Buda és vidéke, 1898 (7. évfolyam, 1-36. szám)
1898-04-21 / 12. szám
Budapest, 1898 (2.) BUDA és VIDÉKÉ Április. 21. miszerint a tegnapi estét szemmel tartván a netaláni szükség esetében segédkéz nyújtás végett. Ugyanott elbeszéltem Mérey Károly urnák is, hogy Duechek urnák ma ismét macskazene tartatni, és mindaddig, inig hivataláról le nem lépend, folytattatni czéloztatik. A nappali előzvények után esti 10 órakor csakugyan egy csapat ifjúság Pestről Budára vonul és a György téren Báró Lederer ur lakása előtt megállapodik ; mire a fegyvertár udvarában felállított katonai lovas tüzőrség kirohanván, kihúzott kardokkal szétverte az ifjúságot és közüle többeket nem csekélyen megsebesített; jelesen .vilikéi Lajos tanulót és Szukacsovics János szabólegényt, kiket én azonnal az ottan létező cselédintézetbe ideiglenesen betétettem; kettő pedig, kiknek neveit nem tudhattam ki, hirtelen Pestre vitette magát. Továbbá könnyen megsebesittetett i az én öreg rendőri szolgám is haza- menetelekor, meg Mibalóczi nyugalmazott őrnagy ur is. Én mindenek előtt sebészekért kiild- vén. egyszersmind jeget és eczetet hozattam a sebek bekötésére, mire Goid Ágoston és Petsits sebész urak megjelenvén a sebesitett egyéneket 4 óra hajnalig ápolták, onnét pedig a mizerék kórházába elvitették. Későbben Czigler városi főorvos urat is a megsebesültek megvizsgálására elhivatván azután Szemere miniszter és Házmán tanácsos urakkal bejelentés végett 0 fenségéhez az ország nádorához elsiettünk. A nemzeti őrsereg és egyenruhás polgárság mindenfele felállítva vala nagyobb veszély eltávoztatására, mivel Pesten éjjeli 12 órakor a vészharangok megkon- dittattak. Reggeli harmadfél órakor pe- j dig a hídnál hagyott egynéhány nem- j zeti őrön kívül a többi kiállította kát í haza bocsátottam. I (Vége következik.) sam ki. Épen úgy, mint a mai futtatások szereplő tényezői, II Lajos királyunk s a mint ez több jelből következtethető, a magyar főurak elő kelőbbjei is bírtak külön y e r s e u y i s t á 1 ló k- k a i, a melyek kizárólag a nagy gonddal idomított, a training »Iá szánt vagy abból kikerült paripák elhelyezésére szolgáltak Az udvari versenyistálló a budai Kelenföldjén feküdt, külön i s tá 1 1 ó m este r felügyelete alatt; a lovakat Domiuus Prisen és Rothkyrger Menyhért idomította. Ez utóbbi komornyik volt s több Ízben kap e tevékenységéért kisebb- nagyobb jutalmat rendes fizetésén kivid a királytól. a ki itt elhelyezett négy lovászának fél forintot fizetett fejenkint s heteukint. A királyi ménesből kerültek ki javarészt a versenyistálló lovai; de külföldről is nem egyszer hozatott Ií Lajos vagy kapott ajándékba paripákat, mint 1525 tavaszán is Schidlowycz lengyel palatínus és lerakói vajdától, a ki három lovat küldött Kónya nevű szolgájával, a miért, ez 15 frt jutalmat kapott a királytól ; még előbb küldte el ajándékát egy Karel- k u e z e r nevű lengyel ur, a ki lovával együtt egy fiút is ajándékozott királyunknak, hogy ez a versenyen a paripát megülje. A jockey szerepét hosszú gyakorlatnak alá vetett köny- nyü termetű fiuk, királyi lovas a p ró do k töltötték he, a kik hogy könnyen megkülönböztethetők legyenek, akár csak ma a dreszbe bujtatott jockeyk, szintén k ü 1 Ö n b ö z ő sz i ti ü szövetből szabott ruhát viselteit. Konstantinápoly környéke.*) (Közli : Navarra József borosjenöi jegyző.) Magyarország ezeréves fönnállásának ünnepe alkalmával Ös-Buda várát ismét a törökök uralma alá bocsájtottuk, sőt megengedtük, hogy Konstantinápoly Buda mellé épülhessen. Os-Buda vára a török uralom alatt az ezredéves országos kiállítás területén volt látható. Konstantinápolyi a pedig akár gyalog is elmentünk Budáról, — mi több, útba ejtettük még Mekka városát is... Mekka város, hires város, benne lakik egy korcsmáros ! ! És mert Buda mellett Mekka. Mekkához pedig közel Konstantinápoly, tehat oda zarándokolt turista, nem-turista egyaránt. Ha pedig már ott jártunk a belföldre im portált külföldön, tekintsük meg annak közvetlen szomszédságát is. Ott találjuk először is Albertfalvát (németül : Sachsenfeld.) Nagy község ez szervezet dolgában, de kicsiny határa mindössze csak 31 batastrális hold, 47 ház és 592 lakossal. Albertfalva fentarrja Albert-Kázmér szász- tescheni berczegnek, III. Ágost lengyel király negyedik fiának. Maria Krisztina föherczegnő, Mária Terézia egyik leányának férje s magyar- országnak 1765-ben volt királyi helytartójának emlékét; — ki szász vérből származván, ezen birtokát, melyet neje kezével kapott, szászokkal népesité be; innen német elnevezése: Sachsenfeld. Azelőtt e helyet ,.Eugen-helyéneki: is hívták, mert 1717-ben Engen herczeg telepítette meg (ifj Késő Eutel.) Rupp Jakab szerint már 1269-ben IV. Béla a Banaföld (később Kürth, most Albertfalva) utáni dézsinát a veszprémi püspöknek adta, ki azt 1295-ben a budamelléki többi jövedelmekkel együtt Kunch gróf és más budai polgároknak bérbe adta 1521-ben Kürth (eldob Banaföld, most Albertfalva) a Szent-Lőriucznek szentelt budamelléki pálos monostor birtokában emlittetik (Rupp Jakab.) A mai Albertfalva. 1819-ben keletkezett a ráczkevei uradalom által történt telepítés következtében s Fényesnél 1851-ben kis (iparos) gyarmatnak, Czuczor és Fogarasinal pedig (1862-ben) népes pusztának van Írva. Ez, az országút mindkét oldalára épült, g mindössze egy utczasorbó! álló csinos község csupán 47 volt urbáriális kézi robotra kötelezett zsellérházból áll, melyeknek beltelke átlag véve 384 LJ-ölet tesz ki s egy-egy volt úrbéres zsellérnek összes telki állománya alig terjed 1000 □ ölre. Lakóinak száma 1851-ben 170. 1880 ban pedig 380 volt; — most mar 592 lelket számlái, kik általában iparosok, főleg asztalosok s leginkább pedig Budapestre dolgoznak. Van ennek a községnek alsó fokú ipariskolája és saját ipariestülete. Az 1838-ki nagy árvíz alkalmával itt 39 ház dűlt össze ; — az 187644 árvízkor pedig Albertfalvát egészben 2 — 3 lábnyi vie lepte el. A község felett, a budai határ alsó szélén s az országúiról a Duna-felé vezető kocsiút mellett, van egy sok kavicscsal kevert vakolattal a terméskő-anyagból épült hajdani templom falmaradványa, melynek múltjáról azonban kiforrásaink mi adatot sem nyújtanak. Albertfalvának, e liliputi nagyközségnek speciális nevezetessége az, hogy határaiban nem nyugszik — holt led! Halottaikat t. i. a szomszéd Budafok község határában bérelt temetőbe temetik. . . . Budafok községét illetőleg — ezúttal — plébániatemplomának az 1898-ik esztendőben ünnepelt 100 éves jubileuma emlékére (az ot*) Minthogy e lapok előző évfolyamaiban csak a pilisi felső (pornázi) járás községeit ismertettem, most az alsó járás községeit is sorra veszem, de persze, úgy, a mint erre időm leend. iV. J. tani plébános által) irt rövid vázlata törtéuetét adja, a mint következik : Budafok, még 1887 előtt Promontornak nevezett község eredetét homály borítja. A törökök kiűzetése után azonban már szerepel. Eleinte Jenő savoyai herczeg bírta ki 1714. évben a mai napig is fenálló uradalmi kastélyt ópitette, a melyben eg}^ ideig az isteni tisztelet is tartatott. 