Buda és vidéke, 1901 (10. évfolyam, 1-35. szám)
1901-01-00 / 4. szám
Vezesse tetteinket Gróf Széchenyi István, a legnagyobb magyar, szelleme I Budapest, 1901. X. évfolyam 4. sz. Boldogasszony hava (Január) vasárnap. SZERKESZTI: ERDÉLYI GYULA. KIADÓHIVATAL hol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek: Budapest, I., Városmajor-utcza 28. Megjelenik havonként háromszor. Előfizetési árak : Egész évre 12 korona, félévre <> korona, évnegyedre 3 korona. — Egy szám I korona. ===== SZERKESZTŐSÉG: ======= Budapest, I., Városmajor-utcza 28. Kéziratokat és közleményeket ide kérjük küldeni. A Talmad zsidó. Uegközelebb megkezdjük A Talmud zsidó ezimü hosszabb ezikk- sorozatunkat. Ezek a hatásos és sok tekintetben leleplező közlemények 52Í— mámdy Ignácz hiteles adatai s forrásai, kinek 1884-ben a Talmudról irt beeses munkájából alig van egy-két példány. Figyelmeztetjük azokat, kiket A Talmud zsidó érdekel, hogy lapunk a közlést elkezdi és szoros egymásutánba folytatja. Ez a közlés már maga is elég fontos ok arra, hogy a Buda és Vidékiét a közönség megrendelje. JWutatványszámokat küldünk s azt a számot, melyben A Talmud zsidó kezdődik a fővárosi kávéházakba elküldjük. férjük barátainkat, hogy azt a kávéházakban, vendéglőkben követeljék. —— - - —i—— -|-----1 unrri um Széehenyi~köt*ök. . A legnagyobb magyar, gróf Széchenyi István nevét viselő sok kör, egyesület, társaság van az országban. Nagyon kevés van ezek között, a melyik emlékét őrizné, ápolná és hagyományait terjesztené . . . Ha valaha, úgy napjainkban van szükség arra, hogy gróf Széchenyi István szelleme uralkodjék, a midőn a keresztény jelleg megmentéséről, erősítéséről van szó. A Nemzeti Casinó minden évben szentel egy napot Széchenyi emlékének s egy nevezetes férfiú emlékbeszédet mond s kiürítik Széchenyi billikomát azért, hogy hagyományai, nézetei, elvei megvalósuljanak. A többi kör és társasegylet, mely Széchenyinek nevét viseli és kötelezve volna, hogy emlékét ápolja, hagyományait terjessze nem sokat törődik Széchenyi szellemével, sőt nem egy homlokegyenest ellenkezik is a nagy szellemmel és tagjai között nem egy van, kiket Széchenyi nem akart egyenjogositani, mert félt, hogy ha egyenjogúak lesznek, elkobozzák jogainkat. Széchenyi látnoki erejével felismerte a jövőt, azért intette a nemzetet, hogy szerezze meg az anyagi függetlenséget, függetlenséget mindenfelé. Ne függjön vagyona, pénze, kereskedése, ipara, gazdasága oly fajtól, mely nem épit, csak ront. A vidéki körökben, még ha Széchenyi nevét viselik is, vannak nem keresztények és rossz keresztények, kik a mások szegénységéből és gyengeségéből gazdagodtak és olyan üzleteket kötnek, úgy élnek és cselekesznek, melyek nem egyeznek meg Széchenyi elveivel. Az a kör, társaság, egyesület, mely Széchenyi nevét viseli, ne viselje azt hiában. Terjeszsze hagyományait, vezesse tetteit Széchenyi szelleme és cselekedjék az ő elvei szerint. A Széchenyi-tiáztelet. országszerte ébred. Minden téren látjuk, hogy legalább kívánkoznak és beszélnek a becsület és és tisztesség után és beszélnek róla. Áhítoznak a vallásosságról és a mitől elfordultak, a hithez menekülnek az emberek . . . A Széchenyi-köröknek nagyobb munkaköre nyílt meg. Először is képben, írásban, beszédben a Széchenyi emlékét