Buda és vidéke, 1901 (10. évfolyam, 1-35. szám)
1901-12-00 / 34. szám
34. szám. BUDA ES VIDÉKÉ 3. oldal. tudományos és mégis népszerűén megírt mű behatóan foglalkozik a gyermek szellemi életének fejlődésével s szerző azt óhajtja, hogy szülők és iskola neveljenek, tanítsanak a szív melegével, túlterhelés nélkül s a szülői szeretet az eszmémji nevelésben nyilatkozzék meg. Beszélő számok. A budapesti számteirtó (statistikai) hivatni 1897—1898. évről szóló és III-ik évkönyve 1901. julius havában jeleni meg és eh. Thir- ring Gusztáv állította össze rendkívüli láradt- ság'gal és szakértelemmel. Kiterjed mindenre, a hőmérsék, talajnyomas, családi, felekezeti, foglalkozási, tanügyi, műveltségi, vagyoni, közigazgatási, területi slb. viszonyokra. Mi ezeket a ridegnek látszó, de azért szónoki erővel beszélő számokat a zsidóság szempontjából vettük szemügyre. Ezek a számok tanítanak ki arról, miben erősödtek, miben gyengültek a székes fővárosban a zsidók? A kép nem tökéletes, mert az 1891-dik évig rajzolt csak. A népesség azóta majdnem megkétszereződött. Elrémitő az az adat is, mit a hitfele- Ukezetek elosztásáról találunk. 1870-ben volt 44.890 zsidó Budapesten, 1891-ben már 102.377. Budán 1871-ben 6.231.181) 1-ben 7.418. Nem minden zsidó vallotta magát magyarnak. 23.401 németnek, 1323 tódnak és 850 egyébnek mondta nemzetiségét. A 60 éves kort a zsidók népességek 5—6 százalékában érték el. .4 zsidók közül tudnak legtöbben ind és olvasni. A zsidók közül : O {termeléssel jog tál kozott . 165. Ruházati iparral .... 5.081. lilédéi iparral .................. 2.724. Ep itö iparral....................... 293. Fonó-, szövő iparral . . . 264. Aggag iparral.................. 85. Fa iparral........................... 620. Va s— és fém iparral . . . 2.197. ■ Sokszorosító iparral . . . 928. Iparos művészettel. . . . 643. Műszer ipánál.................. 321. Főr iparral...................... 189. Pap ír iparral.................. 219. Ol aj- és zsír ipán a! ... 132. Iparos festészettel .... 198. Összesen: . . . 16.912. A nehéz munkában számok fogy, a könvnyebb- és ülőmunkáknál szaporodik: így van a közlekedésnél is. Szárazföldi forgalommá találunk 1.627. vízi forgalommá 50 zsidót. Kereskedő közöltük 13.424. Testi szolgálatot űzött 10.163. Szellemi szolgálatot 3.184. Különféle szolgálatot 568 zsidó. A szellemi szolgálatban csak 3.184 zsidót találunk, mig 13.696 keresztényt. Sokkal kevesebben űznek szellemi foglalkozást, mint a keresztények, túlsúlyúk a keresztények közöngének és élhetetlenségének tudhatjuk be. Ónálló kereset nélkül, vagyonából, gyámo- litásból, mint háztartás tagja, tanuló élt 56.284 zsidó. Csak 1.959 zsicíó valló.ta be, hogy vagyonából él és egyéb foglalkozása nincs. A keresztények közül még bárom- szór anynyi élt saját vagyonából. Keresztéiig kereskedő volt 8.100, zsidó 13.424. A törvénytelen születések szaporodtak a zsidóknál. 1874—75-ig állag 247. 1891—1895-ig állag 401 eset fordult elő évenként, tie szaporodott ez a keresztényeknél is, a mi a hit és családi élet hanyatlásának lehet betudni. 1898-ban a zsidók száma csak 12 százalékkal szaporodott születés állal. Egyáltalán a bevándorlás adta közöttük a nagyol)b tömeget. Idő előtt gvermekvesz- tések 1874—75-ig 6. 