Buda és vidéke, 1900 (9. évfolyam, 1-35. szám)
1900-07-00 / 17. szám
Budapest, 1900. IX. évfolyam. 17. sz. Vasárnap (Szent Jakab hava) Julius 1. SZERKESZTI: ERDÉLYI GYULA. KIADÓHIVATAL hol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek: Budapest, I., Városmajor-utcza 28. Megjelenik havonként háromszor. Előfizetési árak : Egész évre 12 korona, félévre <> korona, évnegyedre 3’ korona. — Egy szám 1 korona. —===== SZERKESZTŐSEG : . ■ Budapest, I., Városmajor-utcza 28. Kéziratokat és közleményeket ide kérjük küldeni. József főherezeg tündér* erdeje. József ioherczeg alig adta át igazában a közönségnek a Margitszigetet, már újabban arról gondoskodik, hogy egy tündérligettel lepje meg a'nemzetet. Ez a tündérliget a kies Pilis-Csabán fekvő régészért! szépségű Klotild-telep. Pilis-Csabát főkép arról emlegették eddig, hogy ott van a hadsereg tábori nyaralója, a mely magában oly európai ritkaság, hogy ezért is érdemes bármely nemzetnek ezt a remek fekvésű helyet felkeresni, a hol oly látókép tárul az utazó szemei elé, a mely még a leg- hidegvérübb angolt is lírai érzésekre hangolja. Hát maga Klotilcl-telep, körülbelül 1200 hold gyönyörű erdőben, tehát oly területen, mefy hozzáférhetően és hasz- nálhatóan a világon nincs, milyen álmél- kodásra késztetné Albion fiát? Az angol bizonyára sajnálkoznék azon, hogy kényelmes, elég gyors és sűrűségében is fokozható közlekedéssel egy tündérliget van Székes-Budapest tövében s azt a fővárosi nép nem veszi észre, csak lassanként fedezi fel. József főherczeg a ki a szépet nem csak észreveszi, de méltányolja is, áldozattal már is olyanná tette ezt a pompás helyet, hogy valóban fejedelmi adomány ez a nemzet közegészségi ügyének. Csendben a reklámok -mellőzésével rendezte a tündérligetet a maga művészi ízlésével a nélkül, hogy a természet ösz- hangját megzavarta volna. Plusz kilométer jó ut van a bájos erdőben, hol jutányosán juthat mindenki telekhez és azonnal kész erdőhöz. Pia a Klotild-telcpet meg fogják ismerni, azonnal európai színvonalra emelkedik, ez is öregbíti József főherczeg nevét, ki a magyar nemzetet annyi nemes cselekedetével kötelezte hálára. A közegészségre nézve milliókat érő nemzeti alapítvány a liget, melynek szépsége megihleti a költőt, a művészet s a tájképfestőnek oly hálás tárgy, hogy világhírűvé teszi az alkotót. Dal, boldogság, megnyugvás, szerelem honol c fenséges vidéken. Reményt kelt az ifjúban, megelégedést és nyugalmat az öregben. Az álmok tanyája ez, hol mindenki megtalálja a hangulatát. Nem csak a test, de a lélek sanatóriunia. József főherczeg az Almok e tündéri hazáját nagylelkűen, sok engedménynyel a nemzet közkincsévé tette, hogy épüljön itt a test a lélek s feledje el az ember azt, hogy halandó. József főherczeg ennek nem csak fejedelmi és szokott nagylelkűségét, de fenn költ költői érzését bizonyította be. E tündér-liget a természet legszebb idylljének megtestesülése. József ioherczeg a KlotiId-tcleppcl magyarul dobogó szivének egy szép óhajtását is valósítani akarja, hogy magyar elem letelepedésével e vidék oly jó magyar legyen, mint azt ő, a legmagyarabb főherczeg szeretné. Az előkelőbb elemeknek, a főrangú világnak letelepedése nem csak udvariasság lenne Józzef főherczeggel szemben, de hazafiság szempontjából is erkölcsi kötelesség. Hiszen feltalálhatja itt az alkalmas helyet a testedzés és nemes szórakozás minden számára. A majd épülendő templom bucsujáró helye' lehet a buzgó és vallásos előkelőknek. József főherczeg még csak kezdetén van azoknak a nagyszerül terveknek, melyekkel a Klotild-telep jövőjét megalapítja. Egészséges és szellemes, nagyszabású ötletekkel, az ő ismert alkotó tehetségével foglalkozik a tündérerdővel. Nagyon helyesen teszi azt József főherczeg, hog}'r mint értesülünk, azzal akar a letelepedésre az uraknak példát adni, hogy maga is épittett ide egy magyar stylusu házat, honnan