Buda és vidéke, 1900 (9. évfolyam, 1-35. szám)
1900-06-00 / 16. szám
6 BUDA ÉS VIDÉKE. Budapest, 1900. getése miatt. Bizony ott kellene lenni a keresztnek nem csak minden iskolában, fiiskolában, egyetemen, de minden bíróságnál, és hatósági helyiségben. Kit sért a keresztények közül a Jézus Krisztus jelképe. Magyarország keresztény ország és eltűrik a kereszt megsértését. A zsidók feszítették meg Jézus Krisztust, s ők vették le a keresztről őt és szent tanításait és örökét. . . Most kell összetartani minden keresztény embernek és ünnepelni a kereszténység 900 éves fennállását szívből és hivatalosan is. A sok összeférhetetlenségi eset bejelentése a képviselőházhoz szintén olyan, a mi alól kilátszik a lóláb. Miután az üzleti térre léptek a keresztények is és a bankok nem tisztán zsidó intézmények többé, a zsidók féltékenykedni kezdenek s idegesek, látva minden téren bomlásokat s a faj ősereje törvényének érvényesülését. A névmagyarosítás tolakodó módjának is merült fel egy sajnos esete. Az ősrégi Becsky családba ötvenkrajczárosodott be egy postasikkasztó. Még is jó volna, ha a régi nevekre nem engednék meg a magyarosítást, a mire szükség nincs. Mert pénzen magyar szellemet magyar típust venni nem lehet. Ezeket böleselkedte e hétre a „mi jó öregünk“ s hozzászóld legvégül a nemzeti színház ügyéhez is. Elszomorító szerinte, hogy a tehetségek meggyilkolásának rendszerével nem akarnak szakítani. Mellőzés, ugaron hagjms tapasztalható folytonosan. Nem adnak semmit az egyéniségre, csak az egyénekre. Volna alkalmuk felléptetni mindenkit legalább a várszínházban önálló szerepekben. Kiváló művésznőket és művészeket statisztáknak használnak. Tiz évig alig jut közülök egy-egy szerephez. Minden női vagy férfi szerepre betaníthatnának három tagot is. így a szerep-monopolium megszűnnék és sem gázsi csavarás, sem szinház elhagyás rémuralma alatt nem állna a szinház. Latabárt ünnepelték a színháznál s elkövették azt a hibát, hogy a pinczért nem Kőrösmezeivel játszatták, ki ezt megteremtette, s ki bizony minden nagyobb szerepben művészi sikert ért el. A kinek a sajtóban czimborasága nincs az ma nem emelkedik és ha emelkedett azt lejáratja vag}^ akarja lejáratni a sajtó. Jó öregünk azt a visszaélést is megrótta, hogy az utczán sinlőházakba és ápoldákba való gyermekekkel áruitatnak újságot, azaz koldusokat használnak mint kolportőröket. Zsidulunk, elgebercsesedünk. A református egyház közgyűlése. A budapesti református egyház megtartotta közgyűlését Hegedűs Sándor főgondnok, Szász Károly ev. ref. püspök elnöklete alatt a Kálvinién ev. ref. templomban. Hegedűs Sándor főgondnok elnöki megnyitójában üdvözölve a megjelent egyháztagokat, tudatta velük, hogy a mai közgyűlés tárgyait a gondnok, 20 presbyter, 15 presbyteri póttag és 39 egyházgazdasági tag választása képezi. A jelen volt közgyűlési egyháztagok az elnök indítványára egyhangúlag luky Gyula volt debreczeni ítélőtáblái elnököt választották meg gondnokul. A többi választásokra nézve pedig Adám András kúriai biró elnöklete alatt egy 3 tagú szavazatszedő bizottságot küldött ki az elnöklő főgondnok. Puky Gyula, az újonnan választott gondnok meleg szavakban köszönte meg megválasztatását s ígérte, hogy egyházának érdekeit fáradhatlan buzgalommal fogja szolgálni. Utánna az egyház- község nevében Szász Kciroly püspök üdvözölte az uj gondnokot. A presbyterekre már az előtt való nap megejtették a szavazást, de a választás eredményét csak itt tették közhírré. Presbyterek lettek: Adám András, Beretvás Endre, Bernát Géza, Brückler Mihály, dr. Darányi Ignácz, Deli Zsidmond, dr. Szabó Aladár, Gelléri Szabó János, Hegedűs Béla, Karap Ferencz, Kerékgyártó Elek, dr. Kiss Áron, dr. Kocsis Alajos, Komáromy Lajos, Nagy Dezső, dr. Nagy Dezső, Takách László, Takács Lajos, Tóth Lőrincz és Veszprémi János. Presbyteri