Buda és vidéke, 1898 (7. évfolyam, 1-36. szám)
1898-04-21 / 12. szám
Budapest !898. VII. évfoiyam 12 sz. (Szent György hava.) Április 21 BUDA ES VIDÉKE ÉRDEKEINEK ÉS A MAGYAROSODÄSNAK KÖZLÖNYE. Szerkeszti: rn~R'D:F,T n-VTTT . /\ KIADÓ-HIVATAL, hol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek Várocmajor-utcza 28. M égj o^nik Elölizetési "árak : évre (> korona havonkinl háromszor. Egész évre !2 korona, , évnegyedre 3 korona. tel SZERKESZTŐSED: Városmajor-utcxa 2S. Kéziratokat és közleményeket ide kérjük küldeni. Tüntetések Budán 1887 május havában. — írta : ILLÉSI JÁNOS. A nagy nemzeti mozgalom, mely 1848 már ez. 15-én nyilvánult először külsőleg, a főváros lakosságát ezután is többször ragadta zajos demonstratiókra. A lázban égő nyughatatlan kedélyeknek a dolgok menete nagyon lassúnak tetszett. A minisztériumot lágysággal, sőt gyávasággal vádolták ezek. nem látván, nem ismervén az ezernyi akadályt, mely- lyel lépésről lépésre megküzdenie kellett. Mindent és mindenkit gyanúsítottak, különösen az udvari reactiót és a katonaságot, mely az uj helyzetbe nehezen tudta vagy akarta, magát beletalálni. Május elején a tüntetések mindennaposokká váltak, s már-már a közbiztonságot is veszélyeztették. Május 9 én a Belügyminiszter már indíttatva érezte magát Buda és Pest elöljáróságához rendeletet bocsátani ki, hogy megakadályozza az álnok bujtogatók által vezetett éjjeli csoportosulásokat, a kik a kedélyek liiggadását, a külön érdekek kibé- kirését tűrni nem tudják, akik elég szerénytelenek egyéni véleményüket közvélemény gyanánt feltolni. Ily cselekvés magában is nemtelen, de bűnös lesz azon szónoklatok által, melyek azt rendszerint kisérik; mert ezek a honpolgár erkölcsi és társadalmi állását igyekszenek megsemmisíteni, az elméket a terro- rismus egy nemével meghódítani és a külőmben nemes érzésű fiatalságot reuBUDA és VIDÉKE“ TÁRCZÁJA. j rp ^ j Lóversenyek Budán a XVS. század elején. Még alig; sarjadzott. újjá a gyep s nálunk már is futtatnak rajta Az a la gi lóversenyek lezajlottak s mire a ravasz kibontja szárnyait, Budapesten is megindul a népvándorlás kocsin. ! gyalog, villamoson a külső Kerepesi ut felé. a ! turfra, melynek talán sohasem volt annyi hive ' minalunk. mint mostanában, mikor a lóverseny 1 nem annyira sportkedvelők, mint inkább a ja- j tékszenvedélynek hódoló, minden rendű és j rangú emberek találkozó helye. Köztudomású, j hogy a lóversenyek életheleptetese a jelen I szazadban Magyarországon gróf Szecsényi 1st j ván érdeme. Altalanos a hídelem, hogy e sporr, ; szülőhazája Anglia, a hol ez másfél század j előtt keletkezett s onnan került mai alakjában j hozzánk. Es bizonyára sokakat lep meg. ha j tudomást szereznek róla. lmg\ Magyarországon ; már a török hódoltság elöo is rendeztek ló- ! versenyeket, melyek semmiben sem hasonlidetleukedésre szoktatni Szigorúan kötelességükké tesai tehát a rendőrkaprifráp1- nyolcnak, hogy szép szerével, szükség esetén azonban karhatalommal it akadályozzák meg a zavargásokat. E rendeletet a rendőri osztály főnöke azzal toldotta meg, hogy gyakori jelentéseket kívánt a rendőrkapitányokról. A budai városkapitánynak Schmidt Fe- reneznek nehány ilyen jelentése fekszik előttünk. Érdekesek ezek az akkori mozgalmas idők megítélésére; leplezetlenek, közvetlenségükkel hatók. Május 10-én például ezt jelenti Perczel Mórnak a rendőri osztály főnökének : „Tegnap, azaz május 9-én azon hit szárnyalt, miként a pesti ifjúság azon éjszakán a városban ismét maeskazenét tartani szándékozik; mire nézve egésa éjfélig a, budai hidfőnéi kiállva a hír valódiságáról meggyőzeim s utasításomnál fogva rendőri befolyást gyakorolni kívántam ; azonban senki sem mutatkozott és igy az éj minden háborgatás nélkül csendesen lefolyt.