Buda és vidéke, 1900 (9. évfolyam, 1-35. szám)
1900-02-00 / 6. szám
Budapest. 1900. Vasarnap Bőjtelőhava (Február) IX- évfolyam 6. sz. 8ZEKKKSZT1: ÉRDÉL I GYŰL A. hol előfizetiTTlhlíet os hirdetések felvétetnek: limlapest. I., Városmajor-u. 28. Az iskolaszékekről. Báró Eötvös József, az első kultuszminiszter az 1808. népoktatási törvényben megteremtette az iskolaszéket. Őzéi,ja nagy és nemes volt: az iskolát és a szülői házat közelebb hozni egymáshoz. Megfelelt-e ennek a követelménynek ? Beigazolta az idő, hogy az iskolaszék erre nem képes. Ma napság — különösen a fővárosban az iskolaszéki tagság alig egyéb, mint lépesé ti fővárosi bizottsági tagsághoz. Az iskolaszék sok olyan dolgot tulajdonit magának, sok oly dologban intézkedik, mihez semmi köze. Vájjon mit is érthet, egy laikus a tanításhoz? Annyit, de többet aligha, mint a mennyit az orvosi tudományhoz, pedig az orvosok munkáját nem ellenőrzi semmiféle laikus testület. Nem hiszem, hogy akadna tanító, ki az iskolaszék dicséretét, vagy gáncsolását komolyan venné. Mert mi dolga volna az iskolaszéknek ? Az iskolaépületre, annak jókarban tartására felügyelni, ezt a terhet á főváros hatósága levette az iskolaszék vállairól, úgy szintén a tanitó- választási jogot is. Mi marad még? A gyermekek iskolába járásának ellenőrzését a tantestület végzi az iskolaszék A „Buda és Vidéke“ tárczája. A budai és pilisi hegyvidék történelmi emlékei. Trta : 1 >i*. Tliirring’ Uusztáv ('Felolvastatott a M. T. E. Budapesti Osztályának felolvasó estélyén ) I. A midőn e helyen a budai és pilisi hegyvidék történelmi emlékeiről szólani akarok, önként fölmerül az a kérdés: nem-e olyan válalkozás ez. mely egyesületünk körén kivid esik? Hiszen a történelem kutatására vannak külön szaktársulataink, és a turistának — a ki első sorban a vidék természeti szépségeivel akar megismerkedni — talán nemis lehet feladata. a történettudósok dolgaiba avatkozni. Ennek a nézetnek kétségkívül vannak minálunk hívei, különösen azoknak körében, kik azt hiszik, hogy a turista foglalkozása csak szórakozás és hogy a turista egyebet nem tesz, mint a hegyvidéken egyszerűen végigszalad. Ezen előítélet ellen évek óta közeliink és fogunk küzdeni a jövőben is. Mert meggyőződésem szerint az igazi turista nemcsak puszta szórakozás kedvéért járja be hegyeinket, hanem ezzel egyúttal ismereteit is igyekszik gyarapítani. Sőt módjában van a vidék alapos megismerése által a tudománynak is szolgálatot tenni, mert oly helyeket is felkeres, meMegjeleiiiU havonként háromszor. Előfizetési ápak : Eg'ész évre 12 korona, félévre (> korona, évnegyedre Ü korona. neve alatt. A tanítók, hogy pontosan betartják-e a tanítási időt, arra az igazgató ügyel fel. Első fokú hatóság az iskolaszék a szülő és a tanító között felmerült esetekben. Mikor kerül erre sor!? Nagy ritkán! Mái'a szegénysorsú gyermeket sem az iskolaszék ruházza fel, nem az gondozza, hanem alakit egy önálló egyesületet s arra bízza s ö csak , nézi s jegyzőkönyvi köszönetét szavaz. Hát mit tesz akkor az iskolaszék? i GyiUésezik havonként, s elhatározza, hogy majd kéri a tanácsot, hogy ide meg ide iskolát építsen, hogy német nyelvet kell tanítani (tisztelet a kivé- ! telnek), elhatározza, hogy jegyzőkönyvbe veszi fel, hogy X iskolaszéki tag azt találta, hogy A. tanítónak nem helyes a módszere, elhatározza, hogy máskor határoz s üdvözli azt a> tagját, a kit valami kitüntetés ért, A tagok el-eljárnak az iskolákba s leülnek s hallgatnak. Mert hát joguk nincsen beszélni az iskolában. Ezt a gyerekek észreveszik s bizony furcsát gondolnak arról a bácsiról, a ki ott ül. Megtörtént ez. a mit most elmondok s elég jellemző az iskolaszéki tag szerepére, bár. nagyon természetes, egyáltalán távol áll tőlem sértegetni az iskolalyekre a történettudós, az ethnografus vagy a régész még eddig nem jutott el, a hol tehát eddig ismeretlen visszonyok megfigyelésére ter- jeszkeclhetik ki. Erre pedig alkalom