Buda és vidéke, 1900 (9. évfolyam, 1-35. szám)

1900-04-00 / 11. szám

Budapest, 1900 IX. évfolyam 11. sz. Vasárnap Szent-Györgyhaya (Április) BUDA ísVIDEKE SZERKESZTI: ERDÉLYI GYULA. KI ADÓ~J-UVATALt, hol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek : Budapest, I., Városmajor-u. 28. ............... - —....... -- ­Meg jelenik havonként háromszor. Előfizetési ónak : Egész évre 12 korona, félévre korona, évnegyedre íf korona. — Egy szám 1 korona SZERBE SZTŐSÉG; 1., Yárosmajor-utcza 28. Kéziratokat és közleményeket ide kérjük küldeni. Negyven éve annak, hogy gróf Széchényi István a legnagyobb magyar elborult nagy lelke sugalla­tát követve, kioltotta hazájának szentelt életét. — Legyen ez a nap mindig a nemzeti gyász igazi napja. Szív szűnt meg ezen a napon hazá­jáért dobogni, oly szív, melyben ön- zéstelen és őszinte volt a hazasze­retet, erős a keresztény érzés. Hiú­ság, önérdek nélkül hamis almokat sohse kergetve alkotott, tett a honért. Emléke örökké példa legyen. Allelúja! Krisztus feltámadását, a szeretet ünnepét üli ma a keresztény világ. „Békesség nektek!“—szólt az Üdvözítő tanítványainak, nekik megjelenvén, a kik aztán elmenének és tanítónak min­deneket békességre, türelemre, hitre. Óh mennyi szükségünk is van ez erényekre épen mostanság, a durva anyagiság, önzés, faji és vallási türel­metlenség és hitetlenség e korszaká­ban! Pedig a hit a szegény vigasza, a gazdag asyluma. Hitét és szabadságát, e két drága kincsét, féltékenyen őrzi a nép, es nem ok nélkül, mert őseitől rámaradt hagyomány, hogy hit, remény és szeretet nélkül nincsen Isten áldása nincsen családi boldogság. És epen most, mikor legnagyobb szükségünk volna nemzeti, társadalmi és gazdasági szempontból az összetar­tásra, épen most tapasztaljuk a vallási türelmetlenséget, békétlenkedést, me­lyet „a visszavonás okoza s durva irigység/4 Szegény magyar haza! mindig is igy voltál te! ha kívülről nem bántot­tak, önfiad vágta sebed. Herostratos örökr® emlékezetében marad a görög népnek, mert felgyújtotta Diana temp­lomát. Ép ilyeu gonosz szerepre vállal­koztak mostanság azok is, a kik az általános torzsalkodást felidézik, pe­dig tudhatnák, hogy a ki szelet vet, vihart arat, s egységünk történ dol­gozván, még a hazafiatlauság bűnébe is bele esnek. Mennyire lélekemelő már most, mikor az ember olyan kis bázisra buk­kan, hol a különböző vallásfelekezetek a legszebb egyetértésben élnek! A pestmegyei Pilis községet értjük. Itt e községnek környékének egész intel- ligencziája találkozoti nemrégiben Pili­sen, az ott emelendő róm. katli. temp­lom építési alapra javára fővárosi mű­vészi erők közreműködésével rendezett hangversenyen. Mint a különféle virágok a cso­korban, olyan szép harmóniában egye­sültek a különböző vallása népek — vetélkedve a jótékonyságban — e szép ünnepen, melyet az ez alkalomra föl­kért Búzás István budai professzor következő magasztos ünnepi beszédje nyitott meg: Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Pázmány Péter, a magyar bíboros Cicero, a XVII. század nagyhírű egy­házi szónoka, egyik prédikácziójában ezeket mondja: ,,Midőn sokféle vi­rágokat látunk, melyek napkelettel egybemennek; avagy a napra for­dítván viráguknak kebelét, vélle együtt forognak, mintha megismer­vén az ő legeltető és alkotó meste­rüket, szolgálni akarnának neki te­hetségük szerint: mi is azon legyünk hogy szemeinket az Istenről el ne vegyük, hanem ötét, minden java­inknak kútfejét, kövessük, hálaadó szolgálattal kedveskedjünk néki.