Buda és vidéke, 1899 (8. évfolyam, 1-36. szám)
1899-05-01 / 13. szám
Budapest, 1899. (4) BUDA és VIDÉKÉ Május 1. Sertés tenyésztés. Hiába szóllalnuk fel a villaterületek közelében űzött sertéstenyésztés ellen, 20—30 számra tenyésztik a sertéseket a villatulajdonosok kárára s a közegészség veszélyeztetésére. Vannak helyek, hol egész vadon járnak és tönkre teszik a kertészet eredményeit. Bizony ez furcsa. Azt hisszük, hogy a főváros nem azért bir szabályrendeleteket, hogy azokat végre ne hajtsák. A bárányok sztrájkja. A kéményseprő segédek szakegyesületté akarnak alakulni és a fő- és székváros vonakodik erre az engedélyt megadni. Nem értjük miért. A kéményseprők soha nem erőszakoskodtak s valóban bárányoknak lehet őket nevezni. Ha nem adja meg a tanács, sztrájkolni fognak s ez lessz a legkellemetlenebb sztrájk. Forinyákné darabja Debreczenben. Forinyákné altábornagynénak Az estély czimü egyfelvonásosát, a mely először a Nemzeti Színházban került színre, a napokban adták Debreczenben nagy sikerrel. Forinyákné a szellemes írónő kedvelt tagja a budai főúri társaságnak. A mit ir, az mind sikerült. írói álneve Dóra, a haza határain túl is ismeretes. Büszkék lehetünk mi budaiak reá. Országos Magyar Iskola-Egyesület. Az Országos Magyar Iskola Egyesület megtartotta közgyűlését. Szokott tárgysorozat. Szokott panaszok. Néma gyermeknek anyja sem érti a szavát. Összetett kezekkel dermesztő közönyt engesztelni nem lehet. A Kossuth kultusz nem elegendő arra, hogy az elvállalt hazafias kötelességeket teljesítsék. A ki valamit vállal azért felelős is. Dictiókkal kevésre megyünk. Ellenben a legnagyobb magyar gróf Széchenyi István példája után haladva kis patakokból is lehetnek nagyok, folyók. Pedig a Széchenyi nótájára kortes nóták nincsenek. Neki egy nótája volt, az a 60,000 banknóta, a mivel az akadémiát alapította. De azért csak énekelik Kossuth Lajos azt izente. Krisztinavárosi színkör. A lapok úgy írják, hogy Makó Lajos május 5-én nyitja a színházat. Reméljük, hogy a magyar múzsának fog áldozni és jó magyar darabokat játszat, olyanokat, a hol a piruláshoz nem szoktatnak. El kell már egyszer hagyni, a családi életet hanyatlásba döntő operetteket és újabb színdarabokat, a melyek a magyartalanság és erkölcstelenség fészkei. Tessék az ilyenekkel a Lipótvárosban tündökölni. Ha egyéb, fontos ügyek megbeszélése után helyünk maradt a színházról is beszélünk, de a közönsége/ folyton lelkesítjük arra, hogy azt a helyet, ho- szcretett magyarhazánk nyelvét beszélik, törne gesen látogassa, de csak akkor, ha igazán magyar, nem csak nyelvében, de szellemében is. A Fonciére pesti biztosító-intézet közgyűlése. A Fonciére pesti biztosító-intézet Szent- mártoni R a d ó Kálmán úr ő exczellentiája elnöklete alatt folyó évi április 29-ikén tartotta meg ez évi rendes közgyűlését. Az -igazgatóság által a közgyűlés elé terjesztett, 1898. évre vonatkozó üzletjelentéséből a következő lényegesebb számadatokat veszszük át. A törlések levonása után a m. évi díjbevétel az elemi- és a balelesetbiztositási ágazatokban 5.067,903 frt 83 krt, az életbiztosítási ágban pedig 1.206,032 frt 83 krt, összesen tehát 6.273,936 frt 66 krt tett ki, mig a későbbi években esedékes tűzés balesetágazatbeli dijkötelezvények összege 9.311,086 frt 96 krra rúg. Az életbiztosítási összállomány 1898-ban 29.059.111 frt tőke és 8.517 