Buda és vidéke, 1898 (7. évfolyam, 1-36. szám)
1898-11-11 / 32. szám
Budapest. 1898. (Szent-András hava) November II. VII. évfolyam 32. sz. ADAKOZZUNK az országos magyar iskolaegyesület perselyébe. Ssserlcecsziti: E^Ec£DE!I-‘'3n 3-"X ' UJ KIADÓ-HIVATAL. előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek VAroomajo*>uteiQO 23. ^lonik liftvonkint háromszor. Klöfl/.e^si ^rtrak : B'^szf ^éiTe 12 korona, fél évre 6 korona, évnegyedre 3 korona. SZERKESZTŐSÉG: 3ér9oaMjor*utoia 28. Kéziratokat és közleményeket ide kérjük küldeni. Széchenyi a nagy lélekről. A tespedő, anyagiasságban túltengő társadalom szóbajnokai ugyancsak virítanak. Nagyon sokat beszélnek, keveset gondolkodnak, még kevesebbet tesznek. Ki halt &* eszme, ki halt a tett A szóvirágok vezettek, olyan szóvirágok, melyeknektartalmok nem volt. Lidércz fények után indultunk és benne vagyunk a mocsárban... a tovább imádja a sokaság a lidércz fényt. A komolyabban gondolkodók, a történet czáfolkatlan igazságain épülve a holt vezérek szellemeihez fordulnak a megta lálják ezek között a legígazabb p r óf étát Széchenyi István grófot. A nagy szellem hagyományai szerint elmél- kedők és cselekvők arra törekednek, hogy úgy legyen megszentelve Széchenyi emléke, amint azt megkell szentelni. Szó- ; val a Széchenyi kultuszt ébresztgetik jobbjaink. A Széchenyi elveinek követése mentheti meg a beteg társadalmat és adhatja vissza a magyart a magyarnak. — Széchenyi 1st j ván nagy lelke a mi mentsvárunk. Széchenyi szelleme felé fordulnak \ ma már többen, nem csak a magasabb í műveltségüek, de az egyszerűbb ési- I járású emberek is. Epednek, bogy va- i lósuljanak Széchenyi hagyományai, an- i nak a Széchenyinek, ki „mezőgazdasá- j gunk hanyatlásának okait kimutatta, i kereskedésünk és közlekedésünk elé biztos iránypontokat tűzött, folyamokat szabályozott s várost épített, ki a ma- 1 gyár szellemi életnek mélyére tekintett, történelmünk bölcsészetót óles vonásokkal vázolta, irodai riunk s nyelvújításunk kérdéseinek tiszta, format adott, ki, / »'int mindentudó orvos, állapította meg i a. százados bajt s bölcsen rendelte el, I hogy a lábadozó beteg óvakodjék az idegizgalmaknak s a szenvedélyeknek romboló hatásától s meggondoltan szívja magába a szabad- ság friss levegőjét.“ Ezzel a találó vonással vezeti be egy komoly gondolkodású, költői szellemű bölcselkedő, a tudós P a p p F e- rencz a Budapesti Szemlében „Széchenyi gondolatai a nagy 1 é 1 e k r ő 1“ czimü becses tanulmányát. Hálánkat érdemelte ki Papp Ferencz., hogy annyi szeretettel, annyi hazafisággal tanulta Széchenyit és oly hiven mutatja be nagy lelkét és azokat a mozgató okokat és edzéseket, | gondolatokat, melyek Széchenyit nagy i tettekre hevítik, s melyekkel Széchenyi , a nagy lélek körvonalait rajzolta. Széchenyi a nagy lélek zarándok utjának már a Hitelben két köve telést szab a zarándok elé: „Ha a köztelkek tömegéből ki akarsz emelkedni, felejtsd el önmaga dat, szenteld életedet a szenvedőknek, j tévelygőknek, elnyomottaknak, a mil- I Hóknak. Csak a gyönge szereti önrna j gát s az erős nem akar, nem is tud I egyedül megelégedett lenni, örvendeni, t az erős egész nemzeteket hordoz szivében.“ A második követelés ez : „Ha ezé- lod embertársaid boldogítana, jobblétre emelése, tekints az örök igazság mélyébe, a rerrnébzetnek megdönthetien szent törvényeibe.