Buda és vidéke, 1898 (7. évfolyam, 1-36. szám)
1898-11-21 / 33. szám
VII. évfolyam 33. s?. Budapest, 1898. (Szent-Amiras hava') November 21. ADAKOZZUNK AZ ORSZÁGOS MAGYAR ISKOLAEGYESÜLET PERSELYÉBE. Szerkeszti: KIA DÓ-HIVATAL, hol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek : Várocmajor-utoza 28. Megjelenik liavonkint háromszor. Előfizetési árak : Egész é-vro 12 korona, évre (> korona, évnegyedre :> korona. SZERKESZTŐSÉG: fél Városm«jor-utcza 28. Kéziratokat és közleményeket ide kérjük küldeni. Túlzott lojalitás. Megjelent az „Ébresztő H an- g o k“ XV-ik könyve, melynek mindenesetre más let* volna a tartalma, ha Z i m á n d y t bele nem kényszerítik, hogy védekezzék és a történelemre hivatkozzék. . . Ebből a. vaskos és adatokban gazdag könyvből ismét legelőször is az tinik ki, hogy nem Zimándy a bűnös egyedül abban, hogy Kossuthnak nem fényesített oldalait mutatja be, de mindazok közül sokan, kik a kor küzdelmeiben vezető részt vettek. . . Egy egész irodalmat tesznek ki azok a könyvek, melyeknek szerzői nem lelkesedtek úgy Kossuthért, mint sok mások, kik a nagy embereknek hibái, tévedései és gyengeségeinek elhallgatásával a történelem meghamisításához semmiben nem segédkeztek. Ha én valakit ezekuek az adatoknak a csoportosításáért bűnösnek tartok, az a valaki nem Zimándy I g n á c z, hanem annak a kényszerhelyzetnek megteremtői, kik öt abba sodorták. . . Ha az „Ébresztő Hangok“ XIV-ik könyvét nem katholikus pap Írja, ha a végén keresztény szellemű egyéb tanulmányok nincsenek, csak úgy napirendre tértek volna felette, mint mindazok felett, kik erről a kérdésről — az éremnek ezt az oldalát mutatva — Írtak. Nem Kossuth Lajos miatt zúdultak fel, hanem a miatt, hogy a keresztény jogos szocializmus a nem keresztény fajek zsarnoksága és visszaélése ellen szólalt fel a katholikus pap. Miután a keresztény szellem megnyilatkozásainak némelyek nem szeretőnek reklámot csinálni, csak a rémuralmak idejében lehetséges eljáráshoz nyúltak: eltiltották a könyvet s a Kossuth pártot beleugrasz- tották elégetésekbe, hazaárulóvá nyilvánításokba. Hazaárulóvá nyilvánítottak tehát Kossuth Lajoson kívül mindenkit, ki a 48- és 49-iki évekről komoly bírálatokat irt. Hazaárulóvá Széchenyit, Deákot, Szemerét, Vukovichot, Keményt, G ö r- geyt, Dessewffyt, Pe rezeit, Egressy Gábort stb. Ez furcsa történeti Ízlés, de hát meg kell lenni. Ezzel félrevezetik a közönséget, azaz a közönség ügyeimét, bizonyos keresztény szellemű ébredésektől. Zimándyt a legsötétebb bűnténynyel feketítették be a lapok, pedig értelmes és jó érzésű zsidók sem botránkoztak meg úgy ezen a könyvön, mint a hogy a sajtó ezt bemutatta. — A jó érzésű zsidó nem ellensége a keresztény szellemnek s nem fél attól, ha a keresztény vallás erkölcsi tételeket hangoztatják e a Jézus Krisztus nevében Ivédekeznek a társadalmi j b ü n ö k ellen. A zsidó kérdést nem * keresztények, de a zsidó sajtó csinálja ilyen igazolatlan és alaptalan felhevitésekkel, melyektől a jó érzésű zsidók is elfordulnak. Ennek a sajtónak félremagyarázásai okozták, hogy Zimándy Ignácz az „Ébresztő Hangok“ XV-ik könyvében apellál és hivatkozik azokra, kik Kossuth Lajosról nem a legnagyobb elragadtatással Írtak. A történelem kinek a javára fog dönteni, csak ai idő kérdése ?. . . Zimándy uj könyve bevezetésében elmondja azokat, » melyeket mi fentebb idéztünk. Ebből a bevezetésből és könyve egyéb részeiből kitűnik a túlzó lojalitás és dynasztikus érzés. A felség