“ Valóban, tisztelt Hölgyeim és Uraim az emberi lélek és szív úgy van al­kotva, hogy szükségét érzi egy fel sőbb lénynek, a ki iránt a vett szám A „Buda és Vidéke“ tárezája. Iparképek. Tömör Ferencztől. így van mindennel. Ahol a csalás Keljő érvényre még nem juthatott, Ott a tudatlan kontárságnak árát Adjuk meg drágán, mint példák mutatják. Ujdon csizmáid bütyköket nevelnek, Melyeknek kínja sírodig gyötör; 8 mikor kényelmesen kezd már lenni, akkor Javában újról gondoskodhatok Vagy itt van, ime, a legfinomabb, Leges legolcsóbb és divatszerübb Ruházatoknak legfőbb üzlete, Hol húsz, huszonkét egyforintosért. Sőt olcsóbban is, — mint megalkuszunk. — Tetőtől talpig uj embert vehet Magára herczeg, gróf. iparlovag, Jó, rósz tanuló és mester legén}^ — Azaz, bocsánat! — iparos segéd. A vásár megvan Haj, de, oh czudar sors! Alighogy végig jár az én uracskám A váczi utczán, korzón: hirtelen Egy kis felhőből permetezni kezd Az istenáldás; rá megjő a nap Heves sugárral; — és az uj ruha Kezd szint cserélni rútul, hűtlenül, Mint liberális parlamenti párt S ki csak most fénylett, mint Viasz-baba : Egyszerre ócska és kopott, miként Bukott árendás, s gazdátlan színész. Mily más világ volt akkoron, midőn Egy pléhtáblára festették az ollót, Mint a szabóság szótalan jelét, Melynek gazdája nem kontár üzér. Hanem mester volt, akinek kezéből j Került köpenyben egy-egy élten át Legénykedhettél félen, nyáron; és Esőtől, fagytól tested óva volt; ' És még jó karban hagyhattad fiadra, Kinek belőle új köpeny, kabát, Nadrág, mellény — és végre sapka lett! Hova tűnél el oh dicső világ! Midőn becsület volt a lét java, S becsületszó a legszivósb kötél, Mely összetartott nemzetet, családot ! Ma már becsületszóra nem vehetsz S nem adhatsz egy kis pénznyi holmit is. Adós levél és váltó j itt helyébe: S kezes nélkül az sem forgatható ! Építtetsz házat, mely száz ezreket, Vagy miilókat elnyel, és mire Tető alá kell végre jutnia, Egészben avvagy részben összedől, Temetve egykét munkást is magával! Kontár művészet, de se baj! — modern! Ha pár ev múlva kezd csak roskadozni, Mikor lejárt a jótállás kora, Akkor keresztet vethetsz már reá! Még csak kérdőre sem vonhatd a mestert! Láttam majd milljós nagyszerű müvet, — Ha vágyói látni, megmutathatom, — Nincs egy ajtó, — pompás tölgyfa-ajtók, — Melyen ki és be nem láthat szemed. Vagy tán nyílást kap ajtód, ablakod? Vagy megrepednek draga butorid ? Örökké, — mondják, — csak nem tarthatott. Csináltass újat és divatszerüt! ; Nem úrhoz illő, hogy két három évnél Tovább viselj egy-egy bútorzatot ; Mert hisz megszólnak, hogy nem érted a Bon tónt; nem érted, mi modern, divat, így aztán győzze, aki győzheti, | És győzze addig, amig győzheti; S ha már nem győzi : huzza meg magát : I És mondjon csődöt, s adja bé a kulcsot ! . .. I I J | Kivánod látni a tisztes ipar Egyéb munkásit ? Nézz körül, ha tetszik ! i Mentői több kontár és mentői kevesb i Mesterrel lészen ott találkozásod, i Pedig sem éje nincs, sem nappala; j Sőt a vasárnap sem szent már előtte: j Évek hosszanta nem lát templomot, i Kivéve Bachus és Gambrinusét; ! Áldástalan nap! áldatlan siker !

Next

/
Oldalképek
Tartalom