Buda és vidéke, 1898 (7. évfolyam, 1-36. szám)
1898-02-11 / 5. szám
Budapest. 1898 (3) BUDA és V 1 D R K E Február 11. Jahre“ helyett „G. G. élt 23 évet“ is Írathatott volna fel a megboldogult tiszteletre méltó kisasszony koporsójára. Isten nyugosztalja drága ' elhunyt porait a német felírás alatt is, de én azt hiszem, mint jó magyar, ki e kisasszonyt úgy édes apját és a családot ismerem, ép oly nyugodtan de még talán nyugodtabban aludta volna és aludná végálmait azaz örök álmait, ha magyar felírás díszítette volna kopor sóját és ezzel példát, jó példát nyújtott volna a még egész nehezen magyarosodul akaró német magyar atyafiaknak a magyarosodásra. Egy előfizető. A budai kereskedelmi társulat működése az elmúlt évben. (Két közlemény). I. Kaptuk a közügyeinkért anynyit munkálkodó budai kereskedelmi társulat évi jelentését, a mi érdemes arra, hogy egész terjedelmében kiadjuk. A jelentés igy hangzik: Tisztelt közgyűlés ! Az 1896. évi közgyűlés által megválasztott elnökség és választmány működésének második évéről, az 1897. évről jelentését a következőkben terjeszti elő : A lefolyt év a budai kereskedelmet érdeklő eseményekben és eredményekben messze mögötte áll az 1896. évnek. Amitől a budai résznek benépesítését és ezzel kapcsolatban a budai kereskedelemnek fellendülését remélhetjük : az Eskü téri hid kiépítésének ügye a lefolyt évben alig haladt előre. Végre a kormány megállapodván a tekintetben, hogy a hidat egy Ívvel építteti, a lefolyt év vége felé az alapozási munkálatok megkezdettek és úgy látszik, hogy 1901 előtt alig érhetjük meg, hogy a pesfi oldal szivével a közvetlen összeköttetést az esküiét i hid utján megnyerhessük. Ezen hid kiépítéséről forgalomba jutott hírekkel egyidejűleg szárnyra kelt azon nem csupán a kereskedői osztályt, hanem bátran mondhatjuk a főváros összes lakosságát aggodalommal elteltő hir, hogy a j kormány az Eskü-téri hídon át a közúti közle- I kedés czéljaira szolgáló sínek lefektetését megengedni nem hajlandó. Társulatunk választmánya rög ön felfogta, hogy ezen elhatározás mily károg lenne a bu- { dai kereskedelemre nézve és ezen aggálynak a magy. kir. kereskedelemügyi Miniszterhez intézett felterjesztésében adott kifejezést. Ezen I felterjesztésnek indokolásából kiemeljük a ko- 1 vetkező pontokat: „A fővárosnak a Duna jobb partján el- ] terülő része szebb jövőnek néz elé. Már egymagában azon körülmény, hogy I az 1893 évi XIV. t.-cz. az Eskü-téri' hídnak S kiépítését elhatározta, oly nagy mérvben emelte I az építési kedvet, hogy rövid néhány esztendő | alatt évtizedek mulasztásai pótoltattak. A vál- i lalkozás, a tőke rögtön felfogta nagy hordere- | jót az intézkedésnek és átlátva azt, hogy a i budai részeknek az eskütéri hid által a pesti j rész szivéhez annyira közelhozáaa okvetlenül : maga után fogja vonn azt, hogy a vagyono- ; sabb osztálynak az a része, a mely üzleteit, i irodáit a pesti részen kénytelen tartani, a ki- ; tűnő összeköttetés, a gyors és olcsó közlekedés folytán annyira közel jutott budai részen vesz lakást, hogy családjának a nagyobb nyu- i galmat es a tisztább levegő élvezetét biztosítsa. Aközben, hogy a régi viskók helyébe az I ső kerület tabani és krisztinavárosi részében fényes paloták emeltettek és egy serege az uj építkezéseknek van tervbe véve, járta be a főváros közönségét az az aggasztó hir, hogy az Eskü-téri hid érméikül fog kiépíttetni, hogy azon a közúti vasúti közlekedés léte- sitternék. Mi képtelenek vagyunk elhinni e hírnek j valóságát, mert a mélyen tisztelt, kormánynak j és a városi hatóságnak is kell. hogy elsőrendű ! feladatát képezze, miszerint az egyes váios- ; részek arányosan fejlődjenek és különösen ! megbocsáthatlau, vegzeíes hiba lenne fel nem ! használni az egyúttal kínálkozó alkalmat arra, s hogy főleg a budai dunai részről eltűnjenek | azok a szegényes házacskák, a melyek megró utják azt a remek képet, mit különben a Duna partja mutatna. Hisz Budának a pesti rész mögött annyira ; elmaradását egyebek között *z a körülmény I is okozta, hogy a két városrészt összekötő hidak nem oda építtettek, ahova azok a sűrűbb lakosság elhelyezkedése folytán természetszerűleg építendők lettek volna A gyönyörű Lánczhid neki megy a hegy- ; uek és részben azon aggódásnál fogva, amely - lyel e művészi remeket kímélni óhajtják, rész ben pedig a budai Lánczhidfőnek a hatóságok rövidlátása folytán szűkre szabása miatt a sok színei ép úgy szerepeltek mint ma; csak épen totalizator nem volt; úri mulatság lévén akkor a sport, s nem mint ma: könnyen bol dogului akaró emberek nyerészkedésének az eszköze A vitézi tornajáték, táncz, kardvívás egyaránt otthonos volt II. Lajos udvarában, legkivált azonban a vadászat, összes nemeivel, melyeknek király és királyné hódoit A par- force-vadászat, melyet szintén merőben modern mulatságnak tarthatnánk, épp oly kedvelt volt ekkor, mint a solymászat. A lóversenyeken kipróbált, paripákra kapva, az egész udvar, egész Kelenföldjén végig száguldva űzte a vadat, melyet a peczérek keze alól kiszabadult kopók vertek fel. II Lajosnak a Csepel-szigeten egész telepe volt, mely kutyaólakból állott, melyet több főfelügyelő s egy királyi apród képében való főfelügyelő gondozóit Hogy kurváit mennyire szerette, kitűnik abból, hogy többet közülök a királyi palotában tartott, a hol a fogadó termekben is kényük-kedvük szerint heverésztek. sőt a királyi asztalnál is ettek, a mi felett egyik másik főpapi vagy főúri vendég nem is mulasztja el, hogy megbotránkozásának kifejezést ne adjon — bár csak övéihez intézett leveleiben. A csepel8zigeti kutyaállomány jó része agarakból állott, a melyekkel II. Lajos és udvara rendszerint nyulakat fogott volt űzőbe s a melyeket, a király még a kópéknál is jobban kedvelt, mi köztudomású lévén, Csehországból 8 Lengyelországból még a mohácsi vész évében is több Ízben kap ottani uraktól agarakat | ajándékba. A vizsla a madarászainál játszott zermper, mit II Lajos udvara kitanitott öly- I vekkel, fürjezésnél karvalyokkal, baglyokkal > is. de főleg sólymokkal űzött, melyekért a király szinte élt-halt s a melyek egy-egy ügyesen kitanitott példányáért ntolsó aranyait is odaadta. A ki neki kedveskedni akart, csak sólyommal kellett királyához járulnia s mindent kieszközölhetett egy jobbfajta horgas csőrü madárral; igy tett Hyppolit egri érsek, a kinek ajándékba hozott sólymai kivaló jó tulajdonságaiknál fogva országos hírre tettek szert Mily gazdag volt akkoriban a királyi udvar sólymokban : kitűnik abból, hogy ezeket is Szentiványi Kelemen kamarai főfelügyelete alatt több fölügyelő gondozta. Ez a Szentiva nyi nyugtázza 1526 nyarán a több végnyi karmazsin bőrt. melyet a királyi kincstárnoktól átvett, oly czélból. hogy a sólymok fejére való sapkát varrasson belőle, meiyiyel a vadászatra lóháton induló 8 asszonyokkal vegyes udvari társaság tagjainak a kezük fején kapaszkodva libegő madarakat letakarták, hogy mihelyst a kutyák fölhajszolják a vadgalambot, vagy egyébb kisebb vadat, a sólyom tekintete letakartatván. ez egyszeriben a menekülő vad nyomába rebbenjen, miközben a hajszát a lóháton ülők sólymaikkal versenyre kelve, vágtatva követték. Szentiványi átvette a bőrt, sapkákat is varratott belőlük, ezeknek azonban alig vehették már hasznát, alig két hét múlva elesett a király, sőt a mint ez köztudomású, ugyanakkor még ennél több is veszett Mohácsnál. Lánczhidon át a közúti közlekedésnek létesítése csaknem kizártnak tekintendő. A Margit hid a forgalom és üzlet gócz- ponijától oly messzire épült, hogy az. a Gellérthegy lábától a Palffy térig elnyúló budai résznek, ahol még sűrűbb lakosság és ipar és kereskedelem volt, hasznára nem lehetett Az egyetlen pont, ahol a pesti résznek központja, szive a budai résznek fejlődésre alkalmas, területi akadályok által nem korlátolt, fejlődésre hivatott részeivel összekapcsolható, az a két ! pont, melyen az Eskütéri hid fog felépittetui. j Ha ezen hídról is száműzve lesz a közúti vasúti közlekedés, a budai részen lakók megfoBz- tatnak attól a jogos helyzettől, hogy olcsón és gyorsan juthassanak át a székesfőváros központi részeibe A közúti közlekedésnek egyedül a Ferencz József hídon át kerülővel való lebonyolítása fel nem ér és össze sem hasonlítható azzal az előnynyel. amit nyújtana az Eskü téren át való egyenes és rövid össze köttetés. De nem csupán a budai részeknek fejlődése érdekében kívánatos, hogy az Eskütéri hídon a közúti vasúti közlekedés biztosiltaa- sék, hanem az egész fővárosnak érdeke és a helyes közúti vasúti politikának követelménye az Az a körülmény, hogy az Eskütéri hídon át a közúti vasúti engedélyért úgy a budapesti közúti vasúti társaság, mint a budapesti városi villamos vasúti társaság folyamodott és -mindkettő súlyt helyez arra, hogy ezen engedélyt ő nyerje el, legjobban bizonyítja, mily fontossága van forgalmi szempontból annak, hogy az Eskütéri hídon át a közúti vasúti társaság, mint a budapesti városi villamos vasúti társaság folyamodott és mindkettő súlyt helyez arra, hogy ezen engedélyt ő nyerje el, legjobban bizonyítja, mily fontossága van forgalmi szempontból annak, hogy az Eskütéri hídon át a közúti vasúti forgalom létesittessék. Csak igy képzelhető helyes körforgalom, csak igy lehet idővel az óriási mérvben fokozódó forgalmat megosztva lebonyolítani, igy lehetséges a Belváros, Erzsébetváros, Józsefváros és Ferenczváros közönségének a budai remek hegyvidékbe a legrövidebb és legolcsóbb utat megnyitni és az ekként megosztott forgalom által lesz lehetséges a villamos kocsik túlzsúfoltsága miatt nap-nap után Uangoztatott panaszokat orvosolni. Lehetetlennek tartjuk, hogy mindezen okok Nagyméltóságod előtt ne lennének ismertek és ezért lehetetlennek tartjuk azt is, hogy Nagyméltóságod előrelátása és bölcsessége megengedné, hogy az Eskütéri hídon a közúti vasúti forgalom ne létesittessék. Mindamellett, mert aggódunk, hogy egyetlen hibás lépés által Budának szépen megindult fejlődése megbénittatik, mert kötelességünk a belénk helyezett bizalomnál fogva a budai kereskedők és iparosok érdekét védelmezve mindent felhasználni arra, hogy az e/t fenyegető veszélyt elhárítsuk, azon alázatos kérelmet intézzük Na^yméltóságodhoz : hogy az emelendő Eskütéri hídon a közúti vasúti közlekedést is akként biztosítani kegyeskedjék, hogy a hídnak a forgalom részére átadásával azon egyúttal a közúti közlekedés is megkezdethessék.“ Nem kételkedünk, hogy a kereskedelemügyi m kir minister, a ki több Ízben tanujelét adta, hogy a fővárosi kereskedelemnek előmozdítása érdekében szívese n közreműködik, tartózkodni fog oly végzetes hibának elkövetésétől, amely nemcsak a budai kereskedelemre, hanem egész városrészeknek fejlődésére vagy7 hátramaradására bír befolyással. Azon meggyőződésünkből kifolyólag, hogy a közlekedés gyorsasága es olcsósága teszi kellemesse a lakosságra nézve a budai részeken való állandó megtelepedést, a lefoly t év folyamán is a fővárosi hatósághoz előterjesztést intéztünk a közúti vasúti társaság vonalain tapasztalt hiányok miatt Jól tudjuk, hogy a székes főváros törvényhatósága az 1895. évben létrejött szer ződés által kezét megkötötte a díjszabás tekintetében ét egyedül a közúti vasúti társaság belátására vagy önkényére vau bízva, hogy azon egyenetlenségek, amelyek épen a budai vonalok díjtételeiben mutatkoznak, megszüntessenek. De reményijük, hogy ismételt panaszaink folytán a fővaros hatóságának meg lesz az erkölcsi befolyása a vasúti társaságra,
