Buda és vidéke, 1899 (8. évfolyam, 1-36. szám)
1899-10-21 / 29. szám
Budapest, 1899. (2) BUDA ÉS VIDÉKE A tabáni papiak a volt palota-utcza, most Attila-körut szabályozázára vétetvén igénybe, a székes-főváros annak pótlására uj paplakot szándékozik épiteni, természetesen a templom környékén, melynek szabályozása igy revízió alá volt veendő. E részben a helyi körülmények számbavételével arra az elhatározásra jutottunk, hogy a Döbrentey-utcza és a tabáni templom között tervezett 8 öles utcza folytatásában az Attila-körut és a fehérsas-utcza közt egy 6 öles utcza vétessék az általános szabályozási tervbe, minek követeztében a fehérsas-utcza egyenes kapcsolatba fog jutni a Döbrentey-utczával. — Ezen szabályozásból indulva ki, a papiak számára a székes-főváros által vagylagosan kilátásba vett 931, 926 és 813. hrzi sz. telkek közül csakis a 931. hrzi sz. telket tarthattuk alkalmasnak, még pedig kiegészítve a mellette elvonuló és felhagyandó közzel, valamint azon terjedőkkel, mely a 930. hrzi sz. telekből fenn fog maradni. Indokolja a papiak ide- helyezését az a körülmény, hogy a fentiek szerint alakitandó telek a templom közvetlen közelében fekszik és a palota-utczában volt plébánia-lak lebontatván, a sekrestye is a templom Döbrentey-utcza felőli oldalára tétetett. A papiak, sekrestye és templom között tehát igy hozható létre a legczél- szerübb kapcsolat. Igaz, hogy ez esetben két telket kell megszerezni, t. i. a 931., 930. hrzi sz. telkeket; de igy a papiak telkének megalakításán felül a főváros ahoz is hozzájut, hogy a Döbrentey-utcza és a templom közti 8 öles utczát több, mint a félszélességében egyszersmind megnyithatja, amire a templomhoz való közlekedés szempontjából szintén nagy szükség van. A budai belső körúti vaspálya-vonal irányának első megállapításánál még a lóüzem lebegett szem előtt, melylyel a Szent- János-tér jelentékenyebb emelkedése csak nehezen, előfogat alkalmazásával lett volna legyőzhető. Kívánatos volt tehát, hogy a délről éjszak felé közlekedő kocsik az említett teret elkerüljék. E végből tervbe vétetett, hogy ezen kocsik vágánya az Attila- körutból beforduljon az iv-utczábn es innen És az a borús gondolat emésztette, mely már többször marczangolta öt, hogy minek van a világon egy bis törpe ember, ha a tettek, a sikerek nem tudják láthrtatlanuá tenni azt a kis természeti hibát. Mikor ezek a sejtelmek gyktörték, mindig bátran belépett volna az oroszlán-ketreczbe, vagy szembenéz akármily veszedelemmel. Néha részvétet, szánalmat olvasott ki az emberek tekintéből. Mikor az oroszlánok között volt, úgy tekintettek reá, mint egy győzelmes, bátor hadvezérre. Megboszulta ezt a sok szánakozó tekintetet., A hőst megtisztelő félelemmel bámulták. És ő :hős, mert sohasem félt a haláltól, csak a szánakozó nézésektől. A hires tudós szerelmében csak olyan együgyü volt, mind egy holdas apród. Azt hitte, hogy Olimpia, a mikor ő művészetét bátor cselekedetével megtisztelte, nem részvétet, nem szánalmat érez, hanem a legfen- költebb érzés tüze heviti szivét. Egyik órában hitet tett volna erre, a másikban már kétkedett és kész lett volna Olimpia szánakozása elől Alexandró fogai és karmai közé menekülni, hogy az állat-regények közé egy állatember regénye is - vegyüljön. az árok-utczán vezettessék tovább ismét az Attila-körutba (a volt Szent János-utczába). Ez a szándék vezetett arra, hogy iv-utcza szélessége az Attilla-utcza és árok-utcza közti szakaszban 10 ölben, az árok-utcza szélessége pedig az iv-utczai keresztezéstől fölfelé 8 ölben állapíttatott meg. Mtután azonban a közúti vasút tényleg villanyos üzemre épült ki, s mindkét vágánya a Szent János-téren fekszik, a telkek jobb beépítése érdekében úgy az iv- utcza, mint az árok-utcza kérdéses szakaszának szélességét egyenlően 6 ölre szállítottuk le. A (13658. 13761. 13788.) uj hrzi sz. telek rendezése alkalmával a tulajdonos kérelmére a telken keresztül egy 8 öles utcza létesítésit vettük fel az általános szabályozási tervbe, oly kikötéssel, hogy a tulajdonos nemcsak a területet adja ingyen, hanem tartozik a kiépítés költségeit is viselni. A székes-főváros a vízivárosi plébánia telkét rendezni óhajtván, ebből az alkalomból nem mulasztottuk el rámutatni arra, mennyire kívánatos volna, a bombatéri templomot szabaddá tenni. Ennek érdekében egyúttal elhatároztuk, hogy a templom és a szomszédos malomtelek között, annak idején, mikor az utóbbi szabályozás alá kerül, egy 8 öles utcza nyittassák, — a vám-utcza pedig 6 ölre kiszélesittessék, mihez a székes-főváros hozzá is járult. Az ápolda- és az ostrom-utcza közt az Ilona-utcza a 3339. hrzi sz. telekből lett volna kiszélesítendő; a