bőven kínálkozik. Hiszen alig van a mi hegyvidékünknek pontja, melyhez valami érdekes történelmi vonatkozás ne fűződnék, alig van pontja, mely természeti vagy néprajzi szempontból érdekeset, eddig meg nem fiigyeit újat ne nyújtana. A turista tehát, a ki nyílt szemmel járja be a vidéket. a természeti” szépségeken kívül fog ott sok egyéb megfigyelni és följegyezni valót találni, a minek alapján lassanként összehordhatjuk a Pilis vidékének monográfiájához szükséges anyagot. Egy rövid népszerű eladás természetesen nem lehet arra elegendő, hogy akár csak nagy vonásokban is képet vázoljon hegyvidékünk történelmi nevezetességeiről. A mai rövid előadás tehát inkább csak Ízelítőül kíván szolgálni olyanok részére, kik vidékünk történelmi emlékei iránt érdeklődéssel viseltetnek Talán sikerül mélyen tisztelt hallgatóimat ezen előadással meggyőznöm, hogy a turista élvezete sokkal nagyobb, ha nemcsak látja a természetet és az ember müveit, de ha azt is tudja, milyen volt ezeknek múltja, micsoda — gyakran országos jelentőségű — történelmi események játszódtak le ezen helyeken. És talán sikerül a. t. hallgatóim előtt egyébként már ismert és gyakran fölkeresett helyek iránt az érdeklődést fokozni és a figyelmet felhívni oly helyekre, melyek mellett eddig talán közönyösen , SZERKE SZTOSEG; I., Viirosmajur-utcza 2.8. Kéziratokat ős közleményüket ide kérjük küldeni. széket. Törvény, tehát van, az egyes ’tagok Imzgóságához, jóakaratához szó sem férhet. Tehát ez az eset: a. gyerekek játszanak az udvaron iskolát. Akadt köztük tanító, iskolaszolga, jó fin, rossz gyerek, csak egyet nem akartak befogadni, mert hát még kiesi volt s nem illet közéjük, de az sirt. hogy ő is akar játszani, hát egyiknek az az ötlete tá- madt, mit mindnyájan helyeseltek, hogy jó lesz iskolaszéki tagnak, annak úgy is csak ülni kell. Unalmában az iskolaszék a. tanító munkáját kezdi birálgatni, De akármint áll a dolog, idegen. Gyám az iskolaszék a tanító felett. Szüksége van-e erre a tanítónak ? Állítsanak szak felügyeletet! s törüljék el az iskolaszéket. E melletti adassék mód arra, hogy szülő és tanító egymással időközönként találkozhassanak és nézeteiket kicserélhessék. Hogy az iskolaszék beleavatkozik olyan dolgokba, mikhez semmi köze, bizonyságul 2 példát. Egyik iskolaszék elrendeli, hogy valami .haladási naplót vezessen a tanítóság: eltekintve attól, hogy helyes-e vagy sem ez a napló, ezt az iskolaszék el nem rendelheti, mert neki rendelkezési joga nincs. Mihaladtak el. holott dicső múltjuknál fogva hi zouyos kegyeletet érdemelnek. Vidékünk történelmi emlékei egy messze, homályos múltba nyúlnak vissza, mely a történetírás korát is hosszú idővel előzi meg. Abból az időből, melyről a történetírás, de sőt. még a hayomány sem tartott fenn semmi biztos emléket, megmaradt maga az ember, megmaradtak annak alkotásai. A főváros déli környékén. Érd és Battn határában felfedezett sírok, melyeknek nagy számáról az utóbbi község nem ok nélkül neveztetett Százhalomiiák tanúságot tesznek arról, hogy ez a vidék már ősrégi időben lakva volt. De tanúskodik vidékünk történetének több mint kétezer éves múltjáról az is, hogy egyes helynevek még a rómaiakat megelőző korból valók ; igy magáról az Aquincum névről, melyet régebb íróink a latinból (Aquae quinque) akartak levezetni, minden kétséget kizárólag ki van mutatva, hogy kelta eredetű (eredetileg ak ink) és bő vizet jelent. E név a kelta törzshöz tartozó eraviszk néptől származik, mely a Dunántúl jó részét lakta. A római uralom leigázta az idegen népeket és Pannóniával együtt fővárosunk hegyvidékét is meghódoltatta. Közel kétezer éve. hogy a római itt megvetette lábát, nagyvárosokat, munieipiumokat, kolóniákat alapított, országutakat, erődöket épített, melyeknek maradványait még ma is számos helyen találjuk. A római azonban leginkább a síkságot vette birtokába a hegyvidék belsejébe nem szeretett hatolni. Uralmának nyomait is leginkább
