Buda és vidéke, 1900 (9. évfolyam, 1-35. szám)

1900-07-00 / 17. szám

4 BUDA ES VIDÉKÉ. Budapest, 1900. neje, Korpona. Kaszab Aladár nejével, leányával és cseléddel, kereskedő, Budapest. Pege Károlyné, zenész neje, Budapest. Orbök Istvánné leányával, alezredes neje, Szeged. Ferenczy Sándor és neje, gazdálkodó, Gerjen, Höcker Adolf és neje, gyá­ros, Budapest. Dr. Koda Sándorné leányával, orvos neje, Újvidék. Tholdy Irén, magánzó, Nagy-Kőrös. Tribnigg Viktorné, főhadnagy neje, Brünn. Rumbach Dezsőné, városi mérnök neje, Budapest. Gróf Zedwitz Utzné komornával, föld- birtokos neje, Morova. Rieger Károlyné nővéré­vel, gazdálkodó, Nagy-Kikinda. Bauer Mór és neje, kereskedő, Budapest. Becker Julia, magánzó, Hannover. Rakovszky Gézán é, ügyvéd neje, Budapest. Mandl Gézáné leányával, ügynök neje, Budapest. Molnár Istvánné, tanár neje, Budapest, Marusák Pálné, iskola-igazgató neje, Sopron. Dózsa Bertalanná, bútorkereskedő neje, Budapest. Raab Istvánné, szőlőtenyésztő neje, Ó-Buda. Hallav Ferenczné, főmérnök neje, Budapest. Ribner Hugóné, mérnök neje, Marosvásárhely. Pollák Jakab és neje, kereskedő, Budapest. Eljegyzés. Kis-Baczoni Benedek Sándor, a közigazga­tási bíróság ítélő bírája és neje, szül. Monó Lujza örömmel tudatják, hogy Giziké leányuk Szacsvai Károly kereskedelemügyi m. kir. minisz­teri számellenőr úrral, özv. Straszner Károlyné szül. Tichy Róza úrnő fiával jegyet váltott. A budai közélet egyik vezérének családi öröméhez szerencsét kívánunk. ^Nyilatkozat. A Magyar Állami Alkalmazottak -Égyesü- lete által legutóbb kiadott értesítőben az olvas­ható hogy: '„Az állásuktól felfüggesztett íl-od elnök és titkár az általuk el nem számolt 30, illetőleg 10 korona, — összesen 40 korona — behajtását a múlt évi közgyűlés elhatározta, Bíróság elé pedig azért -nem vitték az ügyet, mert nevezettek vagyontalansága miatt a per­költségek viselése is az egyesületre háramlóit volna.“’ Alólirott, mint az egyesület szervezésével megbízott legelső tisztviselő ezennel kinyilatkoz­tatom, miszerint az egyesülettel semmiféle szá­madási viszonyban nem állok, hanem igenis 1— az egyesület tartozik — nekem sole minden­féle ígéret nem teljesítésével, s a többek között bizonyos összegre rugó készkiadásaim megtérí­tésével és ezenfelül azzal a 240 korona tiszte- letdijjal, melyet még az 1898. évben részemre nagylelkűen előirányzott, de annak kifizetéséről a mai napig megfeledkezett. Kinyilatkoztatom továbbá, hogy az egye­sület működését a múlt 1899 év április hó 21-én felsőbb hatóság által megvizsgáltattam és pedig arra való tekintetből, mert a felügyelő­bizottság munkáját tisztának nem találtam. A felettes hatóság 1102 tagot számláló, s bevétel­ként pedig 18330, azaz Tizennyolczezerhárom- százharmincz korona tartalékalappal rendelkező, s minden felszereléssel ellátott kész egyesületet talált, s a kiadásokat ,.szükségessé váltnak“ jelentette ki; a bevégzett munka felől pedig teljes elismerését nyilvánította. Az állítólagos felfüggesztés kérdésére vo­natkozólag azt jelentem ki, hogy annak hírét hallottam ugyan, de erről a mai napig szabály­szerűen értesülve nem vagyok. Megjegyzem azonban, hogy az egyesülettől már egy év óta távol tartom magamat, és pedig az általam meg nem szívelhetett azon okból, mert az egymás­sal folyton személyeskedő, pártoskodó, nyelves- kedő és úgyszólván a munkást mire