Buda és vidéke, 1901 (10. évfolyam, 1-35. szám)
1901-12-00 / 34. szám
2. oldal. 34. szám. Azt akarjuk, hogy a budai fürdők emelése adjon péklát és útmutatást az egész hazai fürdőügynek. Buda rendezése legyen mintája az egész ország városai rendezésének. Innen, a hol minden kő, minden darab föld a történetre emlékeztet, a jelen munkájára hiv, s jövőért aggódással tölt el, erősítjük a keresztén]] szellemet . . . A Buda és Vidéke ápolja, terjeszti a legnagyobb magyar grót Széchenyi István hagyományait és kegyeletét. A Buda és Vidéke, mint a Széchenyi tiszteletlapja, a magyar fajt védi, a magyar nyelvet terjeszti, a magyar szellemet gondolkodást és jellemet edzi s mindent elkövet, hogy a megszépült Üs-Buda a keresztény Magyarország központja legyen. Minden jó magyar keresztény figyelmébe ajánljuk a ((Buda és Vidékéi) és ezzel együtt a keresztény magvar összetartást. Kérjük a keresz- ténv magyar közönséget, hogy a „Buda és Vidékére“ előfizetni, s a keresztény czégeket, hogy abban hirdetés alakjában czégoket ismertetni szíveskedjenek. Keresztény ember csak keresztény lapokat olvasson és keresztény czégek- nél vásároljon és dolgoztasson, csak keresztény irodalomból és művészetből lássa el lelke és szive szükségleten. Időnként, a keresztény szellem erősítésére kép- és könyvmellékleteket adunk. ■'US A «Buda- és Vidéke» kiadóhivatala és szerkesztősége. Előfizetés árai: Egy évre .......................12 korona. Fé lévre.................. 6 korona. Ne gyedévre.... 3 korona. Kiadóhivatal: Budapest. I. kerület Krisztina-körűt 111. szám. Mutatvány számokat készséggel küldünk. Kérjük elvbarátainkat, hogy velünk igaz elvtársaink czimeit közöljék és a lapot vendégi őkben, fürd öli elyeken, körökben, kávéházakban követelj ék. A párbajról. (Gróf Széchenyi hívéin vélekedése.) A párbaj ez a maliim necessárium, vagy helyesebben mondva ez a nem megvetendő társasági javitvány — mert hiszen csak mióta s hol lovagiasan, lehető legnagyobb egyenlőséggel kelhet, vagy védelmezheti magát férfiú férfin ellen, egyedül azóta és olt nincs rendszerint kitéve az egyes, hogy őt lesből egyszerre többen megtámadják, vagy hogy banditák által bőszültassa meg magát a sértett fél — a párbaj mondom hasonlag sokkal előbb vált divalszerüvé Európa civilisáll népei között, mint nálunk, hol még csak kevéssel ezelőtt magam is ismerek nem egy vitéz embert (!) és született katonát (% ki nem látszott különös vonzalommal viseltetni a párbaj iránt, s hol ha az igazat megakarjuk vallani, még most is mutatkoznak itt-olL olyléle symplomák, mikből az az anlilovagias számítás vigyorit ki, s melyhez képest vajmi kényelmesben s kevésb veszélglyel rendezkedő: egygyel, több mint egg. BUDA ÉS VIDÉKE Lovagiasan bevégzett párbaj nem kivétel többé, de az ahhoz való készültség, valamint annak nem keresése uggan, de kikerülése sem, oly szabály, mely már kiegészítő részét képezi minden magát megbecsülő magyarnak. Mi pedig a lovagiasságot illeti, alig van közöttünk valaki, mert annak egykori fogyatkozását legtöbb érzi, ki azt ajkai között ne pengetné és akarjuk is hinni, annak szelleme szeidnt cselekedni ne buz- gólkodnék, vagy legalább igg lenni ne