Buda és vidéke, 1899 (8. évfolyam, 1-36. szám)

1899-09-21 / „A Magyar”

Szent-Mihályhava 21. szórakoztató lapja „R JVIRGYAR“ SZERKESZTI: mindszenti ERDÉLYI GYULA. A „Buda és Vidéke“ előfizetési ára : 6 frt egy évre. Nemes családok Pestvármegyében. Egy külső díszre nézve kiváló ízlésről, belső tartalmában rendkívüli szakképzettség és órási szorgalomról tanúskodó mű jelent meg a fennti czimmel a napokban a könyv- piaezon Kőszeghi Sándornak, Pestvármegye főlevéltárosának tollából. A részben élő, részben kihalt nemes családok száma hazánkban megközelíti a félmilliót; e roppant nagy számból az eddig megjelent két legnagyobb munka Nagy Iván: „Magyarország családai“ és Sieb- macher „Czimerkönyve“ csak bőrül belül tiz—tizezer családra terjeszkednek ki az egész országban; a jelen műben egyedül testvér me gyében ötödfélezer nemes családra gyűjtötte össze szerző a Pestvármegye levél­tárában található adatokat; mely korból datálódik az egyes családok nemessége? mi­kor lett kihirdetve ? kik szerepeltek Pest­megyében ? hol található leszármazási táb­lájuk? kik viseltek és viselnek Pestmegyé­ben hivatalokat? kik voltak táblabirók? hol találhatók a családok régi czimerpecsétle- nyomatai, hogy azok után az egyes csalá­dok hiteles czimerüket megkaphassák. Nem is szólva a régi donationális nemes csalá­dokról, roppant nagy számát mutatja ki szerző a legrégibb kortól a legújabb időig nemességet nyert ármálistáknak. Általában azt mondhatjuk, hogy a régebbi hírneves családokból majd mindegyiknek jutott kisebb- nagyobb szerep Pestvármegyében, a mi min­denegyes családnál pontosan fel van tüntetve; csak a felsorolt jelzeteket kell átfutnunk, hogy lássuk, mily gazdag Pestvármegye le­véltára, s mily óriás nagy az anyag, mit szerző átkutatott s feldolgozott. Csak futólag kell át futnunk a gaz­dag névsort, rátalálunk az Abaffy, Andássy, Bánffy, Bartakovich, Bathyány, Beniczky, Bittó, Csáky ; a Buzád-Chák nemzetségből származó zalavármegyei Csányi, Czobor, Dal- mady (kik közül már a XIII. században szerepeltek); aztán Deák (zalamegyei), az 1360. évben nemessé lett Dőry család, Eötvös, Festetich, Forgách, Földváry, Gyömörey, Hőgyészy; a Hunt-pázmán nemzetségből származó Ivánka, Károlyi, Keglevich, Klo- busitzky (a XIY. században nemes!), Kmetty, Koháry, Lónyai (Árpád-kori ősnemességgel!), Majláth, Majthényi, gúthi Országh; Ország- Gazda; Ottlik (mely család I- András ma­gyar királytól nyert első Ízben nemességi kiváltságokat !), Paksy, (Paxy) az Arpád- kori Rathold nemzetségből; továbbá Pálffy, Szerkesztőség és kiadóhivatal: I. kér., Városmajor~uteza 28. sz. Pauler, Pejáehevich, Perczel, Perényi, Pod- maniczky, Pongrácz, Prónay, Ráday, Rad- vánszky, Reviczky (mindkét utóbbi Árpád­kori ősnemességgel); Rozgonyi (XIV. szá­zadban nemes), Semsey (Árpád-kori nemes) Somssicb, Szapáry, Széchenyi, Szemere (ezen ősrégi hírneves csalad a hét vezér egyiké­től, Hubától veszi eredetét s leszármazási táblája hitelesen össze is van állitvs Ebből a családból származott Szemere Bertalan, a lánglelkü hazafi, a nagy iró és költő, ki 1 849-ben Magyarországminiszterelnöke volt) azután Szmrecsányi (Árpád-kori nemes), Sztáray, Tachy, Wesselényi (két utóbbi szin­tén Árpád-kori nemes), Vigyázó, Zay és Zichy stb. stb. hírneves családokra. Mily nagy értéke van e könyvnek családitörténeti szempontból, alig Írhatjuk le eléggé. Hány ezer és ezer család van, melyre nézve adatok egyedül a vármegyei levéltárakban vannak, s e szempontból