Buda és vidéke, 1898 (7. évfolyam, 1-36. szám)
1898-09-21 / 27. szám
Budapest, 1898. (S) BUDA es VIDÉK tó Szeptember 2 l. gondoskodott eléggé, hogy a Kelenföld a fő- ! ▼áros balparti részével megfelelő összeköttetésbe jusson, s azt is, hogy a vizek lefolyásának útjába természetes akadályokat gördít, a mostani vizvezető medenczéket beépítendő tömbökkel zárván el. Nem fogadta el azt sem, hogy az egyetemet s a kórházakat olyan helyére tervezi a Gellérthegynek, a hol már szép, modern épitésü nyaralók és parkok vannak, öiebrieh Károly tervét tehát nem vehették figyelembe. A II ik kerületben a Plébánia-utczát, » annak környékét vették rendezés alá, elható tározva, hogy az eddig ferde irányú utcza derékszöget képezzen a Fő utczával, s 8 öl széles legyen. Később azonban tekintetbe vé- vén a leendő forgalom nagyságát 12 ölre tervezték^ az utcza szélességét. Ó-Budán is nagy mérvű szabályozások vannak tervbe véve, a mik közül múlt évben eldöntésre került a Vorösvári-ut meghosszab j bitása az 0 Budau létesítendő hid előtti térig ; e tér már megállapított 30 ölnyi szélességének 50-re való változtatása. Szélesíteni fogják a 1 Lajos utczát a Határ utczátói 3 öllel, a Bokor- utczát, 2-vel a a Mókus utczát szintén annyival Hosszabbitas alá kerülnek a Serfőző . Tavasz , Kert , Akacz-. Viador-, Tél és Raktár utczák s az utóbbival kapcsolatban a Miklós tér is nagyobb lesz A katonai laktanyák beváltása, mely a nagyméltóságu magyar királyi pénzgyüminisz- ter úr 1894 augusztus 16 áu 58,841. sz. a. kelt leirata által szintén a fővárosi közműn kák tanácsára lett bizva. a múlt évben csak nem teljesen elintéztetett. A beváltott laktanyák közül a budai részén csak a Gellérthegyi erőd szerepei, a mely 1897. évi okt. 29 én megy az oda vezető úttal a székesfőváros birtokába. A tanács, a mely az erőd átvétele után megszüntetni szándékozott annak jellegét a falakat egyelőre nem rombolja le, csak a belső épületeket semmisiti meg. Ebbe a cs és kir. 4 ik hadtestpai ancsnoksága is bele egye- zettaztkötvénki, hogy aiebontásig fentartja ma gának a jogot arra. hogy azt megszállva tarthassa, Kéri továbbá a fővárosi tanácsát egy 25 □ méternyi terület, átengedésére, a tábori taviró és megfigyelő állomás czéljaira. a mibe a tanács készséggel belegyezetí; Azuj nidakkal kapcsolatban a budaioldalon, hogy azok használhatók legyenek különféle rendezések váltak szükségesekké. így az el műit, évben kezdték meg s az idén fogják be fejezni teljesen a Ferencz József-hidhoz kö j zel eső rakpart falanak a hid tengelyétől véve ! felfelé 300 méter, lefelé pedig 70 méter hosz ; szaságban való megépítését, s a rakparti ut- ! uak makadamszerü burkolását. A Gellérthegy j alatti utat már a múlt évben gránittal burkol- j ták. a hid előtti teret föltőltötték s nagyobbi- l tották ; e munkálatok) alkalmával egyszersmind kitöltve a Promontori útnak is jó részét E munkákat Dénes ^sigmond vállalkozó vállalta magára, ki a Budán eszközlendőkért 206,240 ' frtot kért Az eskütéri hid építésével beállott sza bályozási szükségek nagy változást fognak az I. kerület illető részében tenni. A közmunkák tanácsa ugyanis tervbe vette, hogy a