Buda és vidéke, 1900 (9. évfolyam, 1-35. szám)

1900-05-00 / 14. szám

A központi városház kérdéséhez. A székesfőváros törvényhatóságának köz' gyűlése a központi városház Károly- ós ros" tély-utczai szárnyainak átalakítására 1,300,000 korona költséget ugyan megszavazott mar, de ezen ügy Zipernowsky bizottsági tag urnák a polgármester úrhoz intézett beadványa folytán az utóbbi által összehívott ankéten újólag megvi futtatván, a jelen volt szakférfiak — egynek kivételével — az említett átalakítást teljesen czélszerütlennek nyilvánították. Ki­emelték nevezetesen, hogy az elég költséges átalakítással ugyan igen tágas [9-10 m. mél}] de csak annál sötétebb és azért ki nem basz­ható helyiségek nyerhetők; a drága telken nagy pénzen előállított szobák egyrészt fele- részükben nem volnának hasznosíthatók, más­részt pedig a fűtést., világítást, takarítást es tatarozást egész terjedelmükbe vennék igénybe; az ezen ideiglenes állapotból a véglegesre való áttérés felette meguehezittetnék, a meny­nyiben kedvezőbb pénzügyi viszonyok beáll­tával is a végleges városház csakis ezen nagy költséggel átalakított szárnyakban elhelyzett hivataloknak újbóli időleges kitelepítése és a most átalakítandó részek lebontása után lenne megépíthető. Hangsulyoztatott továbbá, hogy a szóban forgó épületrészekből az átalakítás esetén csu­pán a szertelen vastagságuknál fogva alkal­matlan főfalak lesznek fenntarthatok, sőt a szükséges ablaknagyobbitások miatt ezek sem egészen ; a padlók és nienyezetek más magas­ságokban újonnan készítendők, úgy mint az összes asztalos-, lakatos- és egyéb kézműves- munkák is ; a legjobb esetben is elérhető fél eredmény ily nagymérvű átalakítási munkák­kal járó költségekkel pedig fel nem ér. Végre utaltatatott arra is, hogy a Károly- kaszárnya környékének már közlekedési szem- j pontokból is égetővé vált szabályozását az épület mostani határvonalainak fenntartása nemcsak, hogy most tenné lehetetlenné, de a szabályozás programmszerü megállapítását még a jövőben is akadályozná. Ezen minden tekintetben alaposan meg­okolt aggályokkal szemben más oldalról utal­tak a vegieges városház megépítésének jelen­leg fenforgó pénzügyi akadályaira, az esetleg most engedélyezhető és beszerezhető költség- összegnek valószínű túllépésére, a bérhelyisé- gek után ezidő szerint élvezett jövedelem c-ökkenésére stb, mely érvelések azon néze- ben concludáltak, hogy jelenleg a székes­főváros másba, mint a szóban forgó átalakitá sokba nem bocsátkozbatik. Ezen két ellentétes álláspont összeegyez­tetésére akar szolgálni a jelen tervezet, mely­nek megszerkesztése a következő alapelveken történt: 1. A máris átalakított és használhatónak bizonyult, különben is történeti műbecscsel biró gránátos-utczai szárnyvéglegesen, a tem­plomszárny pedig ideiglenesen fenntartadó. 2. A végleges központi városház két egymástól teljesen függetlenül építhető részre osztandó és pedig : a) a székesfővárosnak eddig elszórtan és bérházakban elhelyezett hivatalai számára a tisztán hasznossági igényeknek megfelelő és már most építendő Károly- és rostély- utczai oldalszárnyakból álló reszre : b) a Károly-köruti főhomlokzattal bár­mikor később a pénzügyi viszonyok javulásá­nak beálltával építhető monumentális részre, mely a reprüsentátiós, úgymint a közgyűlésnek szolgáló helyiséget fartalmazná. Addig is a jelenlegi Károly-köruti traktus tekintettel az abban elhelyezett hivatalokra és bérhelyisé­gekre fentartandó. Fenntartandó ezen bizony­talan időpontig a u. n. uj városház is azon rendeltetéssel, melylyel épült. 