Buda és vidéke, 1898 (7. évfolyam, 1-36. szám)
1898-11-11 / 32. szám
BUDA é B V 1 l) E K lí Budapest, Irtüh.. 12) November 11. lélektől —fejtegeti tovább— megmondja a fejlődésnek egyetlen eszközét is, ez az eszköz a léleknek ereje, tisztasága. Széchenyi magasztalva emliti azt az eszközt, mely csodákat művelt, a méreg poharat ivó Sokratesnél, a bilincsek között gyötrődő Galileinél, a börtönben lihegő Tassénál. Költővé lessz, mikor arról a boldogságról ir, mely a teremtő, független, nagy lelket a teremtés pillanatában eltölti. A tanulmány fennkölt szellemű Írója a Kelet népében már úgy látja Széchenyit, mintha más világból szólna a föld porában csúszó emberekhez. Lelkének egész fényét kiragyogtatja e művében, hogy a tündöklő fény hatása alatt elnémuljon előtte minden köznapi szenvedély s megtérjen a legelfásultabb lélek is. A Politikai program m- töredékekben már fölemelkedett lélekkel kiáltja a rajongó tömegnek: „Tisztán érzem, hogy ón több vagyok, mint magyar, lelkes lény, mely csak Isten előtt bó ko 1.“ Papp Perencz magas röptű elmélkedését folytatva ezt kérdi: „Ha a századvég ellentétben van Széchenyi gondolataival talán saját kora értette meg? Mint a legtöbb nagyságnak neki Kassaudra sorsa jutott osztályrészül. Széchenyit nem értette meg saját kora. Nagy távolság volt közte s a nemzet nagy része között. Csak a Kelet népét kell Kossuth F e l el elével összehasonlítanunk s azonnal feltűnik a mérhetetlen távolság, Széchenyi nagy szempontjai Kos- ■uth felfogásában osak a költői képzeletnek gyönyörű, de csalóka játékai, sziies délibábok, melyek után megbabonázott gyermek szaladgál. Kossuth Mt^rini ft nagy lélek a kornak nem vezetője, caak óramutatója, Kossuth ■ okkal ezükebb lát körű, főidői jár, a jogra hivatkozik i arra a hatalmas bálványra, melyet minden korszak önmaga alkotónmagának*... A tanulmány Írója Széchenyi nagy lelkét adta találó soraiban, anűak a Széchenyinek lelkéét, kinek A k h i 1- les sarkai nincsenek. Papp Ferencz tanulmánya a legszebb s világ irodalmi értékű magyar tanulmányok egyike, a mely tanulmány Írója ezzel a nagy Írók közé emelkedett. Nyelvezetében is előkelő tanulmányában kimutatja Széchenyi hatását a magyar szépirodalomra, mely Széchenyinek kösBönheti legfényesebb korszakát. A szép tanulmány befejezése móltó arra, hogy minden magyar aláírja, óhajtsa teljes szivéből s kövesse azt s foglalja imájába: „Nem bonczolás, hódolat illet meg téged nagy szellem, ki minden gondolatod s érzésed a mindensógnek adtad! Törhetetlen hittel, vallásos áhítattal tekintsen rád korszakunknak minden fia! Borús korból sóhajtunk hozzád. Szellemi életünkben a hiúság, önérdek, gyűlölet s pajtásgág a vezető hatalmak. Irodalmunk és közéletünk szentélyeibe kufárok kezdenek elhelyezkedni. Vajha mint egykor a pusztában tévelygő nép előtt feltűnt a vezető tűz oszlop, te is megjelennél előttünk. Eszményképet állítanál elénk, s a hanyatlás és sülyedés korából magasabb életre vezetnél bennünket,.“ ügy legyen. Erdélyi Gyula. Erzsébet királyné szobra. Nagy Erzsébet királyné szobra a Seent- Oyörgy tárén fog állani, Mintha csak végrendelete teljesedett volna a király elhatározásában nagy királynénknak. Szellemét hirdető szobor Budán lessz, a melyet úgy szeretett életében. A király elhatározását nem lehet felül bírálói, annái inkább nern, mert ®z a n#mzet kagyelet érzését fejezi ki. Eáiavai fogadták mindenfelé a király akaratát. A király ott akarja látni vértana hitves© emlékét palotája közvetlen közelófetn. Ez a hely, méltó helye az emléknek. Körös-körül történelmi keret s ha a ministerel- nöki palotát máshová építik, úgy Pest felöl Az erdőben sétált a feÍ3Óge® asszony. Osarre járt az idő. Két szegény asszony szedegetett galyakat az erdőben . . . Beszélgettek arról a jó melegről, a mit maid a gályák tüae ád. Még az éhség, a kínlódás sem olyan kegyetlen a meleg kemencze mellett. .Csak aa erdővód ne fogja meg őket. . .Nem kivánna az Istentől többet, csak szabad lenne mindig galy fát szedni. . .szólt az egyik asszony A királyné Ferenczy Idával felíratta a beszélgető asszo nyok nevét és meghagyta az erdőmesternek, hogy kapjanak egy kis télire való fát. Küldött nekik pénzt és ruhát, A galyszedő asszonyok ma is lesik, mikor