közlekedésre nézve amúgy sem igen fontos Döb- ! rentey utczának a Döbrentey tértől lefelé eső- ! részét elzárja, s úgy ezt a kerületet, mint azt, a melyen az előtt házak állottak, s a Gellért- rakpartot a Döbrentey utczátói elválasztották parkka alakítják egy bizonyos terület kihagyásával. a mely terület a Rudasfürdő, s annak mellék épületei számára lesz fentartva. A hid feljárói az Attila-körutba. s a Gellért rakpartba torkolnak, a melyek közűi az utóbbi metszeni fogja ügyen a parkot, teljesen elvá lasztani azonban nem, mert a hid alatt levő átjáró lesz hivatva a közlekedési akadályokat leküzdeni. A hid környékének rendezésével egyidejűleg Buda e részére nézve több fontos kérdés merült fel. mint a pld az Attila-körut rendezése, a vácsárcsarnok elhelyezése, ez Alsó-llegy utcza rendezése stb., a mi a körülményekből ítélve, nem sokára tárgyát fogja képezni közmunka tanácsunk teendőinek. A Dunai rakpartok folytatólagos kiépi tése a Budai oldalon, a mely a Margithidtól a Dráva utczáíg. lentebb pedig a Rudasfürdőtől a Ferencz József hid után 70 méternyi távolságra vonatkozik, szintén a múlt évben lett elintézve. A költség előirányzat 1,078 934 frt, a mely összegből az állam 600,000 frtot vállalt el. inig a fenmaradt összeget a főváros közönsége fogja megtéríteni. A rakpartok 3 óv alatt fognak teljesen elkészülni A közmunka tanács tettemesen módosi tóttá az építésügyi szabályzatot is, a mely raoditás csaknem egész terjedelmében a Gellérthegyre vonatkozik. A jelentés VII ik szakasza „Útépítés“ ezimen bőven foglalkozik a rendezett, vagy egészen uj utak építésével. Ezek közt látjuk az uj Attila-körut, Szarvastér, s a Széni János- uteza részben ideiglenes rendezését ; a Szépvölgy utcza, s a kelenföldi átlós ut, létesítését. A mi a székesfőváros által eszközölt többi rendezéseket és burkolásokat illeti, a követ, kező utczákra vonatkoznak : I kerületben : Bécsikapu-tér, Labancz ut, Aladár-utcza, Czi- nege ut, Jánoshegyim vezet,ő-ut, Kőmüves-utcza. Járdát fektettek az Alkotás és Csend utczák- ban. A II ik kerületben : Margit rakpart. Medve-. Török-. Kis Rókus-, Oszlop-. Menház , Fő-, Donáti és Zsiginond-utczákra. A Ill-ik kerületnek szintén kb. 11 utczája kei ült ja vítás és rendezés alá. Vízvezetéki csöveket raktak, illetve engedélyeztek az I. kerületben az Orbánhegyi dűlő , Morton hegy-, és Mártonyhegyi dűlő utakon. A Mozdony . Pauler-, valamint a Varosmajor- utczákban ; később még a Sashegyi és Virá nyosi dűlő utakon is A Ilik kerületben a Kis- és Nagy Rókus-utczákban. A Ill ik kerületben a Lelkész, Szemlőhegyi és Föld utczákban. — i Az elmúlt év legnagyobb csatornázási munkálata az Ördögárok boltozása volt. a mely még az idén sem készült el egeszen Az 1897 év folyamán 18 utcza csatornázásához adta meg hozzájárulását, a közmunkák tanácsa az 1 III. i kerületben E csatornák hossza összesen 3961 | méter A magyar villanyossági részvény társulat kábeleket, fektetett a Dísztéren. Fő- Al" brecht Főherczeg- és Oszlop-utczákban. Lég szeszcsö lefektetést, 23 utczában eszközölt a tanács. A mi Buda közlekedési eszközeit s azok mennyiségér illeti szintén nagyobb mérvű javítások és nyitások