úttörőnek kell Kőszeghi Sándor müvét nevez­nünk, ki számolva a kiadás lehetőségével, nagy munkájában mellőz minden közhelyet, hogy annál többet adhasson a hiteles ada­tokból. Valóban ha Pestvármegye számos viszon­tagságon átment levéltára ily gazdag család- történeti adatokban; ujjalmutatásnak kell tartanunk e müvet, hogy a vármegyei levél­tárak porladozó közkincsét mentsék meg történet Íróink a jövőnek. Egy-egy felvidéki a törökdulástól sértetlen levéltár mily tör­téneti anyagot szolgáltathat! Lelkes előszavát Kőszeghi e sorokkal vezeti be: Ezeréves történetünkben mindaz, ami nagy, ami dicsőséges a nemes magyar nem­zet érdeme: de viszont minden bajért, min­den romlásért csak épen úgy egyedül a nemes­séget terheli a felelőség. Csak alig hogy ötven esztendeje még, hogy hazánkban minden hatalom a kivált­ságos nemes osztály kezében öszpontosult: de a haza védelme is az ő kötelessége volt egyedül. Talán még nem is vagyunk elég messze a kortól, hogy elfogultság nélkül elmélked­jünk annak kiváltságos osytálya felett, mely honszerző és állam fenntartó vala egyaránt. Ha talán éri is gáncs azt a — ha valójában nem is, de képzeletünkben min­den esetre — szebb múltat: azt elvitatni soha nem lehet, hogy az államfentartás a veszedelem idején többnyire összetartó ne­A „Buda és Vidéke“ kiadása a „IVTagyar“ egy évre 1 frt 20 kr. mes nemzet szivósságáben erős bisztositék- kal birt, mert a sok megpróbáltatás a nél­kül könyörtelenül elsöpörte volna nemze­tünket örökre. A tatárdulás, a százötven éves török rabiga, a századokra terjedő beolvasztási kísérlet mind erőtlennek bizonyultak nem­zetünk szívósságával szemben, mely minden erőszakas elnyomás után, mint a megnyesett fa, mindig erősebb hajtásokkal tört fölfelé. Az a világtörténelmi kor, melybe ezer éves múltúnk esik, magával hozta, hogy legyen kiváltságos osztály, mert az állam- mok alakulása idején a nemzet léte — nemcsak nálunk, de mindenütt — csak így volt biztosítható, ha volt kiváltságos osztály, mely a szent korona után ügy szólván magáénak tartotta az országot, s épen azért vére árán is megvédelmezte azt. E kiváltságos osztály, a nemesség történetének kutatása annyi, mint magának a haza történetének felderítése, mert hiszen történelmünk minden — még legcsekélyebb mozzanatában is — csak ők és mindig ők a számottevő tényezők. Csak méltó kegyeletünk hálaadóját rójuk be a dicsőséges múlt iránt, midőn e méltán kiváltságos osztály történetét kutat­juk, keressük.“ Őszinte örömmel kell hogy üdvözölje a történelem minden barátja a szerzőt, ki évek munkásságát áldozta szép művének megírására. A könyvnek tüzetesen megjelölt mint­egy ötven hatvan ezer hiteles adatja : ha elképzeljük hogy hány ezer és ezer okle­velet olvasott át szerző, sokszor olyant is melynek elolvasása fél napot is igénybe vett, s abból kijegyzet egyetlenegy évszá­mot, családfőt, vagy nemesség szerzőt — va­lóban oly munkásságról tanúskodik, hogy ezt csak szakember méltányothatja kellőkép. Úgy az érdekelt családoknak, mint a heraldikusok és gemeologusoknak alig va­gyunk elléggé képesek figyelmébe ajánlani Kőszeghi Sándornak e ritkabecsü pragma­tikus forrás munkáját. A munkát kiadta a szerző; a megye színeit (kék-sárga) feltüntető diszkötést kívül Pestmegye, belül Beniczky Ferencz főispán czimere díszíti, a kinek a mű ajánlva van. Kapható diszkötésben 6 írtért szerzőnél, vagy a Kilián-féle egyetemi könyvkereske­désben. c7. Ö. Hazai ásványvizeket igyunk I

Next

/
Oldalképek
Tartalom