jelenik meg a szegényt gyámolitó tündér-királyné. Szegény királyné 1 Szegények pártfogója! Szegények szószólója! A szegényeknek ma csak a népmesében élsz. + * * Valéria dajkájának egy rokona esküdött. Napszámos leánya volt. Minden vágya aa volt, hogy legalább egy tehenet vigyen az ura házához. Nem tudott annyi pénzt szerezni. A ki ' rálynó egy lovaglás alkalmával leszállt leánya i volt dajkájánál és azok észre sem vetet,ók, mi l kor a kia ajtót kinyitotta s meghallotta a i leány beszédét g szótlanul vissaafordult s tel- í jesedett, a mesebeli remény... A tehenet oda- 5 hajtották. Férjhez menő leányok mese álmába \ igy kerüli a boldogult királyné. Magyar hölgyek ! Ne maradjon el senki j a részvét emlékirat aláírásából. Annak emléke 1 megérdemli; ki a trónon is az eszményeknek í ólt, szeretett, szenvedett, meghalt. Ez az emlékirat, a hölgyek névaláírásával balzsam a szenvedő király szivére. E. Gy. Csak a ki hasonló sorban volt, érti és érzi embertársainak bajait. • is látható lessz egy szép téren, virágok között. . . I A közmunkatanácson áll, hogy irányt szabjon az elhelyezésnél az Ízlésnek s elegendő téren álljon a szobor. Művészeink becsvágya és ereje 1 biztosítja a szobor sikerét. Abba semmi esetre sem egyeznénk bele, hogy nemzetközi pályázat döntsön. Dőljön el a verseny hazai művészeink között. A feladat szép és lelkesítő e megihleti a magyar művész vésőjét. A magyar királyné szobrához idegen kezeknek semmi közé. Cs. k. Igen tisztelt szerkesztő Ur! A Buda és Vidéke a hazafias Délivasut üzletigazgatóságát figyelmeztette, hogy magát ne Császári kirá lyilag szabadalmazott, de Császári és királyi- lag szabadalmazott déli vasútnak nevezze. Egy társaságban azt mondták erre a czikkre, hogy a déli vasul nem állami intézmény, de magántársulat, tehát úgy használhatja czimét, ahogy ozógezve van s a hogy tetszik. Ez az állítás közjogi tévedés. A hadsereg is császári királyi volt és ma császári és királyi. A magánosok zözül felemlítem az udvari szállítókat, kik császári királyiak voltak, mg császári ä királyiak ... A szabadalmazottak közül is a osászári királyi szabadalmazottak ma császári és királyilag szabadalmazottak A közjog követeli, hogy ez az és szó ott legyen s elhagyása közjogi sérelem. Ez egy kis mulasztás, mit pótolni kell, mert csak a Déli vasút és a. Duna gözhajózás használja a császári ki rályiiag szabadalmazott czimet a császári és kiralyilag szabadalmazott helyett. Fogadok rá, hogy mind a déli vasút, mind a Dunagőzhajózás érdemes igazgatói mikor a királytól kitüntetést kaptak a királyi levelbeu császári és királyi kifejezés áll. Mindenesetre érdekes és felsőbb hely eldöntése elé tartozik, nem e közjogi sérelem az és szó kihag)aga. Ne tessék a kérdést elaludni hagyni. Egy jogász. A királyi palota uj plébánosa. A budai királyi palota Szent ZBigmond- kápolnájának uj plóbánoiit Kánter Károlyt beiktatták A Szent Zeigmond-kápolnában délelőtt 10 órakor kezdődött az ünnepség, a melyen nagyszámú előkelő közösség jelent meg. A piros posztóval bevont első padsorokban arisztokrata hölgyek, az oltáregyesület tagjai ültek, élükön ö*v. Gziráky Jánosné grófné elnöknővel. Ott voltak továbbá a fővárosban időző udvari hi- vatalftokok Loebenstein lovag szen&rtásmeeter és Ybl Lajos lovag várkapitány vezetésével. Aa istentiszteleten részt vett Vézing&r Károly esztergomi apátkanonok, az uj plébános elődj®. Kanovics Béla Mór budapesti esperes, józsefvárosi apátplébanos végezte a beiktatást. Föl- olvaeta a kinevezésről szóló királyi kéziratot s beszed kíséretében átadta aa uj plébánosnak a templom kulcsait és a szertartáskönyvet. Mise közbeu a* angol kisasszonyok növendékei énekeltek. A szertartás után az uj plébános lakomát is adott, a melyen egyházi férfiak és a* udvari tisztviselők vettek részt. Kívánjuk, hogy az uj lelkész hivatásának megfeleljen. Legyen nyajának őriző pásztora, a hitnek védője, a hazafiságnak ébresztője és a magyarságnak éltető szelleme. Novella nevek. A névmagyaroiitáiban Szemere Miklóssal tartunk. Tessék a neveket magyarosítani, de ne meglévő család nevekre. A Buda és Vidéke felvette a vitát e tárgyban a uóvma- gyarositó társaság elnökével s utalt a forrásra, melyből neveket lehet meríteni.