“ A tervezett macskazenét másnap csakugyan végbe vitte az ifjúság. Egyike volt ez a legzajosabb, de eredményeiben a legszomorubb macskazenéknek. Halljuk mit ir róla Schmidt kapitány : „Midőn tegnap (azaz május 10-én) délutáni 6 órakor a pesti városháztól Budára visszajöttem, értésemre esett, noha még igen bizonytalanul, hogy az ifjúság a pesti uri-utezában létező Pil vax Fillinger kávéházban azt határozta. miként Duschek állodalmi altitkárt mindaddig macskazenével háboritandja miglen hivataláról le nem mondaná. Eképpen tehát figyelmeztetvén, a budai hidfőnéi levő pénzszedőt oda utasítottam, miszerint a legelőbb odaérkezendő városi közügyelőnek nevemben hagyja meg, hogy azonnal maga részére egy bérkocsit fogadjon, mely esti 9 órától 12-ig a hidfőnéi mellette maradván, amint a hídon nagyobb néptömeget észreveend, azt tüstént nékem bejelenteni szoros kötelességének ismerje. Hivatalos tisztemnél fogva a nyári színházba érkezvén, itten talált Tolnai városi biztost azonnal Pestre a feljebb érintett kávé- házba, azzal a meghagyással küldöttem, hogy alattomosan mindent kifürkészvén, amennyiben észrevenné, hogy csakugyan szándékoltaméit Budán macskazene tartatni, azonnal bérkocsira üljön fel engem arról értesítem ő. Továbbá Sebes várkapitány urnák elbeszélvén azt, hogy alkalmasint ismét macskazene tartatha- tik és hogy könnyen a hadi főparancsnok Báró Lederer urnái is megkísérel- tethetik, egyszersmind figyelmeztettem bizonyos állomásokra kirendelendő egynéhány tűzön közlegényeknek, kik a netalán észreveendő nagyobb mozgalmat azonnal bejelentsék. Ugyan erről értesítőm a helybeli nemzeti őrsereg fő őrmesterét, Kis urat. Kimnach Lajos polgári őrség segéde által; valamint szinte Pejákovics Kozma tabáni polgári őrsereg kapiíányjáf From mann nemzeti ör- s.-reg tisztje által azzal a megkereséssel, tottak a régi rómaiak lovasjátékaihoz és arénabeli kocsiversenyeihez, hanem úgy előzményeik lefolyásuk s czéljuk tekintetében szinte vonás- ról-vonásra megegyeztek a sport, azon merőben modernek tartott nemével, melynek eredetileg a lótenyésztés nemesbbitése volt a feladata, mely azonban ma már alig egyéb, mint alka lom, az izgalmat kereső, vagy a kapzsi játék- i szenvedély kielégítésére. Lóra termett nemzet lévén a magyar ös j időktől fogva, lehetetlen is. hogy paripái képes ségeinek a fejlesztésére minden eszközt föl ne ! használt s minden .alkalmat meg ne ragadott ! volna arra. hogy inasokkal vetélkedve lovai | derékségét ki ne mutass i. Regi magyar Lake j dalmi szokás volr. hogy vőlegény s a menny- j asszony kísérete versenyül tintást is rendezett. | a menyegzői ünnepségek kapcsán az uj pár i tiszteletére, mikor is a legjobb lovas jutalom- | ban részesült; melyet a mennyasszony mirtus- i koszorújából tépett ki A vitézi tornak, melyek j aranykora nálunk az Anjouk s Mátyás király ! idejébe esik. a bajvivason kiviil lovasjátékok- , kai is kapcsolatosak voltak Valószínű, hogy a i mai értelemben vett lóversenyek' is sokkal re j gibb keletűek, mint a hogy ezekről a ránk maradt irotr. emlékek szólnak. A művelődés- történeti adatok föforrásai: a királyi sum- a d á s k ö n y v e k, mez ekből eddigelé a mohácsi vesz előtt írottak közül csak harmat ös- merünk. .melyet az idő s történelmünk viszontagságai megkirnéltek Ezek is mind a Mátyás király halnia utáni időkből valók, a Tnurzó Elek kincstárnok föntnaradr kér. számadás könyve pedig csuk egy-egy félévet ölel föl II Lajos királyunk uralkodásának idejéből Az 1525. évi január hó 12-ről Julius hó 16 ig terjedő számolásokban az udvari kiidasok összege 169 180 frt s 88 dénárban, tikkor rengeteg sumtnabaa van teltüntetve. E minden a király nevében kiadott legkisebb összegről is hirt adó s Lein nyelven irt számadások a II Lajos rendezte lóversenyekről is annyi adatott foglalnak m igukba.li. hogy miként e szerencsétlen királyunk egyéb kedvteléseiről, úgy ezekről is könnyen áttekinthető képet nyerhetni belőlük. Mellőzve a kronológiai sorrendet, lehetőleg úgy csoportosítom ez adatokat, hogy a hasúul ims-mgiK. mely a régi mag\ar es az újkori angolországi származású lóversenyek' között igazán meglepő, lehetőleg élésén domborít. ,,Myeiifé.ben ci a fllemzei“ 14 magyar egyesület Jelszava.