póttagok: Nyeviczky Antal, Hajdú Imre, Bálint Sándor, Haraszti János, Szterényi József, Molnár Sándor, Kovács Seb. Aladár, Kosa Zsigmond, Horváth Zoltán, Furman Béla, Ilosvay Lajos, Mátyás Gábor, Nagy Sándor, dr. Vámossy K. és Daráiryi Gyula. Az egyházgazdasági gyűlés tagjai lettek: Aggházy György, dr. Bakonyi Kálmán, Balogh János, dr. Balogh Jenő, Balogh László, dr. Biber Gyula, Csepely Sándor, dr. Csengery Lóránt, Debreczeni Miklós, Farkas Sándor, Felföldy Dániel, Felszeghy Ferencz, Fényes Miklós, Fráter Béla, Halász Ivázmér, dr. Harmatzi Dezső, dr. Horváth János, Irsay György, Illyés Károly, Jalso- viczky Sándor, Kálosy József, dr. Karácsonyi Antal, Kiss Albert, Maszák Aladár, Móré Mihály, Náményi József, dr. Némethy Károly, Neuschlosz Kornél, Oláh Gyula, 'Pruzsinszky Pál, Pom József, dr. Rajner Gyula, Sárai Szabó László, legifj. Szász Károly, Takách Béla, Válya Miklós, dr. Vargha László, Zimonyi György és Zsarnay Győző. Érettségi mulatság. A budapesti I. kerületi állami főgymna- sium érettségit tett növendékei e hó 7-én tartották meg mulatságukat a budai lövölde összes termeiben. A mulatságon a tanárok közül csupán Gyulai Ágost dr., Baumgarten Alajos és Császár Elemér dr. jelentek meg. Az igazgató s a meglehetősen nagy tanári kar nem vett tudomást az ifjúság mulatságáról. Ez a sajnálatos körülmény azonban nem hangolta le a vig fiatalságot, a mely gyakran éltette megjelent professzorait, s mulatott reggelig. A hölgyek névsora a következő : Makray Aurélné, özv. Jalits Dénesné, Benedek Sándorné, Benedek Endréné, Schneider Szilárdné, Józsa Mihályné, Miietiu Józsefné, özv. Pálmay Károly né, Pinka; Lajosné, Bauer Józsefné, Strosszmann Lőrinczné, Ujváry Béláné, Spitzer Frigyesné, özv. Czukor Józsefné, Enyedi Jánosné és Trettina Ivárolyné. - Makray Erzsi, Jalits Mariska és Matild, Bursits Miczi és Józsa, Benedek Giza, Bota Ilonka, Schneider Pista és Sára, Józsa Ilonka, Gold Róza, Miietiu Erzsi, Mayer Giza, Pálmay Margit és Izabella, Pinkay Etel és Irma, Pál Ilonka, Bacsev Józsa és Vilma, Stosszmann Ilonka, Ujváry Ilonka, Szadeczky Margit, Hartmann Irén, Czukor Margit és An- nuska, Paduch Sarolta, Sturm Ilonka, Hupfer Ilona, Gyökössy Irma, ,Enyedi Lina, Stojkovits Olga és Trettina Irma. ^hisztinaváhosi színkör. Makó Lajos színtársulata május hó 18-án vonult be a Krisztinavárosi színkörbe. A megnyitó előadást Rostand hires romantikus drámája, a Cyrano de Bergerac képezte. Merész vállalkozás volt, de a várakozáson felül sikerült. Örömmel látjuk, hogy ragadja el a közönséget jelenetről-jelenetre a lelkesedés heve s miként adózik tapsaival a jelenetek hőseinek, a kik valóban megérdemelték ováczióját. A Cyrano de Bergerac a modern franczia színmüvek léha elposványosodása közben a nemesebb hagyományok nyomába lépett. E dráma nagy sikere, a melyet különösen Francziaor- szágban ért, a hol csak Párisban 300-szor adták elő, jótékony visszahatásra mutat a színpadi sikamlóságokkal szemben. A költészet győzött az ingerlő meztelenségek felett. Rostand a tizenhetedik század romanticzizmusát viszi a színpadra, Richelieu korát, a mely tele van színnel, hősi erénynyel, az észnek, elmésségnek és poe- zisnek kultuszával. Hőse: Cyrano, gascognei nemes, a ki vitéz harczos; bohém : érzelemre tüzes, észre találékony, élezés s ezen felül költő. Sorsa tragikomikus. Boldogságát az orra gátolja, a mely idomtalan s felfelé hajlik s a mely a szerelemben rögtön véget minden illúziónak. Cyrano Roxanba szerelmes, a ki viszont egy együgyü, de szép ifjúért rajong. Mikor ezt Cyrano megtudja, hogy hölgye boldogságát növelje, az együgyü ifjú nevében még költői leveleket is ir. Roxan az együgyü férje lesz, de ez még a nászéj előtt csatában elesik. Ennek halála után tudja meg Roxan, ki irta azokat, a szép leveleket, melyek annyira meghódították. Megszereti