frt járadék-összegre emelkedett. A nyereségrészszel biztosítottak az idén 14 százalékos osztalékban részesülnek. A készpénzdijtartalékok az életbiztosítási ágazatban 6.356,955 frt 44 krra, az elemi- és balesetbiztosítási ágazatokban pedig 977.316 frt 80 krra rúgnak s ennél fogva a múlt évvel szemben 496.057 frt 05 krral szaporodtak. Ha a múlt évi zárlat az intézet üzletének a fent közölt számadatokból kitűnő, mindinkább fokozódó örvendetes fejlődése daczára 96.406 frt 34 krnyi bevételi kevesebbletet tüntet föl, úgy ez a körülmény a tavalyi jégbiztositási üzletnek általánosan ismert katasztrofális jellegű lefolyásának tulajdonítandó, a mely üzletág a hazánkban e téren működő valamennyi társaságnak többé-kevésbbé érzékeny veszteséget okozott. Az ügyvezető igazgatóság különben intézkedéseket tett, a melyek, tekintettel különösen a jégbiztositási üzlet terén tett tavalyi kedvezőtlen tapasztalatokra, bízvást remélni engedik, hogy jövőben kielégítő eredménynyel fog az intézet beszámolhatni. Az intézet tőkéi, ide nem értve a képviselőségeknél künlevő pénzkészletet és a képviselőségek és ügyleteknél levő követelési egyenlegeket, következőkép vannak elhelyezve: Pénzkészlet az intézet központjában 88.170 frt 68 kr. Hitel- intézeteknél és takarékpénztáraknál levő követelésekben 1.362,160 frt 94 kr. Az intézet budapesti és bécsi tehermentes házaiban 1.681,858 frt 98 kr. Állampapírokban, vasúti elsőbbségi kötvényekben és óvadékképes záloglevelekben 3.839,471 frt 34 ki-. Tárczabeli váltókban 227.475 frt 58 kr. Jelzálog-kölcsönben 9.203 frt 06 kr. Az intézet életbiztosítási kötvényeire adott köl- csönökben 947.920 frt. A nem garantirozott túlélési biztosítási csoportok tőkéiben 6.286 frt. A közgyűlés az igazgatóság jelentését jóváhagyó tudomásul vévén, az igazgatóság és a felügyelő-bizottságnak a fölmentvényt megadta, a felügyelő-bizottság eddigi tagjait egy további évre és az elhunyt igazgatósági tag, Szász Domokos püspök, helyébe az igazgatóságba S i in ó Lajos országgyűlési képviselőt egyhangúlag megválasztotta. A Ganz és társa vasöntő és gépgyárrészvénytársaság közgyűlése. A Ganz és társa vasöntő és gépgyárrészvénytársaság ápril 27-én tartotta a közgyűlését, Pallavicini Ede őrgróf elnöklése mellett. Az igazgatóság jelentése első sorban köszönetét mond Hegedűs Sándor kereskedelemügyi miniszternek, a ki a kineveztetése előtt igazgatósági tagja volt az intézetnek s tevékenységével igazi támaszául szolgált. Megemlékezik az igazgatóság ezután Gulden Gyula elhuny- táról, a ki 27 évig állott a tisztikar élén s jelentékenyen hozzájárult a társulat ügyeinek fejlesztéséhez. A múlt üzletév forgalma 17 millióra rúgott, az 1897. év 12 milliójával szemben, de mindazáltal még sem sikerült a fokozott gyártással számszerű arányban álló nyereséget elérni, mert az év négy első hónapja alatt csak nagyon kevés volt a megrendelés s csak a jó aratásra való kilátásokkal fordult az irány kedvezőbbre. Ekkor pedig tömegesen érkeztek a megrendelések, annyira, hogy az erőltetett munkát csak a- béreknél és az anyagoknál hozott nagyobb áldozat árán lehetett győzni. Különben az összes üzletágakban s különösen a villámos osztályban nagy fejlődés tapasztalható. Az elmúlt üzletév tiszta nyeresége 870.424 frt SS krra rúg. Javasolja az igazgatóság, hogy — a különböző levonások után — ebből fizessenek ki