kiszélesítés a telket annyira megcsonkitotta volna, hogy különösen az ápolda-utczai homlokzata miatt alig lehetett volna czélszerüen beépíteni. A teivet tehát a székes-fővárossal egyetértőleg oda módosítottuk, hogy a kiszélesítés az út másik oldalán történjék, hol hasonló bajt nem időz elő. Az érdekelt tulajdonosok kérték, hogy ez az utcza 4 ölről 6 ölre szélesittessék ki; s miután az ehez szükséges területet ingyen fel is ajánlották, kívánságuk teljesítendő volt. E düiők szabályozási tervét még 1894- ben dolgoztuk ki; a székes-főváros felmerült Ilyen romantikus hajlamai voltak egy pozitív tudomány nagyhírű tudósának, ki sokszor élczelt a szerelem bamba tévedései felett még itt is rendszert követelt volna, ha a szivek csatáit másoknál meg nem figyeli. Három vagy négy nap alatt ébredt szivében ez a szenvedély és nem gondol hivatására. Teljes erővel vissza akarta nyerni önmagát de nem lehetett. Olimpia az övé lesz, vagy vége a komédiának. Helykői Aladár reánézett uj barátjára. Észrevette borongós kedélyét; a tépelődést, a kétkedést elárulta a tudós tekintete. A főhadnagy megértette ezt az érzést, de azt is látta, hogy ennek a tudósnak is kevés a vágott dohánya, ebben is ébred az idomithatlan állatember. Öt is meghatotta Olimpia, merengett is érte. Elhatározta, hogy ő is versenyez, de mikor látta, hogy komolyodik a helyzet, uralkodott magán. Hirtelen lángolt mindig és csalódott. A barátságban akart vigaszt találni. Akadt egy barátja és most ezt veszítse el ? Féljobb, fordulj, ha tudsz ; ha szereti, hát szeresse. Különben is Olimpia dolga az egész és a tudósé. Bármennyire tetszik is neki Olimpia, ő észrevételeit pedig, azokra vonatkozó elhatározásunkkal együtt 1896. évi jelentésünkben ismertettük. A szabályozási terv ama részletei, melyek iránt a megegyezés még hiányzott, a múlt évben kerültek ismét tárgyalás alá s nyertek részünkről elintézést az alábbiak értelmében. A mecset-utczát eredetileg csak a NieJermayer-utczáig terveztük, holott a székes-főváros azt a kavics utczáig kívánja megnyujtani; tekintve, hogy ezen óhajtás ellen eddig a kapcsolatos tetemes költség miatt volt észrevételünk, a főváros ismételt kívánságához hozzájárultunk, mert a költség őt illetvén, szorgalmazásából arra kellett feltételeznünk, hogy a költségek szempontját akadálynak nem tekinti. A vonalozás végleges megállapítására irányadó lesz, hogy a környéken épült uj nyaraló megkímélve maradjon és 3 mtres előkertje is legyen. A Lukács-fürdő és a Margit-hid között fekvő Dunaszabályozási telkeinket a a főváros park czéljára kívánta felhasználni; ezt feleslegesnek: tartottuk, mert a Császárfürdő és a Lukács-fürdő előtt már különben is van park. A főváros mégis ragaszkodván szándékához, végre abba részünkről is beleegyeztünk, oly feltétel alatt, hogy a főváros a telkek □-ölenként 80 írttal számított 256,896 frtnyi becsértékét nekünk térítse meg, mert ez le van kötve a nagykörút létesítésére adott állami előlegek törlesztésére. A főváros a feltételt elfogadta s kívánságára beleegyeztünk, hogy a vételári összeget 10 év alatt egyenlő évi részletekben fizesse. — A többi észrevételek legnagyobbrészt megszűntek; s a melyek még fenmaradtak, ezeket figyelembe nem vehettük, s ha a főváros az újabb felvilágosítások után is fencartaná ezen kívánságait, a nézeteltérését a belügyminiszter ur döntésére fogjuk bocsátani. A trombitás-út egy szakasza azon agyagaknázások következtében, melyeket a „kőszénbánya és téglagyár Pesten“ bej. czég ottani telepén eszközölt, már évtizedekkel előbb leszakadt s hatóságilag megállapított ténynyé vált, hogy a társulat az utat helyreállítani tartozik. A Rézmál-dülő és környékére kidolgozott szabályozási térfélre vonul. Ez a fiú csalódni fog. Tegnap este látta, hogy a leány nagyravágyó, nem az az egyszerűség, a tudomány előtt meghajló ideális leány, a kinek Olimpiát látja a tanár. Nem hitte, hogy ennyire komoly lesz a dolog. Csak kiábrándulna ez a fiú, Öt, a katonavért a csalódás bántja ugyan, de nem árt annyit. A sebek könnyebben gyógyulhatnak nála, mint ennél a kis tudós embernél. Öt csak az bántja, hogyha gúnyolódnak csalódásai felett... Ez az ember, t. i. Berdár Róbsrt csak tudományába lehet szerelmes és abba, ki azt megbecsüli. Róbert, mindketten betegek vagyunk. Én felfedezem talán az orvosszert. így elmélkedett a volt főhadnagy. Rezeg Kálmánná megnyitotta a gyűlést Elolvasta az ünnepély programját. Nagyszerű kiállítás, felolvasás az összes specziális tudományokból jótékony czélra. Elfogadták. A meczenás ajánlatát, hogy kagylóit kiállítsa, éljenzéssel fogadták, jegyzőkönyvbe iktatták, szükebb és tágabb bizottságokat küldtek ki. (Folyt, köv.)