1891—95"' 203. A halandósági viszonyok is emelkedtek közöttük. A gyermek halandóság kevesebb. A zsidó jobban ápolja és orvosoltatja gyermekét. Öregebb korú is több van közöttük. 1891-ben 16 zsidó öngyilkost találunk, 1898-ban 48 zsidó öngyilkost. Ez is kedvezőtlen kéj) reájuk nézve. Természetes úton szaporodtak: 1876—80 . . . 786. 1881—85 . . . 934. 1886—90 . . . 1.009. 1891—95 . . . 1.506 évenként. Ebből akárhogy sokszorozzuk is, nem kerül ki a budapesti zsidóknak mai nagy száma. Sajnos, hogy az évkönyv a bevándorlásokat nem mutatja ki hitfelekezetek szerint, ép igy nem látunk kimutatást az elítélésekről, kiutasításokról. Ez volna pedig a legértékesebb táblázat. Hány keresztény és hány nyilvánosan rovott életű zsidó van? 1890-ben a községi népiskolákba járt 6.845, 1899-ben 11.822 zsidó gyerek, középiskolába 2.817, az egyetemre 1498, műegyetemre 379 hallgató. Emberbaráti intézetekbe elhelyeztek 155 növendéket. Ipariskolába járt 1579. Ismételt: 320. Testi és szellemi fogyatkozás szintén emelkedőben (1881-ben). Vak: 106, süket- néma: 124, elmebeteg: 213, hülye: 49. (1891-ben). Vak: 123, süketnéma: 197, elmebeteg : 318, hülye: 723. Elvált: 144 hím és 269 nő. Ezek a számok ezelőtt tiz évről be- I szélnek, ma már többen vannak, de az arány körülbelül mindenütt olyan. Az egészből az látszik, hogy a zsidó faj szaporodott, de nem változott a székes- fővárosban. A magyar oszíálysorjegyek Ausztriában. A községtanács ülésén fölolvasták az alsó-ausztriai pénz ügy igazgatóság rendeletét, a melyben élesen tiltakozik az ellen, hogy Bécsben s általában Ausztriában magyar osztálysorsjegyekkel kereskednek. A pénzügyigazgatóság fölszólítja a polgár- mestert, hogy e törvénytelen üzérkedés elnyomásához járuljon hozzá. Lueger polgármester kijelentette, hogy készségesen fogja támogatni a pénzügyigazgatóságot, annyival inkább, mert a magyar oszlálv- sorjátékot nem a magyar állam tartja fönn, hanem egy magyarországi zsidókból alakult részvénytársaság. Ha már a bécsiek el akarják veszteni a pénzüket, úgy veszítsék el a bécsi lutrin. Luegernek ez a kijelentése is azt igazolja, hogy ő nem gyűlöli jobban a magyart, mint a magyar a németet, de teljes szivéből és erejéből gyűlöli a zsidót és hazafiságot lát abban, ha «Wient» megmenti a zsidóktól. Nálunk a főváros képviselőtestületében zsidók adják a hangot, zsidók uralják a helyzetet, magukat keresztényeknek hazudó csatlósaikkal és azért is köhögnek, ha az iskolákban a keresztény szellemet fenntartják. A székes főváros pénzügyi bizottságának oszlopai a zsidók, választásoknál dönlenk a zsidók és minduntalan útját állják a tanács jó szándékainak. Soha nem leczkéztetik a zsidó lapok a képviselőtestületet, hanem a tanácsot. Buda bajai is abban gyökeredznek, hogy Jakabék és Náthánék megerősödtek a képviselőtestületben. Jó volna, ha a főváros Luegertől tanulna és hozzá fogna a zsidók túlsúlyának gyengítéséhez. Azért akarják kérlelhetlen magyar falónak feltüntetni Lnegert, mert ő kihúzta Bécsben a zsidók méreg fogát. Áthelyezés. Szirmay Andort, az I-ső kerület kapi- j tányát a VÍII-ik kerület kapitányságának j vezetésével bízta meg az államrendőrség | feje. Szirmay Andor távozását a budaiak na- j gyón sajnálják. A legelőkelőbb köröknek is kedvelt tagja volt és hivatásának pontos mél- | lány ossággal felelt meg. Utódja Jeszenszky Beltéri, az államrendőrség egyik jeles tagja, ki fontos állásában hivatóttságát bebizonyította. A Szent-lstván-Társaság uj könyvei. Anyaföldön. Elbeszélések. Irta Andor József (Gvprián). Kiadja a Szenl-tstván-Társuiat. A Családi Regénytár 15-ik kötete. Ára csinos vászonkötésben 1 korona. Don Luis Coloma elbeszélései Spanyol eredetiből fordította Jándi Bernardin. A Családi Regénytár 16-ik és 17-ik kötete. Pásztói játékok. Kiadja a Szent- 1st ván-Társu- lat. Budapest, 1901. 