vélne; csakhogy a buzgalom, mint nem kevésbbé a* jól eljárási édesen kecsegtető önámitás, még korántsem eldönthetlen criterion arra nézve, hogy azért az, ki lovagi szellem után sóvárog, vagy éppen ki az efféle szellemmel már csordultig telve hiszi magát, már azért tudná is, mi a lovagiság. Mit én eg'ye- nesen tagadok; minthogy alig van eszme, melynek valódi értelme annyira összezavar- tatnék, mint ez, s melyről köztünk még olyanok is praeceptomkodnának, kik nem csak azt nem tudják, mi a lovagiság, de még arról sem látszanak tiszta fogalommal birni, mi a kötelességérzet, mi az Hiedelem. Kazár földön. Bartlia Miklós igen szépen ir. Kazár földön czimü munkája is szaporítja irói babérait. Ez a kazár föld a ruthének földje, bot a kazárok t. i. a lengyel zsidók a népet egészen tönkre tették. Bartlia Miklós a kazár névvel a ruthéneket szipo- lyozó lengyel zsidót megakarja különböztetni a zsidó vallása magyaroktól. Bartlia attól tartott, hogy antiszemitának nézik, ha zsidónak nevezi a zsidót. Tudtunkkal zsidó vallásu magyarok nincsenek csak magyarul beszélő zsidók. Minek kertel Bartlia Miklós. Azt hiszi kevesebb kárt okoztak a liptóvárosi és egyéb zsidók,, mint az ő kazár zsidai. Nézzen körül és meglátja, hogy mit mivéltek azok a miveit zsidók, kiket ő a beregmegyei és máramarosiaknál jobbaknak tart. Bartlia Miklós tapasztalhatta, hogy a lipótvárosi zsidók, ha kell világot mozdítanak meg az ő kazárjai és a tisza- eszlári sakterek érdekébén. Nincs is közöttük, a külsőségeket kivéve semmi különbség és a keresztényeknek valamennyi ellen védekezni kell szövetkezetekkel, összetartással, keresztény védegyletekkel, társadalmi elvállással és Íróik, hírlapíróik és művészeik.kereskedőik és iparosaik kiközösítésével. A budai hegyek. Sokan áldozattal keresnek enyhülést bajaikra télen meszsze vidék hegyei között. Elfelejtik, hogy itt a székes fővárosnak majdnem keblében, a budai hegyek között s Budának vidékén is megtalálhatnák azt közel, mit meszsze vidéken keresnek. Nem szakítanák félbe foglalatosságukat, nem távoznának meszsze családjok köréből. A téli időben is nagyon szép ez a vidék, s levegője megbecsülliellen. Furcsa, hogy nem látjuk azt a mi mellettünk van, hanem csak azt, a mi a távolban fekszik. Elhanva- golódolt a mi fürdő és éghajlat gyógyászat ügyünk. Némelyek azzal sem törődnek, ha áldásos vizeink, mint a Sáros fürdő és a Hungária forrás örökre csukva maradnak. A Császárfürdőt is jobban hanyagolják télen, mint nyáron, pedig a téli kúrára ide özön- leni kellene betegeknek. Széchenyi, mint jogász. A Buda és Vidéke, mint a Széchenyi- Kultusz közlönye, mindig elégtétellel és megelégedéssel látja, hogy Széchenyi szelleme napról-napra megihleti a komoly gondolkodású jellemeket. Széchenyit többen és jobban tanulják és igazolódik az, hogy alig van számbavehető alkotás, melynél a legnagyobb magyar teremtő keze nyomaira nem akadnánk. A Magyar Tudományos Akadémiában, tehát Széchenyi szellemének otthonában Balogh .fenő levelező tag «Gróf Széchenyi István hatása bűnvádi perjogunk átalakulására» czimü tartalmas és jogi szempontból is értékes tanulmánynyal foglalta el székét. Mi a magot elvetettük