Buda és vidéke, 1899 (8. évfolyam, 1-36. szám)

1899-05-01 / 13. szám

/ Budapest, 1899. (3) A fővárosi közmunkák tanácsából. 1899. április 20. A várbeli Szent György-tér szabályozása tekintetében a fővárosi tanács a legújabban azt a határozatot hozta, hogy miután a minisz­terelnöki palota építésének elhalasztása folytáu a szabályozás szüksége megszűnt, s miután a miniszterelnöki palota építésétől függetlenül a főváros a szabályozást kezdeményezni idősze­rűnek nem látja, az ügyet a saját részéről a napirendről leveszi. E határozatot a tanács tu­domásul vette. A X: kér. Bánya-teret, az abbani tem­plomra való tekintetből Szent László-térnek kérték elnevezni. Habár élv, hogy régi jóhang- zásu neveket a tanács nem cserél fel, mégis mivel a székesfőváros a szóban forgó elneve­zésre nagy súlyt fektet és eziránt ismételten a tanácshoz fordult, a tanács kivételesen en­gedve a kívánságnak, a Bánya-teret Szent László-térnek nevezi el, de figyelmezteti a fővá­rost, hogy hasonló névfelcseréléseket jövőre kerüljön. A margitrakparti közúti vaspálya jelenlegi a Lánczhidnál végződik és a Rudasfürdőig ter­vezik meghosszabbítani. Tekintettel a vonal- vezetés nehézségeire, a közmunkák tanácsa a földalatti vezetés eszméjét vetette fel, melyet a főváros elfogadván, azt kívánja, hogy a továb­biak iránt vegyes bizottsági tárgyalások tétes­senek folyamatba. A tanács ennek ellenében azt találja szükségesnek, hogy a társulat a földalatti vezetésre a részletes terveket ké­szítse el és ezek lesznek aztán vegyesbizottsá- gílag tárgyalandók. A vegyes bizottságba a tanács Pacher József és Hauszmann Alajos tanácstagokat, Rupp Imre miniszteri tanácsost, továbbá Garancsy Mihály és Bakos János osz­tálytanácsosokat küldötte ki. Az eskütéri híddal kapcsolatos rendezési munkákra a tanács az általános árlejtés ered­ményéhez képest Freund Henrik és fia czég és Dénes Zsigmond együttes legkedvezőbb ajánla­tát, a Krisztina-körut, Szent János-tér és Mikó- utcza közötti szakaszának rendezési munkáira Hirsch Mihály és Reinisch Henrik együttes ajánlatát fogadta el meiy a legkedvezőbb volt. A Lipót-köruti és Teréz-köruti közúti vas­pályái vágányok összekötésére az építési en­gedély kiadásához a tanács hozzájárál. A II. Donáti-utcza szabályozásának módo­sításához a tanács hozzájárul. A II. Zsigmond-utcza s Margit-rakpart s a közeli névtelen utczák, az I. Virányos-ut, Czakó-utcza egy részének és a X. kér. Kolos- vári-út rendezése, az I. kér. Virányos és Napos út befásitására vonatkozó tervek kivitele ellen nincs észrevétele. Elintézést nyert tóvá a magy. államvasut, Koch József és Klein Lipót, özv. Král Alajosné, Porgesz Anna, Waldmann Izidor és neje, Nay és Strausz, Knuth Károly és Freisleder Nándor felfolyamodása. K é rés. A lóversenyeket látogató t. közönség azt a részét, mely okvetetlen kimegy akár szép akár rósz idő van : a Lovar-egylet főpénztársága tisz­telettel felkéri -— saját kényelme érdekében — mert künn a versenytéren nagy a tolongás a pénztároknál (pedig 18—20 pénztár van), hogy belépti jegyeit délelőtt benn a városban, a pro- grammokon megjelölt dohánytőzsdékben előre megváltani szíveskedjék. Másrészről felkéretik a közönség, hogy belépti jegyét az öltönyön kívül láthatólag kitűzni szíveskedjék, s igy az ellenőrség részéről felszóllitásokat mellőzhesse. Meghívó. A budapesti polgári lövész-egyesület által 1899. évi május 7-én, vasárnap tartandó meg­nyitó nsgy lövészetre. — A lövészet sorrendje: Május hó 7-én, vasárnap reggel 8 órakor a lövé­szet megkezdése, mely három taraczklövéssel j el eztetik. A lövészet déli 1 óráig tart, ekkor