Buda és vidéke, 1898 (7. évfolyam, 1-36. szám)

1898-09-21 / 27. szám

BUDA e a Szeptember 24 ■ »ii.i.'ij>est. 1 v-'J8. (2) vitt Becsbe a magyar nemzet, őrangyalának koporsójára, hogy azok a virágok, melyek éle­tében annyi örömet szereztek a felséges as­szonynak, utolsó útjára is elkísérjék. A koszo­rún függő és gyászfátyollal bevont két, méter hosszú nemzeti szitui szalagokon a következő felirat olvasható : Felsiges asszonyunknak hódolatteljes hálája és kegyelete jeléül a gödöllői m. kir. korona- uradalom A vallás és közoktatásügyi miniszter gon­doskodott arról, hogy a gyermekek is megért­sék a haza bánatát, mit lelkes tanítóink ismert hazafiságukkal fognak tolmácsolni Az ártatlan gyermekek imája vigasztalást kér a királynak és hazanak, a jó Isten meghallgatja és bölcs kegyeimével oszt a királynak s a hazának bá nattal megszentelt, örömöket is. V király eny­hülése a haza boldogsága. Mint embernek ke vés öröme lehet, megfosztotta ettől a lehető »égtől egy nem keresztény érzésű ember gyil­kos tőre. A ,Budai Dalárda“ imádott királynénk, édes hazánk védóaugyalának elhunyta feletti gyászának akként ad kifezést. hogy dalpróbait a temetési szertartások befejezfcéig felfüggesz tette, f. hó 24 éu szombaton d. e 10 orakor pedig a budavári Mátyás templomban gyász­istentiszteletet rendez, melyen Engesszer Má­tyás férfikarra irt nagy requiem-jét adja elő. Lapunk a gyászt méltóbban nem ülheti, minthogy Pestvármegye alispánjának, Beuiczky Lajosnak szép beszédét a az emelkedett s Fazekas Gusztáv főjegyző áltál irt részvétira­tot közli. A frigyre lépett b ti lsei t és bu áltál facsart szivek égő sebeire olajcseppek ezek a mély érzésű részvét nyilatkozások. A bujdosó kincs. (Uj erős ésb ő ógyforrás.) Az épülő felben lévő eakütéri hid Duna jobbparti hídfőjének alapmunkalatainál a Rudas fürdő előtti földrétegek kiemelése közben a legutóbbi időben 40 C hőméraókü erős forrás bugyogott ki, melynek bősege napról napra fokozván eleinte 7000 utóbb — majdnem mesés leirni — 04.000 hl. vizet szolgáltatott 24 óra alatt. Ez az eleinte fölötte örvendetes tüne­mény azt a reményt taplalta, hogy itt egy teljes-' i uj. eddig a rajta nyugvó földrétegek »ital elzárt föld alatti, gyógyerejü vizmeden- czevel állunk szemben. — 8 az epitést, íutéző körök nagy zavarban voltak, hogy mikép jár­janak el a hidfőtervezet megbontása nélkül a természeti kincs hasznosítása végett. Különféle módozatok javaslatai léptek már előtérbe, hogyan es miként lehetne e^í az ujből és újból fokozódó erővel felbúgyogó vizerőkat illő es megfelelő keretbe foglalva egv uj remek hévviz fürdőnek kincse* házává teremteti i a szenvedő emberiség javára. De alig múlt el 10 nap, a« eleintén oly merész remények lényegesen alább száll­tak, a mennyiben párhuzamosan ez a folyton kio nlő uj forrás vízmennyiséggel egyrészt a régi Propeller szálloda addig létező hires és értékes lytion forrása lassan megszűnt, más- ré ízt a szomszédos Rudas fürdőnek vízmennyi­sége ijesztően apadni kezdett s igy nem egy uj külön gyógyforrásnak létezéséről lehet szó, hi:iaa csak arról, hogy a hidfőalapzatát ké­pező földrétegek átfúrásával egy közös viz­űié f rí ez ót nyitottak fel, mely úgy az említett Lytion forrásnak valamint a Rudas fürdőnek s eddig szolgáltatta a vizet s most egyszerre egy harmadik közbeneső nyilast nyervén azon óriási erővel felfelé törvén, az eddig uralkodó hydros taticai törvényeket megbontotta még pedig idősebb szoms®édjainak kárára. A hidépités vállalkozója, ki elejétől kezdve kötelezve volt minden