Buda és vidéke, 1900 (9. évfolyam, 1-35. szám)
1900-07-00 / 17. szám
Budapest, 1900. 3 arányai egész ősies valójában, a havas bérezek világának remek kampósvadja, a zerge, a felhőket szegő óriási sasmadarak, keselyük és saskeselyük, a kárpáti örvös medve, a hiuz, az ádáz vadkan és sok állatritkaság, aztán a szárnyas vadak, vizi madarak rengeteg sokasága, a darvak, a kócsagok, kacsák és sok más, százakra menő ornithológiai különlegesség, — kezdve a szemlélő előtt a legközönségesebb fajtát, föl a legritkább nevezetességig — s mind élni látszik, úgy tetszik, hogy mozog, tevékenykedik a maga háztartásában s indulatváltozásaihoz képest, any- nyira tökéletes a csalódás, a mit a preparátori kéz művészete elébünk varázsol, mert valóságos varázslat az az élethtiség, a mely kiszakított képekben itt a szemlélő elé tárul. A kiállítás a „Palais des foréts“ nagy inter- naczionális pavillonban van elhelyezve s teljesen külön van választva az erdészeti kiállítástól; ellenben a többi nemzetek enemü kiállításai csak az erdészeti kiállítások dekorativ részeit képezik, miért is morális súlyúk alig van. A magyar vadászati kiállítás nagy diorámát képez s oly módon vannak benne a természeti tárgyak rendezve, hogy a szemlélő tanuságos áttekintést nyerjen hazánk különböző vadfajairól. Az összmü : a remek dekorácziók, a pompásan kitömött állatok dr. Lendl Adolf műegyetemi m. tanár és nagyhírű preparátor Ízlését, tudását s a téren való páratlan alkotási képességét dicséri. Uj templom Ó-Budán. San-Marcoi herczegné szül. Mákó Mileva grófnő a magyar katholicizmus 900 éves jubileuma alkalmából fejedelmi emlékművel lepi meg Budapestet. Még javában dolgoznak a herczegnő jóvoltából épült és 200 gyógyíthatatlan befogadó „Irgalomház“ belső, felszentelésén s máris egy román stilü templomot építtet. Az uj temlom szent Józsefnek lesz dedikálva és ugyancsak a herczegnő által létesített és fentartott „jó Pásztor“ intézettel közvetlenül összekötve A templom a müncheni „Jó Pásztor“ templom mintája után készül akként, hogy a templom fele a publikum számára lesz fentartva, a másik fele három a külviszonyok, de az azokhoz való alkalmazkodás s azok felhasználása tűnik fel hibásnak, — s igy a társadalom ismét organizálásra törekszik. Az egyént tekintve minden ily küzdelem (még a szoczialistáké is!) aristokratikus jellegű : mert mindig az egyen jogi alany osságának emelése, tehát egy magasabb hatalmi fok a végczél. A franczia forradalomban megtörtént, hogy ugyanazok, kik a herczegi és egyéb főrendi palotákat lerombolták, mert szerintük ezek igazságtalan tulajdont képeztek : — saját maguk foglalták el azokat, s akkor továbbra a tulajdon aránytalan megoszlásáról szépen hallgattak. Ez a benső ellentmondás igazolja, hogy itt a szellem souverain jogait és a feltétlen észparancsot nem tisztelték. Hogy mégis sok jeles eredményre vezetett e forradalom később a szellemi világban, az semmiesetre sem tulajdonítható ezen mesterséges erőszak fellépésének, de inkább a természetes kifejletnek mely meg is tisztította azon néprétegeket. — Általában, ha az aristokratiát társadalmilag oly értelemben fogjuk fel, mint azt Xenophon Memorabiliája szerint Sokrates határozza meg, hogy t. i. ennek alapja a hadi és állampolgári érdem, — akkor a visszaéléseket csak formailag — névleg és czimleg — szereplők követhetik el, a lényegileg ennek nevezhető elem ilykép nem jelentkezhetne. A szellemi souverainitás ott érvényesül, hol hadi és polgári érdem mindvégig állandó és traditio-szerüleg öröklődik. Az egyháznak pl. szükségkép kell lenni egy bizonyos szellemi souverainitásának, „mert a vallás feladata, hogy összhangzásba hozza életünk minden rendét az Istenségről alkotott fogalmunkkal.