Buda és vidéke, 1899 (8. évfolyam, 1-36. szám)
1899-10-21 / 29. szám
Budapest, 1899. VIII. évfolyam 29. sz. Vasárnap, Mindszenthava (Oktober). BUDA és VIDÉKE SZERKESZTI: ERDÉLYI GYULA. KIADÓHIVATAL*, hol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek: Budapest, I., Városmajor-u. 28. A fővárosi közmunkák tanácsa működése 1898-ban. E szabályozás alkalmi okát a várbeli plébánia-laknak az országház-utczai régi telkén vett felépítése képezi. Tudomást véve a székes-főváros eme szándékáról, siettünk a környék végleges szabályozásának kérdését a megoldásra előkészíteni. Egy pillanatig sem lehettünk kétségben, hogy a szabályozásnak alkalmazkodni kell ahoz a helyzethez, melynek alakulását immár eldöntötte egyrészt a kész Mátyástemplom, másrészt pedig a Szent-István-szobor felállítása s azok a műveletek, melyek a halász-bástya stylszerii kiképzésére és a fő- herczeg Albrecht-utról a bástyára vezető monumentális lépcső építésére nézve Schulek Frigyes tanár terve szerint határozatba mentek. Ezeket a szempontokat véve tehát irányadóul, a Szentháromság-tér és környékére kidolgozott szabályozási tervben gondoskodtunk arról, hogy a Mátyástemplom déli homlokzata mentén oly szabad térség maradjon, mely legkeskenyebb részén is 13 5 öl széles; e mellett a Tárnok-utcza és a halászbástya között oly telektömb alakulását vettük kilátásba, mely mintegy teremtve van az előbb-utóbb remélhgtőleg mégis csak felépítendő primási palota czéljára. A terv további dispositiója, hogy a Szent-Háromság- tér az éj szaki oldalon tetemesen kibővül s közvetlen kapcsolatba jut az egyenes irányban meghosszabitandó iskola-térrel, a tárnok- utcza kiszélesedik 9 ölre, a mostani előlMegjelenik havonként háromszor. Előfizetési árak : Egész évre 12 korona, félévre 6 korona, évnegyedre 3 korona. járósági épület pedig az országház-utcza nyugoti vonalának megfelelő lemetszést fog szenvedni. E szabályozási terv kihatása a plébánia-telkére az, hogy e telek térjedéket kap s azzal saroktelekké fejlődvén a Szent-Három- ság-térre is homlokzatot nyer. Habár a telket igy kissé nagynak, az építkezést pedig drágának jeleztük, a székes-főváros megmaradt azon szándéka mellett, hogy a plébánia-épület ide építtessék. Ebben az irányban a figyelmeztetésen túl nem terjeszkedhettünk ; ellenben nem fogadhattuk el a székes-főváros azt a módosítását, mely a Mátyástemplom éj szaki oldalán meglevő utczát 12-ölre kiszélesíteni czélozta. Eltekintve ugyanis e módosítás egyébb következményeitől, apénzügyministeri épület újabb bolygatását elkerülendőnek találtuk, annál inkább, mert legutóbbi átalakításánál kellő gond volt a Mátyás-templom érvényesülésére. A szabályozási terv ebben a stádiumban várja a székes-főváros hozzájárulását, mely a költségek viselésének kérdését is felvetette volt. Egyelőre azonban csak a plébánia telek szabályozása van szőnyegen, ennek költségét pedig természetesen a főváros van hivatva viselni. Az Attila körút metén levő palota-tér, melytől két feljárattal fejlődik ki a várba vezető uj út, palota-út tulajdonképeni czél- jának megfelel ugyan, de nem zárja ki azt az eshetőséget, hogy a tér az éjszaki és déli határán 3—4 emeletes házak épüljenek, melyek egyéb alkalmatlanságok mellett útját állanák annak, hogy a kir. várpalota SZERKESZTŐSÉG: I., Városmajor-utcza 28. Kéziratokat és közleményeket ide kérjük küldeni. ebben az irányban is szabadon érvényesüljön. Ez az egyik ok, mely a szabályozás kiegészítését kívánatossá teszi. Van azonban még egy másik szempont is, mely szükségessé teszi előrelátóan gondoskodni arról, hogy a m. kir. udvartartás későbbi czéljaira alkalmas telkek álljanak rendelkezésre s ezeken oly építési mód nyerhessen alkalmazást, mely teljes összhangban lesz a kir. vár elrendezésével. Örömmel fogadtuk tehát a kir. vár építési bizottság kívánságát, hogy a palota-tér éj szaki oldalán egy nagyobb ingatlant, déli oldalán