“ Az egyik követelés — mondja Papp Ferencz — önzetlenséget, a másik messze tekintő értelmet kíván a nagy lélektől. Föltétlenek és szűkszavúak e kivetelések, akárcsak a kolostorba lepő karthausi fogadalmai. Papp Ferencz Tovább megy Síé- cheuyi jellemzésében és munkáin elmélkedve Széchenyi gondolatait a nagy lélekről özelebb hozzá egymáshoz. A Világa kitűnő tanulmány Írója szerint magasztos óda, a természet valójába tekintő, önzetlen 1 é 1 e k r ö 1. Milyen szép ez a felfogás: Az a lélek, mely a mindenség harmóniáját érzi, nincs a földi élet szűk korlátái közé szorítva, öröktől fogva élt s élni fog, független, mert önmagában hordja tetteinek rugóját, melyre semmiféle kö- lülménynek, sincs hatalma szeretni fogja hazáját és életét adja nemzetéért. Hogy miért szereti honát, nemzetét, arra feleletet a Stádium ád. Papp Ferencz igy folytatja tanulmányát : Az emberiségnek egy nemzetet megtartani, az Széchenyi szerint, a hazafikötelessége . . . Meredek zarándok utat óriási fejlődést kíván Széchenyi a nagy A „BUDA és VIDÉKE" TÁRCZÁJA. I vlesék Erzsébet királyáéról. Kegyelete» és szép az a terv, melynek valósításához az „Előkelő Világ* szerkesztője fogott. A magyar hölgyeknek a királyhoz in intézett részvét emlékirata disz#» albumban a hölgyek névaláírásával a király bánatos szivére enyhítő vigasz. Ezsébet királyné valóban a legelső magyar hölgy volt és majd mint a bánat első | elsajgása után — kerülnek elő a valóságok, a regék, a mondák arról; ki a királyasszony nem lett volna is. a történelem egyik legna gyobb nő alakjává emelkedik. A magyar hölgyek részvét emlékirata csak akkor lesz igazán méltóságos, ha azt minden nő aláírja; ki átórzi, hogy magyar hölgynek születni szép és nagy gondolat. . A királyné már életében benne volt a népmesében A kit a magyar nép szeret, annak alakját meséibe szövi. Ez az igazi hűl hatatlanság A történet hamarabb semmisülhet meg, mint a mesebeli hit. ..Ezt kiirtani nem lehet. Népek veszik át népektől. Nemzedékek adják szájról szájra nemzedékeknek. Erzsébet királynéban meg volt a fennköltségnek mind a« a kelléke, mely valakit a mese királynéjává ken fel. A hol volt, hol nem volt elegikus bevezetése után megjelenik az ő fényes népszerű lénye, vigasztalasára a nemzetnek az idők határaiban A gyermek, in eg a nép nem érti mi az az eszmény ; de átórzi. Meséi megköaelithet- len eszményekkel vannak tele Egy egy mese jobban megmagyarázza az ideálirraust, mint a tudósok kötetei. A mese a kunyhóban épp úgy otthon van, mint a királyi palotákban. Világ gyújtó ereje, világbiró-hataiom. A koldus gyermekét csak úgy almokba ringatja, mint a királyét. A zsarnok gyermeke apja birodalmánál hatalmasabbnak látja a* álmok birodalmát. Erzsébet királyné a mesékben és mondákban a jó tündérek szellemét fogja képviselni. Az elmúlás, az enyészet alakja szintén | mese, a min csak a mesék tündérei győze- ) delmeskednek. ! A nép a mesékben együtt él a királylyal. ( A legtöbb jóság, a legtöbb szeretet a királyok- : ban van. Ez a mesebeli hit a koronák leg i szebb gyémántja. A történet veti el a mese magját. A I mese kalászait a történet aratja. Két egymás- I bői indult es egymás Körül forgó örök kör. A i történet alakjai nem mindig halhatatlanok, a j mesék alakjai azok; mert mindig eszményiek. ; Az anyag halandó. Az eszmény halhatatlan. * * * , , Erzsébet királyné már életében beleszövődött a népmesékbe. A szenvedő sebesült katona ágyánál. Alig merte elhinni a szegény katona ágyánál vigasztaltaafájdalmakközöttszi- szegöt.OttiiltFájdalmai enyhültek, meggyógyult. Alomraesének tűnt fel az egész, hogy ágyánál egy királyné ült megsimitotta lázas homlokát s talán ez az érintés kergette el onnan a halál angyalát. A katona orvosok beszélik, hogy beteg katonák a jobbra fordulás előtt ma is sokszor látják agyaiknál a királynét. * * *