8-rét, IMS lap. A Szent-istván- Társulat ilynemű kiadványainak egyik ez élj a, bogy a karácsonyi szinielőadásoknak szép szokását életben tartsa. A csinos kötésű munka ára 1 korona 40 fillér. Megrendelhető a Szent-tstván-Társulat köny vkiadóhivataiában, Budapest, Vili., Szentkirály i-uteza 28/b. .lapáni mesék. Azt hiszsziik, jobb karácsonyi ajándékkal a Szent-István-Társulat nem is kedveskedhetett volna a gyermekvilágnak. Hiába, a szülők mesét kérnek a gyermekek számára és újra mesét, már pedig mesegyűjteményünk mindössze is kevés van. Valóban, örülhetünk e gyűjteménynek és nem csupán a gyermekek miatt. A .lapáni mesék mélyén rejlő poézist a gyermekek úgyis csak akkor fogják megérteni, ha majd felnőnek. Ára kötve 2 korona 40 fillér. Megrendelhető a Szent-István-Társulat könyvkiadó hivatalában : Budapest, Vili., Szcntkirátyi-utcza 28. Urania. Művelt ember ne kerülje el az Urania színházat. Nemcsak élvez, de tanul is. Pihenve, szórakozva okul és képezi magát. A kit különben a színházak idegessé tesznek, az Urania előadásai megenyhilik egész valóját. Az ízlés nemesedik és nem romlik, azért kell ide szoktatni az ifjúságot. Az idősebb ember se kerülje el és egyik ismerős ajánlja a másiknak. Az Urania legközelebb a hadsereget mutatta be s ezzel is tanúsította azt, hogy czéljának a szép, jó és igaz szolgálatának megfelel. Szép Ilonka. Vörösmarty ily ez inni költői elbeszélésének hősnője az a Szép Ilonka, kinek életnagyságu bronzalakja egyik legszebb dísze lesz a budavári Mátyás király kútjának. Az aikoló szobrásznak, Stroblnak az az ötlete támadt, hogy künn a budai hegyek közt is fel kellene állítani Szép Ilonka szobrát. A monda szerint ott hervadt el a szép leányka Mátyás után vágyó szerelmében. Strobl újra mintázta a szobrot és odaajándékozta a városnak azzal a kéréssel, hogy a Zugliget valamelyik szebb pontján állítsák fel. A főváros teljesíti a művész óhaját s nemsokára a hegytetőn fog állani a szobor s hirdeti majd Szép Ilonka szomorú történetét. Gyűjtési engedély hamisítása. Szepesvármegye alispánja a jekelfalvi és margitfalvi egyesült zsidó imaházak építési költségeinek beszerzésére gyűjtési engedélyt adott ki. A gyűjtő könyvet a vármegye pecsétjével hamisították és több- szörösitették. Szepesvármegye alispánja felkéri a törvényhatóságokat, hogy ha valaki ilyen gvüjtőkönyvvel gyűjtene azt azonnal tartóztassák le. Hyilttér. Elsőrangú kénes hévvizü gyógyfürdő páratlan gőzfürdővel, legmodernebb iszapfürdőkkel pompás ásványvíz uszodákkal, kő- és kádfürdőkkel, 200kényelmes lakószobával. A legszolidabb kezelés. Prospektus kívánatra ingyen és bérmentve. Kiadó laptulajdonos és felelős szerkesztő: mindszenti ERDÉLYI GYULA. Szerkesztő: JUR1SZT0VSZKY ÖDÖN. Kis hirdetéseket a Buda és Vidékének felvesz KELLER DANIEL könyvnyomdája I. kér., Attila-körut 1. szám. Egy szó ára 3 fillér, vastagabb betűkkel 6 fillér. Ugyanott a Buda és Vidéke egyes számai 10 fillérért kaphatók.