sem be­csülő tisztikar és választmány túlnyomó része által az alapszabályokban megszabott hatáskör értelmében működni teljes lehetetlenné tétetett. Kinyilatkoztatom végre, hogy az egyesület megteremtése, fejlesztése és életképességre eme­lése tekintetében az általam egyedül bevégzett alapmunkálatok felől, valamint a számadások helyességéről nemcsak vagyoniíag, hanem er­kölcsileg is bármely hatóság előtt felelni kész vagyok, minélfogva az egyesület vezetősége által személyemre vonatkozó s az értesítőben foglalt jelentést visszautasítok, hazugságnak és rágalomnak nyilvánítom. Egyébként az egyesület tagjai, valamint az állami altisztek és szolgák összesége irányában maradtam Budapesten, 1900, évi junius hó 18-án Tisztelettel Madarász János, budapesti kir. tszéki kézbesitő, az egyesület volt titkára. I., Országház-utcza 12., II. 12. IVÍagántiszt viselők. A Magántisztviselők Országos Nyugdij- egyesületének újonnan megválasztott igazgató­sága f. hó 10-én tartotta meg első ülését Weiss Berthold, orsz. képviselő ur elnöklete alatt. Elnök az egyesület uj elnökének, a jelen­leg Párisban tartózkodó Lukács Béla, párisi kormánybiztos és valóságos titkos tanácsos nevében üdvözli az uj igazgatóságot. Ez­után ügyvezető igazgató felolvassa a lefolyt időszakról szóló üzleti jelentést, amely szerint a tagok mai tényleges létszáma: 1376; az ezek részére biztosított összeg évi 2.761,320 korona; az egyesület vagyona a Kerepesi-ut 78. sz. alatt levő bérpalotán kívül 689.600.— korona u. é. értékpapírból áll, úgy, hogy az- összes vagyon .meghaladja az egy milliót. 1900. május 11-ike óta a-következő nagyobb adományok folytak be: Báró Stummer Károly Bécs . . . K. 500.— Neuschloss Ödön és Marczel Bpest. ,, 200.— ,, Károly és fia Bpest . . ,, 200.— Bpesti szivattyú- és gépgyár . . . ,, 200.— Ezenkívül nagyobb ’adományokat jegyez­tek : Hirsch József L. Bpest, Első magyar papír­ipar r.-t. Bpest, Perei és Schacherer Bpest, Áccumulatorgyár r.-t. Bpest, Kreisern Antal Bpest, Zsolnay Miklós Pécs, Weiss Zsigmond és társa Bpest, Fleischl Sándor Bpest, Schmitt Adolf és társa N,-Bocsány, Kereskedelmi csar­nok Bpest, stb. pbangois pezsgőgyára. Budafokon egyik messzeföldön hires neve­zetesség Francois Lajos pezsgőgyára. A pezsgő mit gyárt, közkedvelt s a pezsgők élénk for­galma, Lelete egy szorgalmas, tehetséges, szak­jában otthonlevő ember fáradságos és lelkiisme­retes munkájának eredménye. A Frángois pezsgőt napról-napra jobban keresik s ezért ki kellett egy épületszárny nyal bővíteni az épületet. A ki ennek a gyárnak remek pinezéit meg­tekinti, annak fogalma lesz arról, -hogy micsoda kincs van itt. A Vendéglősök Lapja egy szakezikkben méltatja a derék pezsgőgyárost, kinek- pezsgői ma már a legelőkelőbb körök asztalára kerül­nek. A gyárat megtekintette Darányi Ignácz miniszter ur is, és elragadtatással dicsérte, a mit látott. „A mi azonban különösen jól esik a láto­gatónak, az főleg a gyár tulajdonosának, a ma­gyar haza és faj iránt nyilvánuló lángoló sze- retete. Megnyilatkozik ez ennél az áldásosán mű­ködő férfiúnál a nyílt és őszinte szereteten, a közügyek iránt való érdeklődésen. Á mint bevezet a gyár dugaszoló és cso­magoló termeibe, az ott tapasztalható rend és tisztaság mindennél hangosabban beszél arról, hogy azokat, a kiír ezt a gyárat gondozzák, nem csupán a pénzszomj, hanem foglalkozások