Cyranot, de nem lehet övé, mert a költőt ellenségei agyonverik. Cyranot Petites Imre adta. Pethes Imre kitűnő színész, a ki azt a nagy problémát, melyet a Cyrano szerepében elvállalt, remekül megoldotta. Cyrano egyik végletből a másikba esik ; hős, bonvivant, bohócz, szerelmes, önmegtagadó ; most szerény poéta, a ki más malmára, hajtja a vizet müveivel, majd meg kitűnik, hogy hiú, végtelenül hiú. A jellemeknek ezt a tömegét kell bírnia annak a színésznek, a ki Cyranot akarja személyesíteni. Ismernie kell egyszersmind az átmeneteket is, a mi a legnehezebb dolog. S ezt az egyik végletből a másikba eső, bonyodalmas phsichologiáju szelepet kitünően játszotta meg Pethes Imre. Hangja is megfelelő volt, s. szépen juttatta vele kifejezésre minden érzelmét. Roxan szerepe Hahnel Arankáé volt, a ki régi ismerősünk, s a ki ismét bebizonyította, hogy hivatott művésznő. A könnyedség, biztosság, kedves hang s csinos megjelenés ismert tulajdonai, a melyek jó részben hozzájárultak istenadta tehetsége átal szerzett sikereihez. A többi szereplő is kitünően megállotta, helyét, a mi legfőbb oka annak, hogy az előadás dicséretreméltóan egybevágó volt. Makó Lajos nagy költséggel állította ki a korhű jelmezeket s egyéb kellékeket, a miért minden esetre a legnagyobb elismerésre érdemes. A társulat operette személyzete a Czigány- báróban mutatkozott be először május 25-én. Mindenkit meglepett ez a szép előadás. Az operetté személyzet minden tekintetben egyenrangú a drámaival. Sugár Aranka, a primadonna, Saffy czigányleány szerepében elragadóan kedves volt, s egy csapásra kedvencze lett a közönségnek ! Hangja erős, kellemes csengésű. Játéka eleven, bájos; megjelenése hóditó s meg van benne minden kellék, a mit csak egy subrette- től megkívánhatunk. Méltó partnere volt Mihályi Ernő, ez a szép tehetségű énekes, a ki Barinkay Sándor szerepét valódi virtuozitással adta. Játéka, csinos megjelenése, de különösen hangja őt is a közönség kedvenezévé avatták. Szilágyi Aladár (Zsupán), és Krémer Jenő (Carnero) gyakran megnevettették a közönséget. Czipra czigányasszony szerepét Pajor Emilia adta elég szépen. Szende Anna (Arzéna) kedves volt, s énekszámait mindig meg kellett ismételnie. Radványi Dezső, Havasy Szidi, Virágháti Lajos és Völgyi Ilonka szépen megállották helyüket, nemkülönben az egész kar, mely csinos énekével s jelmezeivel nagyon emelte a sikert. Makó Lajos színigazgató úr, a mint tapasztaltuk, s a mit nem győzünk eléggé dicsérni, súlyt fektett a klasszikus eredeti magyar darabok előadására is, melyeket eddig elég szép számban mutatott be. Katona Bánk-Bánja május. 26-án került színre telt ház előtt, a melynek czímszerepébe Pethes Imre aratott sok tapsot. Örömmel láttuk a Peleskei nótáriust és a Falu rosszát is. Blahánénak is volt már nehány estéje a színkörben. Ez alkalommal gyönyörködhettünk a Felhő-Klári-ban is, a melynek czímszerepét a „nemzet csalogánya“ remekül játszotta meg zsúfolt ház előtt. A. közel múlt nagyobb színpadi sikert aratott darabjai közül Herczeg Ferencz Gyurkovics Lányok czímü életképe került színre. Nagyban készülnek a Magyar Szinház által oly népszerűvé vált Gésák és Sulamith czímü operettere, illetve, operára. S ez itt feltüntetett, változatos műsort Makó Lajos oly ügyesen rendezte el, hogy képes volt — közkívánatra — Cyrano de Bergeracot már eddig 15-szőr előadni. Junius 12-én újította fel TjcII F. és Geneé Richard (Fordította Rákosi Jenő) operettejét, A kapitány kisasszonyt. Sugár Aranka (Mária Francziska), Mihályi Ernő (Lamberto de Saint Querelonde), Stoll Károly (Don Januario) és Szende Anna (fanchette Michel) voltak az est. hősei, a kikkel Krémer Jenő (Don Domingos), Pajor Emilia (Donna Antonia), Radványi Dezső, (Norberte de Verucho Alvarengo), Szabó Károly, Virágháti Lajos és Szilágyi Aladár osztozott a, tapsokban. ■
