Buda és vidéke, 1901 (10. évfolyam, 1-35. szám)
1901-01-00 / 1. szám
4. oldal. BUDA ES VIDÉKÉ. 1. szám. Keresztény Ruha-Szövetkezet Budapest, VI., Teréz-körut 46. sz. Keresztény 'p A mai súlyos megélhetési viszonyok között napról-napra előtérbe lép a ruházkodás, mint második élet- szükséglet. A társadalom mindnyájunkat kényszerit álláshoz mérten ruházkodni, de a társadalom nem gondoskodott megfelelő eszközökről, a melyekkel ezen társadalmi kötelesség egyéb szükségletek rövidsége nélkül kielégíthető legyen. A ruházkodás társadalmi kötelessége, mely mindnyájunkat egyaránt nyom, a legalkalmasabb tér arra, hogy ezen terhes társadalmi kötelességet a keresztény társadalom egyesülve, szövetkezés utján igyekezzék kielégíteni s utóbbi időben mindinkább felhangzott a közóhajtás a keresztény társadalom ezen nyomasztó terhének megkönnyítésére. A közakaratnak engedve, egy égető kérdést oldottunk meg, midőn megalakítottuk a „Keresztény puha« Szövetkezethet, melynek kitűzött czélja tömörüléssel és összetartással eszközöket teremteni ahhoz, hogy : 1. megbízható beszerzési forrása legyen úgy minőség mint ár tekintetében minden vásárló szövetkezeti tagnak; 2. a szövetkezet tagjainak csekély és elviselhető részletfizetés mellett szolgálhasson áruval, miután lesznek tagjaink, kik társadalmi kötelezettségüknek a ruházkodás terén, készpénzfizetés mellett csak a legnagyobb áldozatok árán képesek megfelelni. A „Keresztény l<uha-Szövetkezet“ ellátja tagjait minden szükségessel, kiszolgáltat férfi-, női-, gyermek- és felső-ruhát úgy készen, mint mérték után: fehérno^üt különféle minőségben; ezipőt, kalapot, vászont, kartont, szövetet, posztot, selymet, ágyneműt, szőnyeget, varrógépet, női eonfee- tiót, világi és egyházi egyenruhóhat, zseb-, fali-órát és fcutornemüt. Tehát egy-egy család összes szükségletét ezen szövetkezetnél beszerezheti, mi által a részletfizetésre vásárló — tekintetbe véve a ezikkek kompli- káiását abba a kedvező helyzetbe jut, hogy ellentétben a mostani állapottal, a midőn a czipész, a szabó, a bútorkereskedő, a fehérnemü-árus, egyaránt és egymásra való tekintet nélkül követeli a fizetést; részletfizetését a mely nálunk ezen össz-summával nem is hasonlítható össze, könnyen és egy helyen törlesztheti. Nem szólva azon szolgáltatásról, melyet elérni igyekszünk azon különbség kiegyenlítésével, mely az anyagilag gondtalanul élőt és a szegény embert elválasztja és mely különbség a ruházkodás terén a szegény embert a legkíméletlenebb uzsora örvényébe sodorja, tehát szoeziális szolgáltatásról; utalunk arra is, hogy szövetkezetünk alapszabályaiban kitűzött további ezélját a hazai ipar pártolása képezi s igy tagjainak egyúttal a most mind erősebben felhangzó ezen fontos nemzetgazdasági küzdelem elsőrangú témmzőivé lesznek. A kereskedésnek mindazon osztályai, melyek a társadalmi ruhaszükségletek beszerzésére szolgálnak, oly sokféle, hogy azok mindegyikében jártas senki sem lehet, azért a közönség járatlansága folytán ezek beszerzésében számtalan megtévesztésnek van kitéve, szövetkezetünkben nemcsak ily megtévesztés van kizárva, mert nem megtéveszteni, de éppen a legjobbat a legolcsóbban adni képezi főérdekünket, hanem egyúttal a szövetkezet az által, hogy tagjai jogosítva vannak az üzlet minden ágába betekinteni, egyúttal a kereskedelmi szakértelmet is terjeszteni s a megtévesztés lehetőségét minél szükebb körre szorítani van hivatva. Nagy dolgokat csak erős összetartás tud felmutatni, valahára elérkezett az idő arra is, hogy a keresztény polgárok egymást megértsék; egymásban megbízzanak, kölcsönösen támogassák s ebben a megértésben, ezzel a bizalommal s ennek a kölcsönös támogatásnak érdekében szorosan összetartani, tömörülni tudjanak és akarjanak. Szövetkezetünk a keresztény felebaráti szeretet megdönthetetlen alapján állva, felveszi a küzdelmet a kizsák- mányolá s a társadalom kizsákmányolására irányuló egyesülés ellen s mert a küzdelem nehéz, de csak a keresztény társadalom javára vezethet, felkérünk minden Keresztény Polgárt, hogy e minden izében humánus eszme zászlaja alá mennél számosabban tömörüljenek és szövetkezetünkbe tagul belépjenek. Egy üzletrész 40 korona,, a mely vagy egyszerre, vagy havi 4 koronás részletekben törleszthető. A szövetkezet megkezdte működését. Budapest, 1900. deczember hó. n. Terstyánszky Kálmán, gyógyszerész, ig. tag, alelnöki Violet Ottó, ig, tag, vezérigazgató. Mozgay Sándor, Hattyú gőzmosó igazgatója, ig. tag. Horváth István, hangszergyárös, ig. tag. Dr. Lörenthey Imre, egyetemi m. tanár, ig. tag. Mersich Jenő, nyug. kir. jbiró, ig. tag, Wachtel Károly, m. á. v. felügyelő, felügyelő-bizottsági tag. Forró Imre, földm. miniszteri irodatiszt, felügyelő-bizottsági ta . Duschek József, áll. hivatalnok, felügyelő-bizottsági póttag. Halovits Lajos, butorgyáros, ig. tag. Dr. Zlinszky János, ügyvéd, ig. tagA_ Schmiedt Ferencz, káplán és lapszerkesztő, ig. tag. Weisz József, m. á. .v. ellenőr, felügyelő-bizottsági tag. Welle?.z és Krammer könyvnyomdája, Budapest, VI., Uj-uteza 37.