és tovább kertészkedünk, hogy abból hatalmas törzs legyen és Széchenyi szellemének hatásával fényre derüljön hazánk. Vigyázzanak a Consulokra. Egy zsidó megszökött. Mi nem keressük, melyik zsidó szent egyletnek, vagy nem szent egyletnek volt tagja. Mi csak azt Ítéljük el, hogy az a zsidó egv állam alconsula volt. Sok állam feledkezik el magáról és nevez ki consulául zsidót is. Mi már emiatt felszólaltunk. Külföldön nem kutatják, hogy ezek a consulok zsidók-e vagy nem, csak kinevetnek bennünket. Mi nem ujongunk örömünkben, hogy egy vagy száz zsidó szökik is meg, ha mindjárt consul is, mint a zsidó sajtó, ha egy keresztény lesz elvetemültté, csak arra kérjük a hatóságokat vigyázzanak a consulokra. Izraelita irodalmi társaság. A zsidók, hogy menynyire nem akarnak beolvadni a keresztény társadalomba, mutatja az élénk életit és a zsidó fajt dicsőítő izraelita irodalmi társaság. Izraeliták kihaltak, nem léteznek csak zsidók, de hát ép úgy rájuk ismerünk erről a jelzőről is, mint a kazárról. A zsidókban is becsüljük az őszinteséget, bárcsak minden lapra, könyvre, képre ráírnák, hogy zsidók szerkesztik, Írják vagy festik. Ugyan rájuk lehet ismerni, de gyengébbek kedvéért nem ártana, ha mindeki oda tenné a neve mellé a vallását is. Az is helyes volna, ha a törvényszéki tárgyalások hősei neveinél olvashatnánk a feíekezetet is, a melybe az illető tartozik. Zsidó gyógyszerészek. Hajdanában a zsidó palikárius ritkább volt a fehér hollónál, nem sokára a keresztény palikárius lesz ritka, mint a fehér holló. A székes fővárosban több a zsidó palikárius, mint a keresztény. Ez pedig nem jól van, mert ide csakugyan nem volna szabad még oda sem ereszteni őket, a zsidókat. Elég bajt okaznak az élelmi szerek és italok vegyítésénél. Felhívás. Felhívjuk a keresztény közönséget, hogy úgy karácsonyra, mint egyébkor, csak keresztény ezégekneí vásároljon. Alagút a Gellérthegy alatt. A halhatatlan és dicső emlékű gróf Széchenyi István azt tartotta, hogy alig van olyan terv, mit el ne lehetne fogadni. 0 szívesen meghallgatta a legegyszerűbb ember tervét vagy ötletét. Soha senkit ki nem nevetett terve vagy ötlete miatt. Minél több tervet termel egy nemzet -- szerinte — annál gazdagabb. Napjainkban sok terv, sok ötlet van, de az a' szokás, hogy ha nem hatalmas embertől ered, kinevelik és Szét Deny i iskolájával ellentétben, a bátorítással fukarkodnak, s az elkedvetlenítést pazarolják, a hatalmas emberek terveit pedig köny- nyelmüen, vakon elfogadják. A városi villamos vasút — mint a lapok írják — egy világra szóló tervvel foglalkozik. Alagutat akar luratni a Gedéi t- hegven át. A terv nagyszerű. A tudomány eldönti, lehet-e vagy nem V Nem koczkáz- lalják-e a hévvizek forrásait1? A szakértők állapítsák meg. Ez a terv azonban nem uj. közbecsu- lésben álló budai polgártársunk Stein Péter indítványozta ezt a Buda es Xidéke egyik régibb év ló 1 v a má ba n. A gyermek szellemi életéből. Az az élvezetes és tanuságos előadás, mit nagy hatással ily czimen tartott a Természetvizsgálók 31-ik vándorgyűlésen Babarczi Schivartzer Olló udvari tanácsos a kitűnő és világhírű tudós és iró külön kötetben is megjelent. A nagybecsű
