Buda és vidéke, 1898 (7. évfolyam, 1-36. szám)
1898-11-21 / 33. szám
Budapest, 189S« (2) BUDA e a V 1 I) K Ív E November 21. Zimándynak a magyar országgyűlés a rendületlen hazafi Dettrich képviselő indítványára 1868 elején elismerést szavazott egyhangúlag azért, hogy a budai föreáliskoiában alkalmazott német, magyar gyűlölő tanártársainak germanizáló törekvései között is hazafiui érzéseket iparkodott a tanítványai szivébe csepegtetni. Báró Eötvös József az elpánszlávosodott besztercze bányai fő- gymnásiumhoz midőn áthelyezte Zimán- dyt, ezt levelében igy indokolta . »Legyen meggyőződve Nagyontisztelendő- séged, hogy ezen intézkedésem azon föltétien bizalom kifolyása, amelylyel Nagyontiszteletüséged iránt viseltetem, s a melyet az által tanúsítok, hogy oly helyre küldöm, amelyen jelen szomorú viszonyok között egyedül 1 eljesen megbízható egyének működhetnek sikerrel.“ Zimándy beszámol uj könyvében az „Ébresztő Hangok“ XV. könyvének jövedelméről és hová fordításáról. Ezek szerint 60,000 forintnál többet adott hazafias és vallásos czélokra, jótékonyságra. — Egyebek között a magyar nyelv tanításában í kitűnt tanítók és a tanulásban kitűnt tanulók jutalmazására 5000 forintot adott. Ezekst a szép és hazafias, vallásos adakozásokat a „Buda és Vidéke“ többször ismertette és adott elismerést Zimándynak, a mit vissza nem vonhat minden rémitgetés daczára sem. Sem Zimándy, sem a „Buda és Vidéke“ nem változott, csak némelyek változtak a sajtó nyomások következtében. Zimándy a maga elveit a hazafiságban ma sem adta fel. Ugyanaz, a ki volt, mikor tapsolták, dicsérték ; ugyanaz ma, midőn követ dobálnak hoizá és ő kenyérrel dob vissza. Az „Ébresztő Hangok“ XV könyve Törökbálinti csöndéletem ez. részében érdekes epizódokat olvashatunk törökbálinti dolgokról, melyekből Zimándy Ignácz hithűsége és lelkipásztorkodásának kimagasló vonásait olvashatjuk ki . . . V terjedelmes — 42 nyomtatott Ívnyi — munkát a ki elolvassa, világosan lát minden kérdésbe, mit Zimándy Ignácz felvetett. Tisztán, egyenesen, őszintén tárgyal mindent és soha nem hütelen elveihez és felfogásához s a hol talán érdekesebb vonásait akarja láthatóbbá tenni, ott is megnyilatkozik benne a túlságos lojaliimus és rajongó hűség az ural le odó házhoz. Ez őszinteség, mert a lojalitást ő nem tudja összeegyeztetni a detroni- záeióval és ennek következményeivel. Mottóul választotta dr. Ráez Géza tételét: „A dinasztikus érzelem fejlesztése a magyarság létkérdése.“ Zimándy uj könyvében P erezel Mór és Egressy Gáborral szaporítja azoknak a sorozatát, kikből adatait idézte s kiket vele együtt a Kossuth kultusz ellen vétő sok számtalan nagy emberrel együtt megvádolhat a történelmi tájékozatlanság. Tessék azonban elolvasni s csak azután Ítélni. Erdélyi Gyula. Királyi köszönet. A Buda és Vidéke annak idején ismertette azt a zarándoklatot, mit kiváló munkatársunk dr. König Gusztáv pápai kamarás f. óv május hava végén vezetett ő szentsége a pápa elé. ■ Dr. König Gusztáv 150 magyar katholikussal nyilvános audientián üdvözölte a 86 éves pápát, pápaságának 20. áldozárságának 60 éves jubileuma alkalmából. Dr. König Gusztávot az a kitüntetés érte, ! hogy a pápa megengedte, hogy latin beszéd- ! del üdvözölje s a ritka kitüntetést csak i fokozta az, hogy személyesen válaszolt a pápa. Dr. König Gusztáv mind a két beszédet megküldötte O Felségének a királynak, ki igen jól tud latinul s élvezettel olvasta, megköszönte a figyelmet s elfogadta. Erről a király személye körüli minisztérium a belügyminisztérium utján a legmagasabb lcöszönetnyilvánitással érte- 1 sitette dr. König Gusztávot. 