Buda és vidéke, 1900 (9. évfolyam, 1-35. szám)
1900-05-00 / 14. szám
Budapest, 1900 (4) BUDA ÉS VIDÉKE a pilis-csabai állomás mellett, a csendes magány csábitón félelmes mezében, a természet összes ékességének pompájában. Az uradalom által kiépített és befásitott, 20 kát. hold területű, kővel alapozott fejedelmi j úthálózat és az ezek mentén folyton épülő szebbnél szebb nyaralók már is élőnkbe varázsolják e jövendő alkotások elragadó képét. Maga I Pilis-Csaba községe már eddig is alig győzött lakást j adni a folyton szaporodó nyaraló közönségnek. A Clotild-villaíelep elragadó képe pedig mintegy varázsütésre élénk mozgásba hozta a főváros közönségét, a minek félremagyarázhat- lan bizonysága a villatelkek eddigi eladásának eredménye, mely szerint a főherczegi uradalom rövid idő alatt 150 villatelket adott el. Ezek közül egyedül az 1898. év nyarán 115 telek vétetett meg. EMLÉKKÜNYVECSKE. Emlékkönyvecske a keresztény Magyarország kilenczszázados évfordulójára A katholikus fiú- és leányiskolák növendékei számára, irta és szerkesztette Ember Károly »Népnevelő« szerkesztője. A jubileumi ünnepségek rendező országos bizottság javaslatot tett. hogy az egyházmegyei hatóságok minden katholikus iskolánál rendeljék el a jubiláris istentiszteletek és ünnepélyek tartását. Az ünnepélyek tárgyrendjére a katholikus tanügyi tanács dolgozott ki javaslatot és ezen javaslat alapján készült a most megjelent Emlékkönyvecske. Alkalmas segédkönyv ez az iskolai ünnepélyekhez és e mellett kedves olvasnivalókat nyújt a jubileumi szent évre a katholikus tanító : k. Vallásos és hazafias szellem lengi át minden sorát a pedagógiai érzékkel megirt és összeállított könyvecskének. Tartalma: A kilenczszázad évfordulóján. (Beszéd a tanulókhoz.) Örvendezünk. (Alkalmi költemény.) A gyermekeknek szánt beszédek: Szent István, Szent László, Szent Margit. Hunyadi János. A mohácsi gyásznap, Pázmány Péter. Mária Terézia, Az ezredév — a magyar nemzet kilenczszázados történelmén vezetik keresztül a gyermeki ártatlan lelkeket. A költeményei mind alkalomszerűek. Tartalmaz ezen kívül az ünnepélyekhez alkalmas énekszövegeket is. Az ízlésesen kiállított és képekkel is illusztrált könyvet a Szent-István-Társulat adta ki. Ara csak 20 fillér, hogy lehetőleg a szegényebb növendéknek is módjában áljon azt megszerezni. A megrendeléseket bérmentesen eszközli a Szent-István-Társulat ügy- n ö k s é g e, Budapesten, Vili., kér., Szent- í király-utcza 28. j Nemzeti kaszinó. A szerző engedelmével, ki egyike a legjobb magyar Íróknak, V—y név alatt közöljük Nemzeti Kasinóról irt igen korszerű czikket. Különösen azért, mert ma még az emberek szokták a bárónál kezdeni, de nem a keresztény bárónál. Közöljük ezt az igazi hazafiasságtól áthatott egészséges magyar szellemű czikket, hogy a Nemzeti Kasinó ellen sokszor folytatott éretlen csipkedéseket ellensúlyozza. Megdicsérjük ezúttal az Ország-Világ czimű lapot, mely nem abban keresi erkölcsi erejét, hogy a furor radicálisban tűnjön ki s méltó a magyar urak figyelmére. <§gy fiází unnak. Három liámal'c urává tett Kedves apád halála; Három háznak koszorúja Kisérte vég-utjára. A