napfényre lépő esetlege* forrást vagy alapvizet saját költségére ismét befedni, úgy segitett magán, hogy az uj oly V I 1 ’ E iv fii. bőséges forrás szájába egy hosszú magas cső- fi vet, illesztetek, he, melyben a felbugyogó víz i bizonyos magasságra felbugyogvan, megállt és sajat viz oszlopának súlya altat a további viz- kiömlésnek gatot, vetett s a megbomlott hydro I staticai egyensúlyt helyreállítva egyúttal a | Rudagfürdő víztükrének emelkedését is ismét maga után vonta. “ l De eddig nem értesültünk arról, vájjon j az az oly felette értékéé lytion forrás üregé < ben is visszakerülte a víz? Ez annyival inkább j fölötte sajnálatos lenne, a mennyiben ha es jóvá nem tétethetnek, elhamarkodott fúrási : műveletek által egy valódi gyógykincset vesz- i tettünk volna el Hisz dr. Korányi Frigyes, az országos közegészségügyi tan ács elnökének szakavatott, j véleménye alapján, ebben a — reméljük csak - ideiglenesen néhainak mondható. — Propeller szállodái forrásban az európai contihens egyik legerősebb lytion forrását birtuk. melynek hólyag bántalmaknál alkalmazott gyóg)hatásá­val a hírneves orvos felejthetted emlékű nagy államférfiunk néhai gróf Andrássy Gyula életét évekre meghosszabbította. Azt hiszem ezek a rövid adatok eléggé j igazolnák azt. hogy a belügyminiszter úr, a ! közegészségügyi tanaes, valamint az fcorssagos balneologiai egyesület es annak kon res*zusa egy már bő tapasztalatokkal ellátott, vízi geolo- . gUB. mint a milyen a hires néhai Zsigmondy | Vilmos volt, alaposan tanulmányozna es úgy j a forrásnak megmentése, valamint külső méltó alakban leendő hasznosítása végett, — mond juk egy nagy lytion fürdő épület emelése czéljaból a székes fővaros valamint a főváros közmunkák tanácsának előterjesztéseket tenne, még ^edig a mig nem késő. —y— BorosjenŐ község története. Irta : Navarra József. Borosjenö község jegyzője. (7-ik folytatás.) I A konyhának nem ritkán mind a négy | fala tele van akgatva kisebb alakú cseréj) e* } porczellan bögrékké! es findzsakkal. czifra ta- | lakkal és tányérokkal, melyekhez, minthogy azok a haznak díszéül vannak ott, csak nagy ! ritkán nyúlnak A ..tiszta szoba '' (klaare Zimmer) főeke* sége a magas, tornyos ágyak, egész a pad- .■ lásig megrakva duzzadó párnákkal Ezeket a czifrábbnál czifrább paruahajakar rendszerint maguk a női nemen levők vairjak vagy slingol- ják (czifiazzak) ki. Az agyakban a jzép par- | nákon kívül meleg dunnák is vannak * pap­lan helyett mindig ezzel takaródznak. A népszokások itten, minthogy a község tiszta rőm. kath. vallasu, többnyire az egyházi ünnepekkel vannak összeköttetésben Az alta- láno»an ismeretes karácsonyi misztériumok itt is ápoltatnak. Három királyok napján napkeleti bölcsek­nek öltözött, gyermekek adják elő a keleti ki rályok látogatását Jézusnál. Május elsején a legények a községi jegyző és plébános ablaka alá, de minden korcsma elé is u. n májfát állítanak, melyért 1—1 hordó sört kapnak. Husvétkor szokásban van a locsolás. Esküvő alkalmával a lakoma, vendégség, zene es táncz csak a legritkább esetekben marad el*). A keresztelésnél u. n Kindl-mahlt tartanak és a komaasszony, a komaság jussán, több kevesebb ideig, leginkább egy két hétig ven- dégli meg a gyengélkedő gyermekágyast. Halottas házakuál a szokásban volt vi- rasztás már divatját múlta, mert borban va­gyon a hiány; a halotti tornak pedig még a* emlékét sem őrzik már; de a disznótor. mint ősisóg, változatlanul fennmaradt *j A lakodalmi szertartások leírását alkalmilag külön csikksorazatban fogjak