1726-ban még nagyou kis község volt, de 1739-ben már néhány száz lélekből álló lakosaggal birt 1752-ben a községet utczák szerint rendezni kezdték, 1820 ban pedig a lakosság rohamos növekedése következtében újabb utczák létesítése vált szükségessé. Temploma tulajdonképen 3 volt. Az első, mely 1742-ben épült és 1748 május hó 16 áu Bíró Márton veszprémi püspök által szt. Péter és Pál apostolok tiszteletére megoldatott, mai napig is áll, és 1755 ig szolgált plébánia templomul. (A mai kápolna.) A másodikat a jelenlegi templom szentélye egy kis oratóriummal képezte; ez Mária Terézia királyné által 1754-ben építtetett, és ugyancsak Biró Márton püspök által 1755. évi október hó 6-án szt. lapot tiszteletére megáldatott. E kis templom azonban a lakosság folytonos szaporodása következtében idővel szűknek és kicsinynek bizonyulván, megnagyobbi- tása égető szükséggé vált, a mi a községnek kérelmére Aibert szász herczeg nagylelkűsége folytán meg is történt 1792—1793. években, Es ez az újonnan, nagy hajóval megnagyobbított templom képezi a harmadik és a jelenlegi plébánia templomot, a melyet Genszky Gerard Budafok első plébánosa a felsőbb egyházi hatóság engedélyével 1793. ev október havában meg is áldott E templom tornyából — amely a község bőkezűségéből ugyancsak 1793 ban vörös rezzel lett fedve, mint azt a tornyon levő évszám is tanúsítja — a hagyomány szerűit kimagaslik ama nagy kereszt, a mely egykor a Háros szigetébeu létezett czisztercziták kolostorának kápolna tornyán állott, honnét Budára a várbeli karmeliták tornyára került, niig végre, a rend eltoröltetése után a budafoki templom tornyára jutott, (Tudomány-tá- 1843. XIV köt. 341. lap.) Fontosabb mozzar natokat a templom története nem mutat fel. Főoltárát, mely teljesen márványból készült, Mária Terézia királynő nagylelkűségéből kapta 1 755 ben. Baloldali mellék oltárát a boldog- i ságos Szűz tiszteletére, a mely az oratorium- | ban állott, Kentzei András vette, Nagy Ignácz j fehérvárvi püspök pedig azt 1781. október 12-én i fölszenteite A szószék melletti kereszt oltárt | csak később 1862. Hanezmann Lipót nenies- I ielküségóből nyerte. Megemlítendő még, a j templom oldalán jobb felől levő kápolna, a 1 mely Magka Janos plébános lelkészsége alatt 1858-ban, részint'a hívők adakozása, résziut, pedig kegyes alapítványokból épült. Látható még a templomi hajójának falazatán 8 uagyobb- szabásu kép, amely a község és egyesek jóté- I konyságából került, oda. 15 változatú orgonája f 1807. szintén egyes jótevők adakozásából, nera- j különben a templom pénztárából készült. Tor- I nyaban 4 harang van A 606 klgr. súlyú ugy- j nevezett nagy harangot Knoll János öntette ! 1792 ben, a melyet ugyanazon év november j 15 én Milassin Miklós fehérvári püspök szent ; Janos tiszteletére meg is szentelt A többi há- t rom harang a templom pénztárából és egyes ; jótevők adakozásából szereztetett be. A temp- , lom fönállása óta, úgy belsőleg, mint külsőleg több ízben restauráltatok. Legutóbbi restaurálása a község által vitetett véghez ; belső kifestése 18S6 ban történt, a mikor, a néhai Pauer János fehérvári püspök, az addig csak megáldott templomot, ugyauez év október hó 24 en fel is szentelte. A plébánia 1758 bau a,lapitta,tot,t, a mely év óta anya-könyvei is vezettetnek. 1754-ig az esztergomi érsek joghatósága alá Tartozott. Lelki vezetőt — 1788-ig a budai kapuczinusok voltak. Ez évben neveztetett ki azonban első plébánosa, Genszky Gerard személyében, ki mint plébános 1804-ig mÜKŐdött. Utánna következett sorrendben : Kovács Pál 1804—1821 — Horvatovszky Vilmos 1821—1857 — Magka János 1854—1859 —■