“ E szellemi souverainitás nélkül BUDA ÉS VDÉKE. részre oszlik, úgy hogy az apáczáknak, a Mag- dolna-lányoknak és az intézet javítás alatt álló növendékeinek külön-külön hely jut. Az oltár és mellette a szószék, a templom közepén leend, úgy hogy a publikum nem láthatja a templom másik felén ájtatoskodó apáczákat, Magdolna- leányokat s növendékeket. A templom-vállalkozó : Hoßiauser e napokban irta alá a szerződést. A templom még ez évben kerül tető alá s csak jövő évi augusztus hóban lesz a rendeltetésnek átadva. Budai Széehenyi asztaltársaság. A budai Széchenyi Asztaltársaság Juris- tovszky Ödön szerkesztő elnökletével tartott összejövetelén elhatározta, hogy az ország minden egyesületével és körével összeköttetésbe lép s ezeket felszólítja, hogy éveldnt egyszer gróf Széchenyi Istvánnak, a legnagyobb magyarnak emlékünnepet szenteljenek s az ünnepen Széchenyi hagyományai követésére tartalmas beszéddel buzdítsák a közönséget . . . Felhívják a .Széchenyi köröket és egyesületeket, hogy a Buda és Vidékét hivatalos közlönyökül válaszszák s a Széchenyi-kultusznak ezt a szókimondó közlönyét pártolják és ter- jeszszék. Fontos lenne, ha egy-egy tag Széchenyi munkáit évközben többször ismertetné s a tanítók az iskolában szintén rendeznének Széche- nyi-ünnepélyt. A Buda éz Vidéke legközelebb mellékletül gróf Széchenyi István arczképét adja ki szép nyomatban, hogy minél több kör, egyesület és hazafi vehesse meg. Az arczképét Mariinka József festőművész fogja rajzolni. Kétféle kiadás lesz, olcsóbb és drágább, hogy mindenki hozzájuthasson a legnagyobb magyar arczképéhez. A székes fővárost megsürgetik, hogy a lánczhid mielőbb hivatalosan viselje a Széchenyi-hid nevét. Az asztaltársaság a Nemzeti Kaszinó erkölcsi beavatkozását t. elnöke Szemere Miklós utján kéri. A tanítókat felszólítja, hogy ültessenek Széchenyi-fákat s az ültetéskor emlékezzenek mindig Széchenyi Istvánról. az egyháznak az a szükséges tekintélye, melyikei híveit a saját külön felfogásában összefűzni, — megdől és ez bomlásra vezet. A hit ugyanis nem ellenkezik az emberi szellem souverainitá- sával, sőt az a körülmény, hogy a reformáczió s a nyomát követő küzdelmek daczára is a souverain emberi szellem került ki győzelmesen az összes ellentétekből (a mit azután az ész autonómiájára vonatkozó újkori philösophia története igazol) — épen az emberi souverainitásának újabb fényes példáját tünteti föl. Általán nem az a kérdés e ponton, hogy a hitbeli felfogás mily alakulatot nyer, hanem, hogy az emberi szellemnek, mint ilyennek haladására, fejlődésére gátolólag törekszik-e a bizo- n3/os társadalmi vagy politikai actio fellépni ? avagy nem ? Akármelyik eset áll fenn : a szellem souverain marad, s legfölebb a jó — vagy rossz — hiszemüség bizonyítékai jutnak a történelmi kritika itélőszéke elé —- a harezok előidézői részéről. Pl. Buckle Tamás : „Anglia czivilizácziójának története“ ez. művében*) igy ir: „II. Károly uralkodása alatt oly rendkívüli volt a természet- tudományi és theologiai szellem antagonismusa, hogy majdnem az összes papság felkelt a tudomány ellen és igyekezett azt rossz hírbe hozni.“ Akkor azt hitték, hogy az a természettudományos módszer kárára van a hitbeli felfogásnak, holott ma épen a tudomány vívmányaival igazoljuk, az Isteni hatalom, gondviselés fönségét**) A szellemi souverainitás törvényének átértése megvén minden túlkapástól. *) III. kötet, VII. fejezet, 60—61. lap. **) A kereszténység szellemét. (Szerk.) Emlékköny veeske. Emlékkönyvecske a keresztény Magyarország kilenczszázados évfordulójára. A katholikus fiú- és leányiskolák növendékei számára, irta és szerkesztette Ember Károly, a „Népnevelő“ szerkesztője. A jubileumi ünnepségeket rendező országos bizottság javaslatot tett, hogy az egyházmegyei hatóságok minden katholikus iskolánál rendeljék el a jubiláns istentiszteletek és ünnepélyek tartását. Az ünnepélyek tárgyrendjére a katholikus tanügyi tanács dolgozott ki javaslatot és ezen javaslat alapján készült a most megjelent Emlékkönyvecske. Alkalmas segédkönyv ez az iskolai ünnepélyekhez és e mellett kedves olvasnivalókat nyújt a jubileumi szentévre a katholikus tanítóknak. Vallásos és hazafias szellem leng át minden sorát a paedagogiai érzékkel megirt és összeállított könyvecskének. Tartalma: A kilenczszázad évfordulóján. (Beszéd a tanulókhoz.) Örvendezzünk. (Alkalmi költemény.) A gyermekeknek szánt beszédek: Szent István, Szent László, Szent Margit, Hunyadi János, a Mohácsi gyásznap, Pázmány Péter, Mária Terézia, az Ezredév — a magyar nemzet kilenczszázados történelmén vezetik keresztül az ártatlan gyermeki lelkeket. A költeményei mind alkalomszerűek. Tartalmaz ezen kívül az tinne- pélyekhez alkalmas énekszövegeket is. Az ízlésesen kiállított és képekkel is illusztrált könyvet a Szent-István-Társulat adta ki. Ára csak 20 fillér, hogy lehetőleg a szegényebb növendékeknek is módjában álljon azt megszerezni. A megrendeléseket bérmentesen eszközli a Szent-István- Társulat ügynöksége, Budapesten, Vili., Szent- királyi-utcza 28. A jVIattoni-féle sósféindő vendégeinek névsora. Hermann Károlyné leányával, földbirtokos neje, Szászváros. Mészáros Sámuel és neje, lelkész, Ó-Buda. Reder Mattoni Teréz komorná- jával, magánzó, Bécs. Nagy Andrásné, iparos neje, Czegléd. Thuranszky Károly és neje, sótárnok, Losoncz. Plachy Gyuláné, főpolgármester E pár példa után vessünk befejezésül egy visszapillantást a mondottakra. A mint az egyetemes társadalomban azt a közös, állandó erőt keresem, mely minden nagy intézményben, minden parányi fejlődésben alapmotívumként szerepelhet: az nem más mint az individumban is feltalálható souverainitása az emberi szellemnek. A főconsequentia ám az, hogy az ész minden autonómiája daczára sem volna önmagában véve elégséges kormányzó erő oly joga nélkül, melyet souverainitása fejez ki s ezzel azonos. Daczára azonban e törvény kozmopolitikus jellegének, minthogy egy nemzet, fejlődésére, előhaladására csak az mutatkozik valóban czél- szerünek, a mi tényleg „nemzeti“: ennélfogva az emberi szellem souverainitása egy nemzet kebelében legfőkép akkor érvényesül, ha irodalmának, művészetének iránya e szempontoknak megfelel. A nemzeti kiválóságnak pl. meg kell előznie a világhírt. Minél inkább kötelezőnek fogadja el valamely nemzet önmagára nézve a szellem souverainitásának ismertetett törvényét, annál inkább szollgálja a nemzeti géniusz érdekét: és egyszersmind az egyetemes szellemfejlődésnek is annál hatalmasabb rugójává növi ki magát. Ez a nagy, szent periódus alkalmas csak egybefoglalni és összefűzni a vezérállamokat a világbékében. A szellem egységes lévén, souverainitása a tértől független. Az emberi szellem hatalma itt époly nagy hatalom, mint a világ akármelyik másik államában. Ennek következtében csak a szellem souverainitásának elvi elfogadása nyújthat legegyszerűbb módot a világbéke nagy problémájának megoldására.-a»-
