcái egyenletesen töltettek fel és csak az udvarokon és kertekben tűnik fel a mélyebb fek- vés, — ismétlem, a városnak ezen mélyebb részeiben mindenkor feltűnően erősen uralkodott a kolera. Nevezetesen erősen pusztítóit az egy vonalon, amelynek legjobban megfelel a mostani körút, a mely vonal egyszersmind az emelkedettebb belső városrészeket félkör alakban körülveszi. Így nagyon kolerás terület volt a Ferencvárosnak a körútra eső része, továbbá kolerás terület volt a József- és a régi Terézvárosnak az a része, mely a körúton és ettől kifelé fekszik, azután következett a Lipótvárosnak akkor még jóformán lakatlan külső része. Ha már most tekintetbe vesszük ezeket, s velük szemben látjuk, hogy a pesti oldalnak belvárosi. lipótvárosi, belső terézvárosi belső józsefvárosi heFő ferenczvárosi részei, melyek magasabb fekvéssel bírnak, mint az imént leirt külső területek, egyszersmind feltűnően kevesebbet szenvedtek a kolerától mint, a külső részek, akkor el kell ismernünk, hogy Budapesten is beválik az a régi tapasztalás, hogy az emelkedettebb. tisztább és nem vízkor dotta, szenny-töltötte területek egészben véve egészségesebbek , mint a mélyebben fekvő, nedves és szennyes talajét területek. De tekintsük, a saját kerületünket részletesebben. Tudjuk Toldy tót. Eckstein professzortól, hogy az 1831 32-ki kolera-járvány alkalmával ez az 1. kerület aránylag kevesebbet szenvedett. mint a fővárosnak többi kerülete. Az 1848-ki kolera-járványról úgy hallottam a nagy tapasztalatit Wágner orvos-tanártól, a ki 1848-ban itt az I. kerületben, a krisz- tina-városban praktizált, hogy a Krisztinavárosban a vár alján fekvő házakban volt sok koleraeset és ezt a híres orvostanár annak tulajdonította, hogy ezeknek a házaknak talajába es kutjaiba leszüremkedett a várbeli árnyékszékekből a szennyanyag és megfertőztette ezen házakat és kútjaikat, és ez okozta, hogy lakóik közt oly erősen pusztított a kolera. (Telkiül Iá sok: 1j72-be.fi is ez volt az oka!)