pedig három kisebb ingatlant a kir. várépítési alap terhére sajátítsunk ki és ezek határolására az Attila-körút és a Lógody-utcza közt egy-egy 6 öles utczát vegyünk fel az általános szabályozási tervbe. Az utcza területe az éjszaki oldalon magából a már meg is szerzett ingatlanból kerül ki, a déli oldalon pedig a kisajátítandó 3 ingatlant követő negyedik ingatlanból fog vétetni, hogy igy a palota-tér és az uj utczák között keletkező egy-egy telektömb egészen arányos méretekkel alakuljon. A két tömb a kir. várépítési alapból egyelőre kertészetileg lesz fentartva azzal a czélzattal, hogy felmerülő szükség esetében a kir. udvartartás számára alacsonyabb nyaralószerü épületnek adjanak helyet, A leirt művelet városrendezési és szépészeti szempontból kétségtelenül igen előnyös lévén, a két uj utczát az általános szabályozási tervbe felvettük és a rendezéshez még szükséges ingatlanok kisajátítása iránt az eljárást megindítottuk. A „Buda és Vidéke“ tárczája. Hol a vad leány? — Regény. — Irta : Erdélyi Gyula. NEGYEDIK FEJEZET. A meczenás. (Folytatás ) A táboi’kari másik vezér, Bezeg Kál- mánnó férje azt kutatja, valóban jobbra repülnek-e a szitakötők F És ő az összehasonlító bélyegismereteket műveli. A báró legbizalmasabb tagtársa. Leánya, Agatha kisasszony a pillangók betegségét kutatja, különös tekintettel a szárnyak aszkórjára. — Nem fogok róla beszélni vele. Sőt inkább. Vannak nekem a pillangókról nagyszerű jegyzeteim. Elolvasod és ur vagy. — Ha csak igy nem. — Ne félj semmit. Győzünk. Mienk a csatatér Egyszerre ki fog tűnni, bogy a legtöbb tudása csak szédelgés, ha a világ még nem egészen vak. — Barátom, nem értek hozzá, de úgy látom, hogy ez nehéz és csalódás lesz a vége. — Egy kis csalódáshoz hozzá vagyunk szokva . . . Előre ! A Minerva-szalónban elég szívesen fogadták az uj tagot. A meczenás, báró Zende- helyi István megigérte, hogy a szív mórtanát a Népszerű Minerva-Könyvtárban kiadja. Berdár Róbert megjegyezte, hogy csak egy kis részt adhat ki barátja ebben a könyvtárban, mert az egész nagy mű. Bréma városa támogatása mellett jelenik meg először, de a Minerva-szalón megszerezheti a magyar fordítás jogát A volt főhadnagy mindenkivel váltott szót s bármiként kerülte is őt Agatha, vele is. Agatha azonnal visszavonulást jelzett a pillangó-tudomány köréből s kérte a főhad- nagyot, hogy beszéljenek másról, mert ő az anyja és atyja rendeletére hires nö és keresi a hires embereket. Ezek parancsolnak, ő csak beszél. Helykői Aladár egészen mást látott Agathában, mint a kikosarazás alkalmával. Ez egy naiv, félénk leány, mellette hiú és kaczór s épen nem a tudományos operettek szerepére van hivatva. Egy kicsit rátartó, de nem egészen az, a kinek lefesteték és nem az a rendeltetése, hogy hírbe legyen szerelmes, hiszen csupa élet. A mama leánya, ki tudományosan eped Zendehelyi báróért, mig a papa, Rezeg Kálmán az előkelő összeköttetésért rajong. Most már más szemekkel nézte Agathát és körülbelül azt észlelte, hogy a mama Zendehelyi lánczait azzal is képes megerősíteni, hogy leányát odaadja neki, a titkos udvarlónak, ha nyíltan vejének mondhatja. Sokszor megtörtént már : nézd meg előbb az anyját . . . A kis tudós meg azon kapta magát rajta, hogy eltévesztette az egyensúlyt és elfelejtette a romboló czólt. Olimpiához repült képzelete. Sokat tudott, de nem ismerte a nőt és igy nem is fedezhette fel Kalipszánó leányában a nagyravágyást a tetteknek és érzelmeknek ezt a veszedelmes rugóját, mely ha megnyilatkozik, az' ártatlan szív sem keres többé eszményt. Képzelődése közben a szerelemnek arra a fokára jutott, mely kétkedéssel tépeti a szivet a tizenhatóves leánynál úgy, mint a komoly embernél. Felébredett lelkében mindaz, a mi életében elszomorította. Még nem is kezdődött az, a mit óhajtott, de félt, hogy nem éri el és meghatalmaskodott szive felett a .csüggedés. Hazai ásványvizeket igyunk I -ma