ebéd. Délután 2 órakor a lövészet folytatása BUDA és VIDÉKE alkonyaiig, ezután a lövések osztályozása és a ( dijak ünnepélyes kiosztása. A lövészetnél az j általános lőszabályok irányadók. Ürömi búcsú. Áprill 30. és május 1-én kedélyes szokott lenni, különösenfaz ó-budaiak keresik fel szá­mosán. Hartwieger korcsmája úgy az italok, mint a konyha tekintetében kifogástalan volt. Az esztergomi vasút most könnyen közvetitette a forgalmat Budapest és Üröm között. Május 1-én már déli 12 és 1 óra között is vonat köz­lekedett kifelé ! A vételdij nagyon olcsó. Érde­mes ide máskor is kirándulni. Fáklyásmenet Török-Bálinton. Zimándy Ignácz, Török-Bálint jótékony -plébánosa, az Ébresztő Hangok írója ismét nagylelkűségének adta jelét és kimutatta azt, hogy a tettek és nem a szavak embere és ha nem találkozik a köztetszéssel, ha Kossuthról ir, a község szívvel lélekkel ragaszkodik hozzá és hálás számtalan jótékonyságáért. Zimándy Ignácz a törökbálinti katholikus körnek, mit ő alapított 12,000 frt értékű házat, a törökbálinti politikai községnek 6000 frt ér­tékű házat, az óvónő lakásául szintén egy 6000 frt értékű házat ajándékozott oly feltétel­lel, hogy a Kossuth-utczát Ferencz József-utczá- nak, a Tóth József-utczát Erzsébet királyné- íitczánali nevezzék el. A község képviselőtestülete egyhangúlag elfogadta és fényes fáklyás zenével tisztelte meg Zimándy Ignáczot. A szónok a község- jegyzője, Győry Sándor volt, ki szép beszéd­ben üdvözölte a község nagylelkű jótevőjét. Beszédjét általános és lelkes éljenzés követte. Ezzel a béke a község jegyzője és község között helyre állt s a jegyző ur a kath°űkus kör tagjai közé lépett. Sok méltatlan támadásra és lármára volt czáfolat ez az ünnepély ... A vihar nem olyan erős, mint hirdetik azt, s a történetírás pro és contrája nem mindenki előtt szentség- törés. íme Zimándy harmadik könyve jelent meg Kossuthról s a komolyan gondolkodók el is olvassák s nem azt látják benne, mint azok, a kik nem olvassák csak elitélik, mert papot bánthatnak. A könyvben, mely Kossuth Lajos­sal foglalkozik a debreczeni trónfosztás emlé­kére jelent meg s vannak benne egyéb érdekes dolgok is. A mi álláspontunk az, hogy ha Jézus Krisztust megbírálhatják, a ki Isten, akkor meg­bírálhatnak mást is, a ki ember. Tessék elol­vasni, a kinek tetszik megbírálni, de olvasatla- nul ítélni, az nem való. A könyv ára 1 frt és kapható Török Bálinton a szerzőnél. Gyászbeszéd Bossányi László felett. Az elhunyt jeles hazafi és igazi magyar ember, vármegyénk vezérférfia, Bossányi László felett Fazekas Gusztáv megyénk arany szavú és aranytollu főjegyzője a következő beszédet tartotta: Gyászos gyülekezet ! Véghetetlen fájdalommal állunk itt a ko­porsó előtt, mely egy igazi érdemekben betöl­tött élet földi maradványait foglalja ma­gában. Véghetetlen fájdalommal azért, mert a megboldogultat önzetlenül tiszteltük, becsültük és szerettük. — És ha fájdalmunk enyhülését hiába várjuk, oka az mert boldogult öreg bará­tunk a közélet terén egészen a mienk volt. Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegye közönsége köz­jogi szervezetében egyik legtekintélyesebb, a közügyek iránt önzetlenül s folyton kiapadha- tatlanul érdeklődő bizottsági tagját vesztette el. Nagy ür támadt utánna, sok sok időnek kell el­múlni, sok uj erőnek kell közremunkálni, hogy a törvényhatósági bizottságban helye megköze­lítőleg is kipótolható legyen. Nyíltság, határozottság szavaiban, tett és akarat-erősség felfogásában, okszerű szigor in­tézkedéseiben, jellemezték közéletét, jóság, ! Május 1. egyenes jellem, fenkölt gondolkodás, s áldott