szeretete és nagyrabecsülése vezérli, a mikör a hatalmas, villamfényben úszó pinezékbe érünk s ejbámulva látjuk a palaczkokban érő egész kincset képező pezsgős állványokat, a hatalmas faragványos hordókat, melyeknek a díszítményei egy öreg 48-as honvéd remekei, a nemeslelkü gazda szemei felcsillanak a jogos büszkeségtől. Megilletődötten halljuk őt, hogy ennek a száz­ezreket érő vagyonnak az alapját nehéz mun­kával maga kereste s mennyi fáradtság és szo­rongás kellett hozzá, mig le tudta győzni a kezdet nehézségeit. Mikor a jobbra-balra ágazó pinczéből, a melynek van 100 méteres szárnya is, újra nap­világra érünk, a szives házigazda egy-egy pohár pezsgőnél komoly és okos beszédre nyitja ajkait.“ A magyar ipar egyik nagy diadala a Fran- cois-pezsgő, mely minden franczia pezsgővel ki­állja a versenyt s aratja babérjait a hazában s a külföldön. Elismerések felsőbb helyekről is jöttek már s hisszük, hogy az érdemet a kormánynak sokszor lesz még alkalma megérdemelt mérté­kekkel jutalmazni. Corvin-tér. A Corvin-tér szabályozása elég jól van ugyan megoldva, a mennyiben azt a lejtős téren tenni lehetett, de hiányos. Hiányos pedig-azért, mert az Iskola- és Szalag-utczából lejáró kö­zönség az egész teret megkerülni kénytelen, pedig az csak egy elfeledkezésen múlik, mert ha a Szalag-utczából egy irányban a korlát el­távolításával egy lépcsőt készíttetnének, úgy a közönségnek nem lenne e téren több kívánni valója. Széehenyi muzeum. A Magyar Tudományos Akadémiához a Széchenyi-muzeum részére következő ajándékok érkeztek, u. m. : 1. Az Országos Képtártól: a) vS. Czetter: Com. Franc. Széchenyi. 1798. (réz­metszet) ; b) Grimm : Gr. Széchenyi István anyja. 1860. (kőnyomat); c) Ismeretlen : Gr. Széchenyi István (fametszet); d) Rohn : Gr. Széchenyi Ist­ván. 1860. (kőnyomat); e) Ismeretlen: Széchenyi Döblingben. 1860. (kőnyomat) ; f) Tyroler J.: Nádori Emlék, (aczél metszet.) — 2. Budapest székes-főváros tanácsától: Gr. Széchenyi István budapesti szobrának leírása és története. — 3. Duka Tivadar I. tagtól Körösi Csorna Sándornak b. Hügeltől rajzolt arczképe. — 4. Id. Szinnyei József I. tagtól: a) Gr. Széchenyi István emlé­kezete. Irta: Deák Lajos; b) A ,,Politikai Újdon­ságok“ 1860. április 12-iki száma; c) Ugyanazon lap 1860. május 3-iki szama. — 5. Eckermann Edétől: Fénykép a budapesti lánpzhid egyik oldalán levő emléktábláról. — 6. Dr. Szalágyi Auréltól: „A Dunagőzhajózási Társulat“ és , Denkschrift der Ersten k. k. .priv. Donau- dampfsch.-Gesellschaft“. Ha nem is gyorsan, de a Széchenyi-kultusz emelkedése folytán szaporodnak a Széchenyi- muzeum tárgyai, s már is van annyi, hogy az Akadémia, melynek Geöthe szobája van, Széchenyi tárgyait is külön szobába rendezze el. A Széchenyi kultusz a társadalom minden réte­gében gyökereket ver. A munkások tisztelete is fokozódik s valóságos rajongással hallgatták Széchenyi leghivatottabb kitűnő méltatója, a tu­dós dr. Lapp Ferencz felolvasásait Széchenyi István irodalmi hatásáról. A Széchenyi-muzeum- ban elhelyezték a Buda és Vidékének összes számait melyekben szó van Széchenyiről. Somolik Emma. A nemzeti zenede a kamara zene-osztály növendékeivel Aggházy Károly tanár vezetése alatt június 17-én, vasárnap délelőtt tartotta meg évzáró vizsgálatát a pesti vigadó kis ter­mében. Ez alkalommal tették le vizsgájukat a

Next

/
Oldalképek
Tartalom