részvényenként 100 forintot. A közgyűlés a jelentést tudomásul vette s aztán igazgatósági tagokul újból megválasztotta Holtán Ernőt, Kronfeld Zsigmondot, Locwe Izidort, Mechtvart Andrást, Országit Sándort, Paílawicini Ede őrgrófot és Trebitsch Ignáczot. Pályázati hirdetmény. A „Budapesti (budai) Tanítóegyesület1' (. évi április hó 6-án tartott közgvSlésén saját tagjai részére a következő kérdést tűzte ki ez idei pályatételül: „Miként kell a tanítónak az elemi iskolai növendékek között az iskola társi szellemet ápolnia és fejlesztenie, hogy az iskolából kikerült nemzedék tagjai majdan az életben egymást igazi embertársaiknak ismerjék, kiknek közös, vállvetett és egyetértő munkálkodásától függ a nemzet szellemi, erkölcsi és anyagi boldogulása ?“ (Az életből, illetve a történelemből vett példák felsorolása kívánatos). Kívántatik egy hosszabb erkölcs-paedagogiai tanulmány, mely a fölvetett kérdést minden oldalról megvilágítja s a tanítónak kellő útmutatásokat nyújt az erkölcsi nevelésben követendő eljárásra nézve. * * * A pályadij 100 korona. Az idegen kézzel irt pályamunkák kettős borítékba zárandók. A jeligés levélke a két boríték közé helyezendő. Díjazásra csak önálló becscsel biró s a pályázati feltételeknek teljesen megfelelő munkák számíthatnak. Csak az az egyesületi tag pályázhat, a ki az egyesületnek jelen pályázat kihirdetése előtt legalább kgy évvel már tagja volt s tagbeli kötelezettségeinek eleget -tett. A pályamunkák alulirt elnökség czimére (II. kér., Toldy Ferencz-utczai el. iskola) 1899. évi szeptember hó l-éig küldendők be. Budapesten, 1899. május hó 1-én. Értesítés. A budai színkörbe szóló utalványok az I. kér. Várbeli-, továbbá a Krisztináién- és Attilla-utczai —, valamint a II. ken Fő-utczai, Medve-utczai, Toldy Ferencz-utczai és Margitköruti el. iskolákban kaphatók. Koncsek Lajos, Vascó Bertalan. egyesületi elnök. egyesületi elnök. | —« Elsőrangún hazai gyártmány. A/ Pontos czim : ELSŐ MAGYAR GAZDASÁGI GÉPGYÁR RÉSZVÉNY-TÁRSASÁG. BÚD A,P EST. *>$> Magyarország legnagyobb és egyedüli gazdasi.ői gépgyára mely a gazdálkodáshoz szükséges^ összes gazdasági gépeket gyártja. Rendelések megtétele előtt kérjük minden szakbavágó kérdéssel bizalommal hozzánk fordulni. Részletes árjegyzékkel és szakszerű felvilágosítással díjmentesen szolgálunk. 1538. F. számhoz. Déli vasút. Az idei fürdőévad tartama alatt, azaz f. évi május hó 1-től fogva szeptember hó végéig, Budapest déli vasútról, Budapest keleti p. udvarról, Budapest Kelenföldről, Székesfehérvárról és Nagy-Kanizsáról rendkívül mérsékelt áru 1. II. és III. osztályú, az egész évadra, azaz f. évi szeptember hó 30-ig érvényes menettértijegyek adatnak ki. Siótokra, Szántódra, Balaton-Földvár m. h.-re, Szárszó m. h.-re, Szemesre, Boglárra, Fonyód-Fürdőtelepre, Mária-Telepre és Balaton Szt.-Györgyre, továbbá (Siófokon át) Balaton-Füredre, Almádiba, Kenősére és (Bogláron ill. Fonyód-Fűrdőtelepen át) Badacsonyra, Révfülöpre és vissza. Ezen menettértijegyek alapján az utipodgyász a fentnevezett vasúti és gőzhajózási állomásokra és viszont közvetlenül továbbittatik. Ezenkívül a fürdőévad tartama alatt Budapest dcli- vasut és Siófok közti forgalomban időleges jegyek is adatnak ki, melyek ára a kővetkező : 1 hóra: I. osztály 104 korona II. oszt. 76 korona. Az egész fördőévadra: I. osztály 256 korona, II. osztály 188 korona.