3. A haladéktalanul epitendő. kellő ineny- nyiségü férhelyet tartalmazó irodai szárnyak a gránátos-utczai szárnynyal kapcsolatosan és ahhoz hasonló architecturaval. emeleti magas­ságainak keresztülvitelével lehetőleg egysze­BUDA ES VIDÉKÉ Budapest, 1900 (3) rüen és takarékosan építendők. Ezen uj szár­nyak építési költségei a régiek átalakítására megszavazott 1.300.000 koronát ne haladják túl. A szárnyak földszinti és félemeleti sorai üzlethelyiségeknek szolgáljanak, melyeknek bérjövedelme a lebontás által veszendőbe menő bérek helyét pótolná. 4. A most építendő oldalszárnyak úgy, mint a később emelendő monumentális rész, [i 11 letöleg a jelenlegi és egyelőre fenntartandó Károly-köruti traktus által körülveendő tér arányai és kiképzése feleljenek meg a jelenlegi nehezítő körülmények közt támasztható művészi követelményeknek, úgymint a varható, a téren keresztülvezetendő közlekedés igényeinek. f>. A központi városház környékének szabályozása ezen építési terv alapjait pro- grammszerüleg legyen megállapítható, illetőleg megállapítandó. A jelen tervezet ezen feltételeknek meg­felel es ha nem is akor versenyezni nagysze­rűség tekintetében azokkal, melyeknek terve­zőit. a jelenleg fenforgó nehezítő körülményekre való tekintet nem korlátozta, de mégis egy­részt a közvetlen szükségnek végleges módon felel meg, másrészt pedig fentartja a jövőben emelendő, a székesfőváros méltóságának meg­felelő monumentális középrész programmszerü, szervileg kapcsolatos megépítésének lehetősé­gét és teljes architectonicus szabadságát. Az irodai, illetőleg tisztán hasznossági részeknek a reprasentationá'is czéioknak szolgáló monu­mentális középülettől való elkülönítése, nem­csak a jelenleg fennálló dilemma megoldását, hanem a költségek végleges leszállítását is eredményezi, amennyiben a drága építkezés kizárólag az aránylag kisterjedelmű Károly- köruti traktusra szorittatik. A Károly- és rostély-utczai uj szárnyak hozzávetőleges számítás szerint a régieknek átalakítására megszavazott összeget alig ha­ladják meg: ugyanazon költséggel a sötét, alkalmatlan helyiségek helyett kifogástalan iro­dákat és a földszinten jól jövedelmező üzlet- helyiségeket nyerünk. A két szárny tervezése a megjelölt alapon felette egyszerű volna, az építkezést jövő tavasszal feltétlenül meg le­hetne kezdeni és 1902 augusztus hó t-ig. legké­sőbb pedig november 1-ig be is lehetne fejezni. A központi városház körvonalainak vég­leges megállapitásaval annak környékének szabályozása megoldhatóvá válik ; a jelen terve­zet erre nézve is tartalmaz propositiókat, melyek azonban a városház építését nem érin­tik. akár elfogadtatnának, akar nem. A város­ház építése lehetővé teszi a szabályozást, de azt sehogysem sietteti és megengedi annak bármely időben való részleges végrehajtását. Az evangélikus templom elhelyezése úgy­mint a rostély-utczának a kigyó-térig való folytatása (ez utóbbi a közúti vasútnak az eskütéri hidig való vezetésével) külön tanul­mány és elhatározás tárgyat képezheti. Az oldalszárnyakban elhelyezett behajtók úgy vannak elhelyezve, hogy a közlekedést — különösen az újvilág-utcza folytatásában a városház udvarán keresztül kényelmesen közvetítik. A városház monumentális részének alap­vázlata csak indicatio akar lenni a czélszerü végleges tervezés lehetőségének bizonyítására. A főfeljáratokhoz, vagy a Károly-köruti felőli esetleg bazárszeriien kiképezhető átjárón, vagy pedig az udvari, kocsialáhajtóval gon­dolt főkapun át lehetne jutni, a földszintet a monumentalitás veszélyeztetése nélkül szintén árkádos üzlethelyiségekre lehetne felhasználni : szóval ezen középrész végleges tervezése te­kintetében minden kombinátiónak megmarad a i ehetősége. Ezek után ajánlom a mellékelt rajzban foglalt és az előbbiekben indokolt tervezetet az illetékes személyek és körök szives figyel­mébe és pártfogásába. Budapest, 1900. május havában. i Neuschloss Ödön, mérnök, székes főv. bizotts. tag. Munkácsy Mihály. A nemzet méltó gyászszal temette el a nagy magyar festőt. Munkácsy Mihályt. Haza hoztak eltemetni. Munkácsy * magyar tájképek­ben volt igazán nagy s kár, hogy külföldre ke­rülve. abba hagyta azt, a miben tökéleteset al­kotott. Lehet hogy művész hazája a nagv vi­lág. de a magyar művészé a magyar föld. Itt élni. szenvedni, törni kell. Munkácsy Jézus életei targyazú képeiben vétkezett, hogy nagyon világiasan és az üdvözítőről levette a gló­riát. Nem gondolt arra. hogy vallásos jelenetet fest. a keresztény vallás legnagyobb jelenetét. Az Üdvözítőt mint embert ábrázolta. Ez lehet nagy conceptiő. de nem keresztény szellemű. Fényes pályáját a lapok szép czikkekben írták le és lerótták az elismerést. Midőn mi tekin­tünk pályájára, levonjuk azt a tanulságot, hogy inig valaki küzd és szegény, addig nem isme­rik mikor valamivé lesz, akkor tömjéntxik éle­tében és halálában, s a kinek koporsó­ját koszorúkkal borítják el s pályája ele­jén nem juttatnak kenyeret, sem. Munkácsy legelső útjára boldogult Döry .János adott pénzt és ezzel elindulva sokáig kellett neki a sorssal birkózni inig elérte azt, hogy megélhe­tett. Diadal utón vezették, iinnepe'ték. Most itt nyugszik a haza földjében. Megsiratlák, elgyász- beszélték. Feltűntek az uj barátok, kik sütké­reztek a napban, de nem voltak ott a zord időben. Munkácsvnak kedvencz terve volt, hogy a kiállítás alatt itt Budán egy külön pavillon- ban kiállítsa összes müveit, s e miatt leveleket is váltott a »Buda és Vidéke« szerkesztőjével, megemlékezve arról, hogy művész álmaival sokszor bolyongott e szép vidéken s a szív igazi embereivel többször ürített barátság po­harat. Most már közöttük van, fenn az égben, s mosolyoghat rajta velük együtt, hogy a mit az élet el vesz, azt megadja a halál. Ciotild-villatelep ismertetése. — Dr. Galovits Zoltán ügyvéd [Bpest, VII., Király- utcza 19 ] a telkek eladása ügyében, mint a főherczegi uőadalom megbízottja, minden irányban bővebb fel­világosítást ad. Telofon 12—70. — Fekvés, éghajlati viseonyok és település. József cs. és kir. Főherczeg ur Ü Fen­sége pilis csabai uradalmából, közvetlen a vas­úti állomás mellett, a legszebb ponton kihasí­tott circa 250 kát. holdat es azt fejedelmileg kiépített és befásitott utakkal behálózva, villa­telkekre parczellázta. Az uradalom e része,az úgynevezett Clotild villatelep, a tenger színe felett 250 méter ma­gasságban. erdővel bontott, lassan emelkedő ensikon fekszik. Közvetlen mellette észak felé 444 méter magasságra, mint védő fal, félkör­ben a sürü erdővel borított Nagy-Kopaszhegy emelkedik. Ennek mögötte a 757 méter magas Pilis-hegység kékellik. Ezen vadregényes kirán­duló- és kilátóhelyekben gazdag, erdőkoszoruzta nagy hegvségek egészséges, ózondus, éles le­vegője járja át a Clotild-vülatelepet. Innen van, hogy a legnagyobb nyár itt nemcsak hogy mindig könnyen elviselhető, de az esti és reg­geli órákban a legégetőbb nyári napokon a felső ruhát elhagyni nem tanácsos. A Clotild-villatelepről ezen ritka kedvező éghajlati viszonyainál fogva elmondhatjuk, hogy nemcsak mint nyaraló-telep fog a főváros kö­zönsége előtt versenyen felül állani, de mint valódi klimatikus gyógyhely üdvös szolgálato­kat teend E körülményeknek lehet betudni 0 Fen­ségének a budapest—esztergomi h. é. vasút ki­építése alkalmából e villatelep létesítésére irá­nyuló bölcs elhatározását, mely a főváros kö­zönségét egézségi szempontból megbecsülhetted kincs birtokába segíti. Előttünk a telep a fővárosból a nyűgöt pályaudvarból induló budapest—esztergomi h é. vonatot alig £/+ órai távolságban, közvetlent! *

Next

/
Oldalképek
Tartalom