200,000 intelligens embert lehet a Kossuth gyalázó czimmel jelelni. Ennyien legkevesebben olvasták müvét. A történetírás nincs iparengedélyhez kötve. Mindenkinek joga van Írni. Tessék azt megczáfolni. Erőszakkal nem lehet czáfolni, adatokat megsem- misitenL Ez a terrorizmus nem használ a Kossuth kultusznak. Zimándy újabb könyvében a követ- kelőket mondja: „Mikor a történetírók, emlékiratok, adomák kezdettek foglalkozni Napóleonnal, a Napoleonisták közül sokan szintén terrorizmussal akarták elfojtani. A nagy császár egyik tisztelője előtt úgy nyilatkozott, hogy nem hogy elfojtani kell a pletykákat, de tűzzenek ki pályadijat, hogy a ki tud akármit, az adja közre, mert a nyilvánosságra hozott pletyka vagy ráfogás hamarabb múlik ki, mig a titkos örökké él . így kerekedett ki a halhatatlanságnak jobban biztosítva Napoleon »lakja. Zimándy könyveit a kik elolvassák, akár a Kossuth kultuszhoz tartoznak, akár nem, nem Ítélik úgy meg, mint a kikelnem olvassák. A kik elolvasták, azok nem háborodtak úgy fel, mint akik el nem olvasták. Az „Ébresztő Hangok“ XV. könyvében Zimándy élesen bánik el azokkal, kik őt megtámadták s e támadásokat értékökre szállítva, önéletóből is közli azokat az adatokat, melyek széles körben tették tiszteltté. Uj könyvében Törő k-B á 1 i n t község valódi magatartását, tántoríthatja n bizalmát és szeretetét is bemutatja és okmányokkal igazolja. Zimándy 1848-ban mint 17 éves végzett főgymnazista Szemez mellett sortűzben áll a Hurbanisták ellen és megsebesült. tett tanulmányutunk alkalmával Molnár Aladár fáradhatatlanságáról s az ügy iránti lelkesüléséről. Ott tanulta ő meg, hogy a* ezen intézetekbe kerülő, többnyire lelki betegségekben sínylődő, az elhagyatottság következtében el- züllött gyermekek megjavításához korántsem elégséges eszköz a puszta elméleti iskolai tanítás, hauem az osak az arra alkalmas, észszerű nevelői ráhatás s ehhez alkalmazkodó életmód és munkálkodás által érhető el. Az első szeretetház létesítése után legégetőbb szükség volt tehát egy olyan képző- intézetre, hol a kéiőbb létesítendő intézetek vezetői nyerjenek szakszerű, alkalmas kiképzést. E czólból nyitották meg 1872. év elején ugyancsak Balaton-Füreden a szeretetházzal kapcsolatban a Szegény nevelői képeöintézetet. Az intézet czóljának, életmódjának és hivatásának tüzetes leírásával felhívást intéztek a hazai összes tanítóképző intézetekhez, hogy ezek azon tanulóik közül, kiket hajlamukhoz képest ez életmódra s egyéni tulajdonaiknál fogva a hivatásra alkalmasnak találnak s arra vállalkoznak is, hozzanak javaslatba a szegény nevelői képzőbe való felvételre Akkor még igy válogatták az embereket! Ilyen előzmények után 10 képzőintózeti tanulóval nyúlt meg a szép reményekre jogosító intézet. Telve lelkesültséggel, igazi örömmel, nemes elszántsággal fogtunk a munkához, hiszen soha sem feledem el : »az ország szeme nézett reánk!“ Tíz felállítandó szeretetháznak a kész terve várt reánk ! . . . Eötvösünk nyugodni tért, Molnár Aladár magára maradt. Nyomasztó közöny borult a szeretetházak tervére. A képzőintézet 1873-ban megszűnt. 1877-ben nyílt meg a fővárosban a mai Klotild-szeretetház Molnár Aladár, György Aladár és Weisz B Ferencz kezeményezósére. Budapest székesfőváros törvényhatósága 1888 ban létesítette a fővárosi községi szeretetházat. A háromszókmegyei árvafiu szeretetházat a buzgó székely főispán, a derék Pótsa József létesítette s 1893 ban nyitották meg a megye székhelyén, Sepsi Szt.-Györgyön. E négy szeretetháza van ma szép hazánknak, hol a végtelen számú csavargó s az elhagyatottság folytán elzüllésnek indult gyér mekek közül mintegy 200 nyer oltalmat és javító nevelést. A kiskorú bűntettesek javítását ezélzó intézkedések alapját nálunk az 1878. évi V. t.-czikk vetette meg Ezen törvény szelleme azt rendeli, hogy a fiatalkorú elitéit gyermekek fogház helyett javító intézetekbe vétessenek fel E rendelkezésnek czóljából létesült 1884- ben Aszódon az első javitóház, később a kolozsvári, utóbb a székesfehérvári fiuk s a rákos- palotai leánygyermekek részére Van még egy leányjavitó intézetünk Ó-Budán „a jó pásztorhoz“ czimű, de ez nem állami s nem a fent idézett törvény rendelkezése alatt áll. A világot és tengert csak viharban ismerjük meg. De a vén tengerész tekintetében megmarad valami a halál fönségéből, melylyel oly sokszor szembe szállt Ne foszd meg hitétől se a szegényt, se a gyermeket, se az állatot, ők védtelenek, reménytelenek és nem ismerik a holnapot.