személyének olyau rajongó tiszteletével találkozunk. mely a Ugauli- kusabb körökben is ritkaság. Zimándy „Ébresztő Hangok“ czímü művének XIV. könyve, mely Kossuth Lajosról szól, 20,000 példányban : fogyott el. A nagy elterjedéshez hoszá- j járult a sajtó terroriimusa. Akár kel) e- | seljük, akár nem, Zimándy XV-ik I könyvében a hozzá érkezett sok ezer j elismerő levélből sokat idéz. A sajtó I s a könyvnek politikai czélokra való | felhasználása okozta tehát azt, hogy i Z i m á n d y b kivül ma legalább A „BUDA és VIDÉKE“ TÁRCZÁJA. . ■ L111 L'MM" . ...................... ............—Sz eretetliázak. — Szőts Andrástól. — Erkölcsileg elzüllésuek indult csavargó gyermekek, tolvajcsemeték, fiatal gonosztevők megmentése és reudszeres nevelés által leendő megnyerése, nemzeti erőnk gyarapítására élénk óhaját képezi társadalmunk jobbjainak napjainkban is. E czélnak szolgálatában áll a szeretetház. Hazánkban először a 40-es években állították fel a seleinóri és nyitral intézeteket, ezeket azonban a 48-ikí viharok csakhamar elsodorták. Néhai jó Molnár Aladár dicsőségéhez fűződik a ma is nemes feladatot teljesítő balatonfüredi szeretetház Az ő önzetlen, nemes lelke fel tudta fogni a főváros utczáin csavargó, koldusgyermekek szánalmat, gerjesztő helyzetét s addig töprengett azok kínos nyomorának enyhítésén, mig Svájciban tett fáradságos tanulmányozás után, nemes szivéhez ölelvén a szerencsétlen kisdedeket, saját kis házikójában 1870-ben EDFüre- den megnyitotta a szeretetházat. Az ő anyagi ereje azonban nem volt elégséges ahhoz, hogy ilyen intézetet fenntarthasson ; a nemzethez fordult segítségért. Kiáltó szava, hogy : állítsunk szeretetházat! a fogékony magyar nemzet lelkületébeu visszhangra talált. Az adományok lehetővé tették, hogy ez intézet alapvetője legyen édes hazánk s áldozatkész nemzetüuk intenczióinak az elhagyatott gyermekek megmentése és felnevelése körüli nemes törekvésében Akkori közoktatásügyünk lánglelkii minisztere, a nagy Eötvös, ez annyira fontos nemzeti ügyben is az első volt az adakozók között. Az ország első szeretetháza as ideiglenes, szerény kis hajlékból csakhamar, alig pár hó alatt, saját kényelmes és tágas mai helyiségébe költözhetett át. Boldog emlékű miniszterünk nemes példája magával ragadta a nemzet áldozatkészségét, mely megértette, felfogta kulturvezetőínek szándékát: Mentsük meg embertársainkat önmagunknak, s a magyar nemzetnek. Ez a lelkesülós a nemzet lelki tulajdonságainál szokásos hévvel jutott el a szalma- födeles kunyhókba is. A füredi szeretetház nem annyira a nagyobb adományok, mint inkább a sokoldalú, számos forrásnak természetszerű összefolyásából nőtt ki. A magyar néptanítók itt is tiszteletreméltó módon követték nagy mesterüket. Szerény fizetésükből soknak jutott a szeretetházra. A nemzeti áldozatkészségébe helyezett bizalom nem tévesztette el útját. Várakozásukat, ha nem is csodás, de elég fényes siker koronázta arra. hogy vezérembereíuk, már is több szeretetház létesítéséről gondolkozzanak. Jól tudták ők, hogy a legnemesebb emberi intézmény is csak az esetben felelhet meg a hozzá kötött várakozásnak, ha annak mun- kálása ahhoz értő, arra alkalmas emberek gondjaira van bízva. Ezért hozta Molnár Aladár magával Wéber Edét Svájczból. Ott ő különös és kedvencz tanulmánytárgyává tette a szeretetházakat. A schlireni szeretetház derék igazgatója, Tsudi Péter, a legnagyobb elragadtatással beszélt nékűuk 1883 ban Brocskó Lajos kartársammal