személyesen intézhesse és segíthessen a Klotild-telep alko\ „BUDA Ég tflDÉfg“ TISZÁJA. Az emberi szellem fensége. Irta: Kremmer Géza.. . =— Folytatás cs vége. ~:— — A demokratiában vagy maga az egész nép, vagy ennek egy meghatalmazott testületé gyakorolja a főhatalmat — a szónok, a politikus egyéni eszméi, meggyőződése létrejötte után már —- elenyészők, legtöbbször tárgytalanok, mert az első kérdés mindig az alapelvül felállított : közakarat. Hogy a szabad gondolkodásnak nagy apostolai mégis a köztársasági Sweitzból igen ragyogó példáit s eredményeit mutatták föl az absolut és minden hatalomtól független politikái és társadalmi bölcselkedésnek, az nem bizonyít a mellett, hogy az egyéni meggyőződésnek a közakarattal való egyesülése, s abban való felolvadása a demokrátiában nagyobb mértékben lehetséges, mint monarchikus szervezet mellett. Ez csak a fejlődésben mutatkozó körülmény, melynek alapoka az ottani sajtószabadság volt. Egyébiránt nem tévesztendő össze a szólásszabadság a meggyőzés terével. A köztársaságban nagyobb . a szólásszabadság, az eszme kifejtésére szükséges bátorság, de korántsem nagyobb a meggyőzés tere, a szónoktól származó organisatio lehetősége. A szónoklat s általán a tökéletes gondolat és eszmecsere — közönség és szónok közt — monarchikus szervezetben első sorban tág térre talál. Ha a törvényalkotásnak, a közbékét és közrendet előmozdító közigazgatásnak egy-egy szerencsés és helyes alapmomentumát a monarchia egyes polgára födözi föl: gondolkodásszabadságánál és szólásszabadságánál fogva könnyű szerrel bocsáthatja azt a közhatalom birtokába, s igy a sikeres alapgondolat köz- kincsesé válik — a segítségével megalkotott intézményben. Kevésbbé van helye hasonló esetnek a demokratiában, hol indítvány és javaslat igazában, absolut értelemben — vagyis az alap- elvtől való eltérés nélkül — lehetetlen, mert hiszen a közakarat: a kezdet és a vég egyben ; itt a Parlamentarismus nincs szigorú értelemben, itt a jogalkotás processusa ebben az egy szóban fejeződik ki: „közakarat.“ Az emberi társaslét eszményi szempontjainak az az államkormányzat felel meg legtökéletesebben, mely a szellem feségének törvényét maga a főhatalom által juttatja érvényre. Azok a meghatározások eltéréséből, melyeket nevezetesebb állambölcselők tettek, világosan következtethető, hogy egyedüli fenség, mely mindenek fölött áll: a szellemből eredő fenség, magának az emberi szellemnek fensége. Leibnitz „a -német fejedelmek felség- és követküldési jogáról“ írott értekezésében (Caesa- rinj Forstenerii tractatus de jure suprematus ac legationum principum Germaniae. Dutens. IV. 3. 329.)* a souverainitás (fenség) fogalmát is taglalja. Tágabb értelemben, a mint a franczia államjogban .is ismeretes, egy rangban áll a területi főhatósággal (superioritas .territoriális) még akkor is, ha ez fontos közjogokban korlátozva és függővé van ugyan téve, de mind a mellett az alattvalókat illetőleg a közhatalom bizonyos összességét foglalja magában. Nemzetközi jog szerint azonban csak azokat az országokat tekintik souveraineknek, melyeknek joguk van hadsereget szervezni, szövetségre lépni, háborút viselni, békét kötni. Ez a tulajdonképeni souverainitás (supremitas).** Látjuk tehát, hog}' a souverainitás minden nemű érvényesülésénél az emberi szellemnek önálló, függetlep megnyilatkozása viszi a főszerepet. Az a szabadság, mely involválja egyrészt a jogot, másrészt az erkölcsi hatalmat egy egész nép sorsára döntőleg közreműködni: az minden esetre az emberi szellem legkiválóbb hatalmában, azaz souverainitásában nyer kifejezést. J. Locke : „Tho treatises on Gouvernement“ (Works, Tome V.) czímű műve második értekezésében kimondja: „. . . . mindenkor maga * Leibnitz müveinek kiadását Dutens Lajos franczia iró kezdte meg’ ** Bluntschi idézett műve 176. lap. Hazai ásványvizeket igyunk. — Pántoljuk a hazai fürdőket.