kösölni. Legnevezetesebb ünnep itt a búcsú; ezen a uapon boldog, boldogtalan vendégsé­get ád; a fiatalok pedig harsogó bádogzene mellett kora délutántól kezdve késő éjjelig tánczolnak. A csárdást, minthogy magukat örö­mest magyarnak mondják, különös büszkeseg­gel tánczolják kedvencz czeperl hopsz, mazurx polka és keringöjük mellett. A farsang 3 utolsó napját a korcsmában ünnepli a fiatalság — s-zokott mulatozásával, t. i táuczczal és dalolással A kik mar sem nem dalolnak, sem nem tánczolnak, borozgatás közben szívesen el-el- mulatoznak ;. tréfás beszedjük sokszor igen találó és pattogó (szatirikus) a mit ők. a ma­guk nyelvén viczczesnek neveznek. A jó ked- vet egyáltalában el nem rontják A köznép müveit emberrel szemben figyelmes és szívélyestermészetes esze és mű­veltsége, a mennyiben a becsülettudást is ide­vesszük. tagadhatatlan. A bizalom soha sem fajul tulbizalmassággá és ki vau zárva hogy valaki a tolakodás hibájába essék. A társadalmi életben kiváló jelentőséggel biró házassági hajlam nagyon ki van fejlődve és a férfiak a katonakörelezettBésjek elégté­tele után azonnal megnősülnek. Agyassági vi­szony nem fordul elő A mi a szorosabb értelemben vett társas életet illeti, az csak a közvetlen szomszédokra terjed ki; úgy, hogy a korcsmán es kávéhá zon kiviil egymást nem igen szoktak távolabb lakók fölkeresni. A művelődés eg tarsas s zel­lere terjedésének egyik örvendetes jeléül üd­vözölhetjük újabban, a polgárságból alakult dalárdát, melynek érdemes szervezője es lelkes vesére Koller Károly fiatal osztálytanítónk*). A kávéházban billyárd, dominó es tarokk járja. Az újságolvasóé napirenden van, de a politikával és szocsialiemussal nem igen szeret­nek foglalkosni az itteniek. (Folyt, köv.) A közmunkák tanácsának múlt évi működéséről. A fővárosi közmunkák tanácsa a napák­ban adta ki múlt évi jelentését. Hatalmas, vaskos füzet, a mely arról a nagy munkásról számol be, a melyet a közmunkák tanacsa a múlt óv folyamán nehézséget es fáradalmat nem ismerve igazán mintaszerűen végzett el. Átlapozva örömmel latjuk, hogy figyelme mm deure, szinte lényegtelennek látszó dolgokra is kiterjedt, a melyek azonban összesegükben nagyban hozzájárulnak székesfővárosunk eme­léséhez s Közelebb viszik a tökéletesebb nyű­göt! városokhoz. — Jelen sorainkkal, a me­lyekkel nem csak a közmunkák tanácsa által végzett hatalmas munkát akarjuk méltányolni, de egyszersmind annak egyes részeit röviden ismertei ni is. csak Budára fogunk kiterjesz­kedni. A jelentes, a mely fejezetenként tárgyalj» a múlt evben végzett hatalmas munka anya­got, legelőször a fővaros legújabb szabályozását adja elő. Mint ilyen tüzetesen tárgyalja a Ke­lenföld szabályozását, a melyre nézve Siebreich Károly nyújtott be tervezetett, a mely mellett levő emlékiratban melegen ajánlja az ott épí­tendő családi házak számára az angol rendszer A tanaes úgy a tervezetet,, mint, a hozzácsatol# ismertetést átnézve, több féle, Siebreich terveit nek épen nem kedvező észrevételt tett. Kifo­gásolta mindjárt magát a rendszert, a mely, úgymond, egyáltalán nem alkalmazható, mert sem viszonyaink, sem hajlamaink nem olyanok, hogy egy családnak több emeleten való elhe­lyezkedését elfogadna. Hogy példával illusz­trálja, mily alkalmatlan e rendszer, a * Százha­zat“ említi fel, a mely szintén ily módón épült. Hibának tartja, hogy a tervező nem *) A kit most Budaoörs község róm. kath. hit- fsLekeseti iskolaszéke az ottani elemi népiskolába r«n- des osztálytanítónak megválasztott. Bzork.

Next

/
Oldalképek
Tartalom