jó szív jellemezték magánéletében. Véghetetlen a fájdalmunk, mert közvetlen körünkből ragadta el a kérlelhetlen halá. Mű­ködésének minden árnyalata, szándékának min­den tisztasága, s tetteinek minden következ­ménye ismeretes előttünk, hisz utolsó perczig nekünk élt, a köznek munkálkodott. Hisz csak a legközelebb múlt közgyűlésün­kön hallatta erős szavát, a mint hatalmas és igaz­ságos bírálatot mondott egy községi ügyben. Hisz előttem van most intézkedésre kész alakja, amidőn a megyegyűlésen az előadószék elé állva jóakaró, de mindig igazságos véleményét határozottan érvényesíteni törekedett. A mindenható Isten kiszámithatlan aka­rata, megnémitotta az ajkakat, melyek csak jóra és nemesre nyiltanak meg. A kérlelhetlen végzet kifürkészhetlen hatalma kicsavarta ke­zéből a szó fegyverét, mellyel közérdekben min­dig önzetlenül küzdött, és akkor amidőn ő in­dítványaival mindig nagyszabású intézkedésekét ölelt fel, porhüvelye örök álmát alvandó e ko­porsóban lelte meg örök nyugodalmát. Az élet angyala könybe lábbadt szem­mel, lefordított fáklyával áll a vármegye, jeles bizottsági tagjának hült tetemei mellett. Most egyik díszét vesztette el benne. Halála nem csupán a közvetlen hozzá­tartozók és rokonok gyásza, jóllehet ők bán­kódnak fölötte első sorban, de gyásza az egész vármegyének is amely a kiváló férfiú ernye- detlen munkásságának, fényes erényeinek és ki­magasló érdemeinek közvetlen tanúja volt. Sokat dolgozott, sokat munkálkodott, min­dig igaz czélokért és-szép eszmékért hevült. Lelke áthatva lévén a közélet szép eszméitől, cselekedeteiben önzetlenül azok megvalósítására törekedett. Most meghalt, de nevét nem mossa el az enyészet. Ott fekszik a koporsóban, de em­léke élni fog Pestmegyében s azok szivében, a kik a jó, nemeslelkü férfiút igaz érzésük teljes tisztaságával szerették. Porlandó testrészei elvegyülnek az anya­földbe, de az enyészet nem fogja megsemmisít­hetni, nemes lelkének a sirhanton is áttörő fényét. A kegyelet, elismerés, szeretet és hála friss vi­rágokból fonnak hervadhatlan koszorút a sir fölött, mely legjobbjaink egyikét zárja ölébe. De nem csak most vet} ő részt a várme­gyei közügyekben, hosszú 50 év az, melynek szakadatlan munka ereje az az elévülhetetlen érdem, mely Pest vármegye történetének örök lapjaira fel fog jegyeztetni. Akkor, amikor a magyar nemzet siralmas helyzetében legjobbjaink vasra verve bün- telenül szenvedtek, ő is szenvedett. Alig hul­lottak le lábairól a bilincsek, amikor magyarnak lenni bűn, kimondani már veszedelem volt, ő Pestvármegye javán mint az akkori főispán szeretett titkárja, minden munkáját, minden sza­vát a legbensőbb magyar érzelmekkel ve­zette. Most Isten veled jó öreg barátom, adjon neked a Mindenható örök nyugodalmat, s adja meg neked az örök életben a dicsőség koro­náját. Tej razzia, A budai kerületekben az élelmiszerek vizsgálásában a vásárfelügyelők nagyon lelki- ismeretesek, ugyannyira, hogy a budai iparnak és kereskedésnek sok sötét pontját tárják fel. A tejkereskedés különösen szánalmas és ártal­mas. Egy kerületben razziát tartottak. A vásár­felügyelő hajnalban meglepte a tejkereskedőket s csupán egy nagy tejkereskedőnél 2400 liter hamis tejet foglalt le és hamisított meg. Hiszen lajstromot lehetne egyéb áruezikkek hamisítá­sáról kiállítani. Elég baj, hogy a budai kereskedők néme­lyikében nincs elég önérzet s e patricziusi becsületben gazdag városrészben segíti a mérge­zést. Nagyon jó a Reggeli Újság önfeláldozó vállalkozása, melynek áruezikkeit ajánljük saját rédekében a közönségnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom