Buda és vidéke, 1899 (8. évfolyam, 1-36. szám)
1899-05-01 / 13. szám
/ Budapest, 1899. (3) A fővárosi közmunkák tanácsából. 1899. április 20. A várbeli Szent György-tér szabályozása tekintetében a fővárosi tanács a legújabban azt a határozatot hozta, hogy miután a miniszterelnöki palota építésének elhalasztása folytáu a szabályozás szüksége megszűnt, s miután a miniszterelnöki palota építésétől függetlenül a főváros a szabályozást kezdeményezni időszerűnek nem látja, az ügyet a saját részéről a napirendről leveszi. E határozatot a tanács tudomásul vette. A X: kér. Bánya-teret, az abbani templomra való tekintetből Szent László-térnek kérték elnevezni. Habár élv, hogy régi jóhang- zásu neveket a tanács nem cserél fel, mégis mivel a székesfőváros a szóban forgó elnevezésre nagy súlyt fektet és eziránt ismételten a tanácshoz fordult, a tanács kivételesen engedve a kívánságnak, a Bánya-teret Szent László-térnek nevezi el, de figyelmezteti a fővárost, hogy hasonló névfelcseréléseket jövőre kerüljön. A margitrakparti közúti vaspálya jelenlegi a Lánczhidnál végződik és a Rudasfürdőig tervezik meghosszabbítani. Tekintettel a vonal- vezetés nehézségeire, a közmunkák tanácsa a földalatti vezetés eszméjét vetette fel, melyet a főváros elfogadván, azt kívánja, hogy a továbbiak iránt vegyes bizottsági tárgyalások tétessenek folyamatba. A tanács ennek ellenében azt találja szükségesnek, hogy a társulat a földalatti vezetésre a részletes terveket készítse el és ezek lesznek aztán vegyesbizottsá- gílag tárgyalandók. A vegyes bizottságba a tanács Pacher József és Hauszmann Alajos tanácstagokat, Rupp Imre miniszteri tanácsost, továbbá Garancsy Mihály és Bakos János osztálytanácsosokat küldötte ki. Az eskütéri híddal kapcsolatos rendezési munkákra a tanács az általános árlejtés eredményéhez képest Freund Henrik és fia czég és Dénes Zsigmond együttes legkedvezőbb ajánlatát, a Krisztina-körut, Szent János-tér és Mikó- utcza közötti szakaszának rendezési munkáira Hirsch Mihály és Reinisch Henrik együttes ajánlatát fogadta el meiy a legkedvezőbb volt. A Lipót-köruti és Teréz-köruti közúti vaspályái vágányok összekötésére az építési engedély kiadásához a tanács hozzájárál. A II. Donáti-utcza szabályozásának módosításához a tanács hozzájárul. A II. Zsigmond-utcza s Margit-rakpart s a közeli névtelen utczák, az I. Virányos-ut, Czakó-utcza egy részének és a X. kér. Kolos- vári-út rendezése, az I. kér. Virányos és Napos út befásitására vonatkozó tervek kivitele ellen nincs észrevétele. Elintézést nyert tóvá a magy. államvasut, Koch József és Klein Lipót, özv. Král Alajosné, Porgesz Anna, Waldmann Izidor és neje, Nay és Strausz, Knuth Károly és Freisleder Nándor felfolyamodása. K é rés. A lóversenyeket látogató t. közönség azt a részét, mely okvetetlen kimegy akár szép akár rósz idő van : a Lovar-egylet főpénztársága tisztelettel felkéri -— saját kényelme érdekében — mert künn a versenytéren nagy a tolongás a pénztároknál (pedig 18—20 pénztár van), hogy belépti jegyeit délelőtt benn a városban, a pro- grammokon megjelölt dohánytőzsdékben előre megváltani szíveskedjék. Másrészről felkéretik a közönség, hogy belépti jegyét az öltönyön kívül láthatólag kitűzni szíveskedjék, s igy az ellenőrség részéről felszóllitásokat mellőzhesse. Meghívó. A budapesti polgári lövész-egyesület által 1899. évi május 7-én, vasárnap tartandó megnyitó nsgy lövészetre. — A lövészet sorrendje: Május hó 7-én, vasárnap reggel 8 órakor a lövészet megkezdése, mely három taraczklövéssel j el eztetik. A lövészet déli 1 óráig tart, ekkor ebéd. Délután 2 órakor a lövészet folytatása BUDA és VIDÉKE alkonyaiig, ezután a lövések osztályozása és a ( dijak ünnepélyes kiosztása. A lövészetnél az j általános lőszabályok irányadók. Ürömi búcsú. Áprill 30. és május 1-én kedélyes szokott lenni, különösenfaz ó-budaiak keresik fel számosán. Hartwieger korcsmája úgy az italok, mint a konyha tekintetében kifogástalan volt. Az esztergomi vasút most könnyen közvetitette a forgalmat Budapest és Üröm között. Május 1-én már déli 12 és 1 óra között is vonat közlekedett kifelé ! A vételdij nagyon olcsó. Érdemes ide máskor is kirándulni. Fáklyásmenet Török-Bálinton. Zimándy Ignácz, Török-Bálint jótékony -plébánosa, az Ébresztő Hangok írója ismét nagylelkűségének adta jelét és kimutatta azt, hogy a tettek és nem a szavak embere és ha nem találkozik a köztetszéssel, ha Kossuthról ir, a község szívvel lélekkel ragaszkodik hozzá és hálás számtalan jótékonyságáért. Zimándy Ignácz a törökbálinti katholikus körnek, mit ő alapított 12,000 frt értékű házat, a törökbálinti politikai községnek 6000 frt értékű házat, az óvónő lakásául szintén egy 6000 frt értékű házat ajándékozott oly feltétellel, hogy a Kossuth-utczát Ferencz József-utczá- nak, a Tóth József-utczát Erzsébet királyné- íitczánali nevezzék el. A község képviselőtestülete egyhangúlag elfogadta és fényes fáklyás zenével tisztelte meg Zimándy Ignáczot. A szónok a község- jegyzője, Győry Sándor volt, ki szép beszédben üdvözölte a község nagylelkű jótevőjét. Beszédjét általános és lelkes éljenzés követte. Ezzel a béke a község jegyzője és község között helyre állt s a jegyző ur a kath°űkus kör tagjai közé lépett. Sok méltatlan támadásra és lármára volt czáfolat ez az ünnepély ... A vihar nem olyan erős, mint hirdetik azt, s a történetírás pro és contrája nem mindenki előtt szentség- törés. íme Zimándy harmadik könyve jelent meg Kossuthról s a komolyan gondolkodók el is olvassák s nem azt látják benne, mint azok, a kik nem olvassák csak elitélik, mert papot bánthatnak. A könyvben, mely Kossuth Lajossal foglalkozik a debreczeni trónfosztás emlékére jelent meg s vannak benne egyéb érdekes dolgok is. A mi álláspontunk az, hogy ha Jézus Krisztust megbírálhatják, a ki Isten, akkor megbírálhatnak mást is, a ki ember. Tessék elolvasni, a kinek tetszik megbírálni, de olvasatla- nul ítélni, az nem való. A könyv ára 1 frt és kapható Török Bálinton a szerzőnél. Gyászbeszéd Bossányi László felett. Az elhunyt jeles hazafi és igazi magyar ember, vármegyénk vezérférfia, Bossányi László felett Fazekas Gusztáv megyénk arany szavú és aranytollu főjegyzője a következő beszédet tartotta: Gyászos gyülekezet ! Véghetetlen fájdalommal állunk itt a koporsó előtt, mely egy igazi érdemekben betöltött élet földi maradványait foglalja magában. Véghetetlen fájdalommal azért, mert a megboldogultat önzetlenül tiszteltük, becsültük és szerettük. — És ha fájdalmunk enyhülését hiába várjuk, oka az mert boldogult öreg barátunk a közélet terén egészen a mienk volt. Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegye közönsége közjogi szervezetében egyik legtekintélyesebb, a közügyek iránt önzetlenül s folyton kiapadha- tatlanul érdeklődő bizottsági tagját vesztette el. Nagy ür támadt utánna, sok sok időnek kell elmúlni, sok uj erőnek kell közremunkálni, hogy a törvényhatósági bizottságban helye megközelítőleg is kipótolható legyen. Nyíltság, határozottság szavaiban, tett és akarat-erősség felfogásában, okszerű szigor intézkedéseiben, jellemezték közéletét, jóság, ! Május 1. egyenes jellem, fenkölt gondolkodás, s áldott jó szív jellemezték magánéletében. Véghetetlen a fájdalmunk, mert közvetlen körünkből ragadta el a kérlelhetlen halá. Működésének minden árnyalata, szándékának minden tisztasága, s tetteinek minden következménye ismeretes előttünk, hisz utolsó perczig nekünk élt, a köznek munkálkodott. Hisz csak a legközelebb múlt közgyűlésünkön hallatta erős szavát, a mint hatalmas és igazságos bírálatot mondott egy községi ügyben. Hisz előttem van most intézkedésre kész alakja, amidőn a megyegyűlésen az előadószék elé állva jóakaró, de mindig igazságos véleményét határozottan érvényesíteni törekedett. A mindenható Isten kiszámithatlan akarata, megnémitotta az ajkakat, melyek csak jóra és nemesre nyiltanak meg. A kérlelhetlen végzet kifürkészhetlen hatalma kicsavarta kezéből a szó fegyverét, mellyel közérdekben mindig önzetlenül küzdött, és akkor amidőn ő indítványaival mindig nagyszabású intézkedésekét ölelt fel, porhüvelye örök álmát alvandó e koporsóban lelte meg örök nyugodalmát. Az élet angyala könybe lábbadt szemmel, lefordított fáklyával áll a vármegye, jeles bizottsági tagjának hült tetemei mellett. Most egyik díszét vesztette el benne. Halála nem csupán a közvetlen hozzátartozók és rokonok gyásza, jóllehet ők bánkódnak fölötte első sorban, de gyásza az egész vármegyének is amely a kiváló férfiú ernye- detlen munkásságának, fényes erényeinek és kimagasló érdemeinek közvetlen tanúja volt. Sokat dolgozott, sokat munkálkodott, mindig igaz czélokért és-szép eszmékért hevült. Lelke áthatva lévén a közélet szép eszméitől, cselekedeteiben önzetlenül azok megvalósítására törekedett. Most meghalt, de nevét nem mossa el az enyészet. Ott fekszik a koporsóban, de emléke élni fog Pestmegyében s azok szivében, a kik a jó, nemeslelkü férfiút igaz érzésük teljes tisztaságával szerették. Porlandó testrészei elvegyülnek az anyaföldbe, de az enyészet nem fogja megsemmisíthetni, nemes lelkének a sirhanton is áttörő fényét. A kegyelet, elismerés, szeretet és hála friss virágokból fonnak hervadhatlan koszorút a sir fölött, mely legjobbjaink egyikét zárja ölébe. De nem csak most vet} ő részt a vármegyei közügyekben, hosszú 50 év az, melynek szakadatlan munka ereje az az elévülhetetlen érdem, mely Pest vármegye történetének örök lapjaira fel fog jegyeztetni. Akkor, amikor a magyar nemzet siralmas helyzetében legjobbjaink vasra verve bün- telenül szenvedtek, ő is szenvedett. Alig hullottak le lábairól a bilincsek, amikor magyarnak lenni bűn, kimondani már veszedelem volt, ő Pestvármegye javán mint az akkori főispán szeretett titkárja, minden munkáját, minden szavát a legbensőbb magyar érzelmekkel vezette. Most Isten veled jó öreg barátom, adjon neked a Mindenható örök nyugodalmat, s adja meg neked az örök életben a dicsőség koronáját. Tej razzia, A budai kerületekben az élelmiszerek vizsgálásában a vásárfelügyelők nagyon lelki- ismeretesek, ugyannyira, hogy a budai iparnak és kereskedésnek sok sötét pontját tárják fel. A tejkereskedés különösen szánalmas és ártalmas. Egy kerületben razziát tartottak. A vásárfelügyelő hajnalban meglepte a tejkereskedőket s csupán egy nagy tejkereskedőnél 2400 liter hamis tejet foglalt le és hamisított meg. Hiszen lajstromot lehetne egyéb áruezikkek hamisításáról kiállítani. Elég baj, hogy a budai kereskedők némelyikében nincs elég önérzet s e patricziusi becsületben gazdag városrészben segíti a mérgezést. Nagyon jó a Reggeli Újság önfeláldozó vállalkozása, melynek áruezikkeit ajánljük saját rédekében a közönségnek.