lép- ten-nyomon erősíteni kell. Miért van csak Széchenyinek három szobra az országban ? Budapesten kettő és Nagy-Czenken egy. Miért nem sokszorosítják a Széchenyi képeit, és az életéről szóló képeket? Miért nem festik a festők élete nagy jeleneteit. Hiszen a' hazáért Írásban és tettben senki annyit nem tett, mint gróf Széchenyi István. A Széchenyi nevéről elnevezett körök, társaságok és egyletektől elvárnánk, hogy műveit népszerűsítenék, ismertetnék, azokból felolvasásokat tartanának, hogy látnák, ne csak az igazi és komoly tartalmú emberek, de az egész közönség, hogy ő ébresztette fel lángoló müveivel a közvéleményt, Vörösmartyt, sőt Petőfit is. Az iskolákban úgyszólván egészen elhanyagolják Széchenyit, miután nem ismeri minden tanár és tanító ezt a nagy lelket, ezt a nagy hazafit, kinek Írásaiból lehet a valódi és tettekben nyilatkozó hazaszeretet meríteni. A Széchenyi körök tűzzenek ki pályadíjat a középiskolai és vidéki akadémiai ifjúságnak Széchenyi életrajzok és müveit ^ bíráló ismertető munkák Írására . . . s ezeket nagygyűléseiken olvassák fel. Könyvtáraiknak szerezzék meg Széchenyi megjelent müveit és a Széchenyiről szóló müveket. Igyekezzenek rajta, hogy Széchenyi szelleme minden polgár szivébe bevésődjék s őt mindenki megismerje. így azután elkészítjük a talajt gróf Széchenyi Istvánnak, a nagy hazafinak, az államférfiunak és remekírónak összes müvei népszerű kiadására. Széchenyit holmi politikai divatok eldugták és másokat helyeztek arra a helyre a mi őt illeti meg. Abba a fénybe és világításba helyezzük Széchenyit a hova való, a mi őt megilleti . . . Mit ér ha a legnagyobb magyar névvel emlegetjük és zászlóját nem lobogtatjuk . . .? Mit ér ha tervei, megkezdett alkotásai, eszméi diadalával másokat engedünk kendőzni ? Ez nem Széchenyi- tisztelet. Ez csak azt mutatja, hogy a körök java része hiában vette fel a Széchenyi nevét és a körök nem ismerik Szchenyit. A nemzet nem csak háladatlanságot, de tudatlanságot is tanúsít, ha a legnagyobb magyar szellemének nem hódol úgy, amint kell és illik . . . A Széchenyi-köröknek Széchenyi szellemének ébresztése, ápolása a kötelességük, mert senki hiába Széchenyi nevét nem viselheti. Ebben járjanak elől és több szolgálatot tesznek a hazának és hazafi- ságnak, mint más egyéb hamis politikai és társadalmi, habár nagyon népszerű divatok növelésével. Széchenyi István elvei, nézetei és hagyományai szerint szeressük hazánkat és akkor valóban szeretjük. Hazát nem nagy hangú szavak, de nagy jellemek és nagy tettek s az önzetlenség menthetnék meg, melynek követését örökségül hagyta Széchenyi ránk. Széchenyit szívesen fogadja a nép, csak vegyék le azt a leplet, melylyel a nép kegyét hajhászó száj- hősök letakarták. Igaz, hogy ezeknek a szájhősöknek Széchenyire szükségük nincs, mert Széchenyi fenségesebb, tartalmasabb, minthogy utczai és politikai tüntetésekre lehetne felhasználni. A mitől félt életében t. i. a karzatok tapsától, attól szelleme is irtózik. Tessék megismertetni a-néppel ugys . mint ezt egy nagy készültségi! ifjú tudó- dr. Papp Ferencz a munkások között tette, meg fogják látni, hogy milyen nemes Széchenyi hatása és soha nem vádit, soha rosszra nem térit. Minden városban, községben azok, kikre az oktatás bízva van, lelkészek és