három húz héttejének O rakta le alapját, O rakta a kőfalakat, S tette fel a bokrétát. Szegény öreg! ama hitben Hagyta rád a házakat, Hogy te még egy emelettel Főlebb tolod azokat. Csalódott, mint oly sok apa Csalódik a fiában, Akit pedig láng-észnek tart Bukott diák korában Tatarozást harmincz éve Nem látták a házaid, Az idő vas-foga csontig Hágta azok falait. A tetőn be nappal a nap, Hjjel a hold kandikál. Nyáron zápor, s csöndes eső, Télen meg a hó szitál. S csodálkozol, hogy lakóid Egymás után indulnak — Jobb hazára szert teendők — A Krisztina Körútnak ? Azt gondolják : ott nullás port Nyelni nagyobb élvezet, Mint te nálad a szobában Szedni esőt s hóvizet! Tömör Ferencz MAGYAR KÖNYVTÁR. A »Magyar Könyvtár« április havi füzetei most kerültek ki a sajtó alól. Az eddig közzétett érdekes sorozatához, a mely a »Magyar Könyvtár«-t olyan rövid idő alatt közkedveltté tette, Rudyard Kipling gyönyörű »Indiai törté netei«-nek második sorozatát adja a 164. füzet Marquis Géza dr fordításában. Majthényi Flóra, a spanyol földön élő jeles költőnő, »Spanyol- országi képek« czimén (165. füzet) eleven színekkel, meleg közvetlenséggel rajzolja ennek az érdekes országnak változatos, tarka képeit. Verseghy Ferencznek, az érdemes, régi magyar poétának válogatott lyrai költeményeit foglalja magában a 166. füzet, a melyet a költő rövid életrajzával és irói munkásságának méltatásával Madarász Flóris látott el Pliüarchos »Corio- lanus«-ának kiadása Kacskovics Kálmán dr. fordításában, Tóth Rezső bevezetésével. Itt kapjuk végül a (168. füzet), Jókai Mórnak egy eddig kiadatlan színdarabját: »A gazdag szegények« czimü három felvonásos vígjátékot. A »Magyar Könyvtár« Lampel Róbert (Wodianer F. és fiai) könyvkereskedésének kiadásában jelenik meg s egy füzet ára 40 fillér. Hazai fürdők. Van szerencsém becses tudomssára hozni, hogy kiadásomban nagyszabású illusztrált munka jelent meg, melyhez hasonló mű ily irányban hazánkról máig valóban hiányzott. A mű czime: Hazánk úti- és fürdőkalauza, szerzője K. Takáts László, műszaki tisztviselő, v, bánya és kohóigazgatósági titkár, áldozatot nem ismerő utazások alapján oly szakavatottan irta meg nagy munkáját, hogy az úgy az utazó kiránduló és gyógyfürdőket látogató közönségnek valóban nélkülözketetlen Útmutatóul, bárki másnak pedig rendkívül érdekes, tanulságos és maradandó becsű olvasmányul fog szolgálni. Hazai vasútvonalaink és vidékeinek részletes ismertetése a fővárostól kezdve, állomásról- ál-lomásra, a vonalak mentén fekvő összes város és község földrajzi, aetnografiai közigazgatási, ipari, kereskedelmi és történeti adatai, az érdekesebb vidékek, bányák, gyárak, barlangok, várak, romok, kastélyok, — utóbbiak története is, — valamint 82 hazai fürdő és üdülőhely legújabb berendezése, vizeik elemezése, gyógyhatása, a fizetendő dijak stbnek a fürdőprospektusok pontos felhasználásával oly vonzó előadásban van megírva, hogy bizton számítunk a nagy közönség teljes elismerésére és nagybecsű támogatására, mert ezekre az óriási áldozatokat igénylő munka kiadásánál szükségünk is van. Hazánk Úti- és Fürdőkalauza czimü műben többek között a következő 82 fürdő és üdülőhely — nagyrészt illusztrálva — talál beható megismertetést: Ajnácskő, Alsó-Kéked, Alsó-Sebes, Alsó Tátrafüred. Balatonfüred, Balf, Baldócz Bártfa, Bazin, Bélái barlangliget. Biharfüred, Bikszád, Bodajk, Borosznó, Borszék, Buziás. Csorba, Czeméte, Eger, Élőpatak, Erdőbénye. Esztergom, Feketehegy. Félixfürdő, Felkaliget, Felső-Bajom, Gánócz, Grébpark. Gyertyánliget, Gyöngyös, Harkány, Herkulesfürdő, Hévíz, Jegenye, Kalán, Koritnicza, Koronahegy, Korond, Lajta-Pordán, Leibicz, Lubló, Lucsivna, Lucski, Málnás, Mat- lárháza, Nyiri-Sóstó, Palics, Párád, Pecsenyéd, Poprád, Pőstyén. Püspökfürdő, Ránk-Herlány, Rajecz, Sáros, Sibra, Sóskút, Stubnva, Szalatna, Szent-György, Szejke, Szinyák, Szklenó. Szlatina- füred, Szliács, Szobráncz. Szolyvo-IJársfalva, Tarcsa, Tata, Tátrafüred, Tátraháza, Thurzó- füred, Toplicza, Trencsén-Teplitz, Tusnád, Ugod, Üj-Tátrafüred, Vihnye, Visk, Vízakna, Zajzon, Zselezsnó. A mű bolti ára 1 frt 50 kr. — Kiváló hazafias tisztelettel Bartalíts Imre, könyvkiadóhivatala, Budapest, III.. Remetehegy. MEGHÍVÓ. Van szerencsénk szives tudomására adni, hogy e havi nyilvános (felolvasó) szakülésünket f. hó 13-án (vasárnap) d. u. 4 órakor rendes helyiségünkben (Budapest, V.. Markó-utcza, állami főreáliskola II. emelet, diszterém) fogjuk megtartani. Midőn t. tagjainkat szives megjelenésükre felkérjük, vagyunk Budapest, 1900. május hó 1. Hazafias tisztelettel a »GARAY JÁNOS-TÁRSAS ÁG« (Tudományos-irodalmi Társaság) TITKÁRI HIVAT A Li A !l. kér., EVtargit-körut 8., 1 em. Uránia. Az »Uránia«, mint a tudományok s a művészetek népszerűsítése czéljából alakult »Uránia magyar tudományos egyesület* egyik eszköze, megkedvelteim igyekszik a nagy közönséggel a közművelődés minden ágazatát felölelő ismereteket, a miket tartalomra nézve komoly, de formára nézve lehetőleg könnyed alakban fog czikkei értelmében olvasóival közölni. Az »Uránia« czélja világos, és kétség kívül teljesen jogosult. E czélra törekvésében kerülni akar minden nagyképűsködést, a nélkül, hogy a komoly czél követelte színvonalat egy perezre is elhagyná: távol igyekszik tartani magától a vaskalaposság vádját, de modernségében minden túlzástól óvakodni fog. Az »Uránia« jó barátként akar meghonosodni a művelt magyar házakban, a ki se nem pedánskodik, se nem léháskodik, hanem egyszerű, vonzó modorban komoly dolgokról beszél. A szerkesztőség mindent el fog követni, hogy az »Uránia« rövid időn belül beigazolja létjogosultságát és életrevalóságát : a közönség remélhetőleg nemfogja megvonni támogatását, a mi nélkül természetesen a szerkesztőség legjobb igyekezte sem elegendő. Az »Uránia* egyelőre havonkint egyszer, a szükséghez képest — különösen a téli időszakban — két-hetenkint egyszer fog megjelenni. Julius és augusztus hónapokban azonban szünetel. Az Urániát az »Uránia magyar tudornál nyos egyesület« tagjai — mint tagsági kedvezmények egyikét — külön dij fizetése nélkül kapják : nem egyesületi tagoknak az »Uránia« ára egész évre 8 korona. — Egy füzet ára 50 fillér. Az előfizetések Hornyánszky Viktor könyvkiadó-hivatalához (Budapest, V., Akadémia- utcza 4.) intézendők.