történtek. Vizmentesitő munkálatokat végeztek a Zugligeti vonal pálya testén és a Budakeszi-uton. a honnan a vizet, az ördögarvkba. vezetik az alkalmazott csöveken. Rendezték a, budai belső körúti villamos közúti, a Kelenföldi körúti villamos, a Lipót- mezőre. azaz a hűvösvölgyi népligetbe vezető, a svábhegyi fogaskerekű és a budapesti szt- Gellérthegyi vasutak ügyeit, a melyeket itt azonban még vázlatosan sem közölhetünk az anyagnak nagy, s a helynek szűke miatt. Lehet azonban, hogy később még tüzetesebben fogunk foglalkozni e thémával. Kötelességünknek tartjuk megemlíteni azt is, hogy a közmunkák tanácsa, a mely eddig a lánczhíd épületben volt elhelyezve, a kincstár felmondása következtében Francsek Imre műépítész áb.al készített, tervek szerint uj helységet épitetett s az év elején már saját helységébe költözött. E díszes épület a Döbrentey, Egyház és Kőkény utczák sarkán áll, 3 emeletes s egészen a tanács czéljaira épült. Ara a telekkel együtt 199.980 frt, 15 kr az előirányzathoz képest tehát 5232 frt, 10 kr. megtakarítást, értek el. Néhány kevésbbe fontos statisztikai adat kivételével ezekben számoltunk volna be röviden a közmunka a tanács múlt, évi működésének arról a részéről, mely Budára vonatkozik. Nyilvánvaló ebből, s különösen akkor, ha az elmúlt évi jelentésekkel az ideit összehasonlítjuk, hogy évről-évre a közmunka tanács mindig nagyobb gondot fordít Buda szépítésére s reridezésére, bölcsen belávak, hogy az eddig annyira elhanyagolt városrész sür. gösen nagy, széleskörű újításokra szorul, g belátásának már a múlt, évi működés iránya j8 elvitázhatlan jelét, adta. nem számítva id«i hogy a jelenben a felvett terveket, valósítva oly állhatatosan fáradozik városrészünk 8za_ bályozásán hogy neháuy év múlva Buda nem csak hasonló, de tálán szebb ia lesz az eddig mindig dédelgetett Pestnél. Sch. Gy. Ismerőseink. (Árnyak é6 fények.) Zettl Ágoston. A sors a legtöbb esetben nem csupáu csak kérlelhetetlen, de egyúttal igazságtalan ig s ha az ember ezen filozofálni kezd. önkénytelenül szeme elé tárul Spangemberg Gusztáv nagy konczepczióju festménye, a .,halál menete'1. a hol is a halál miséző ruhában, csen- getyűvel a kezében vezeti a koszoruzott kis gyermekeket, kik után egy menyasszonyi ruhában halad a menyasszony szűz fátyolával, ezek után pedig beláthatatlan távolságig nyu lik a fáradtan lépők sora, a kik az emberiség legkülönbözőbb osztályából lettek messze utoU összeszedve. Polgárok, szegények, lovagok, közöttük egy püspök képezik ezen borzasztó menetet Midőn már reánk borul az alkony s felkel az esthajnal ssillaga. a Szűz Mária-kép mellé támaszkodik az ifjú s siratja, a. menetben haladó menyasszonyát, mig a másik oldalén üi egy kövön egy összetört öreg koldusasszony. összetéve tartja kezét az ég felé könyörögve a halálnak, hogy őt is vigye magával ! Nem Ra sem néz, őr, ott felejti, az élettől megtörtet — kifáradtat! Hány ilyen van a földön, a kire valóban jótéteménjr lenne, ha a halál felvenne őt kísérői közé ; nem dehogy ! olyanok maradnak — de a kikre családjuknak, barátaiknak, a társadalomnak szüksége van, azokat kerlelhetetle- nül ragadja magával, úgy. hogy valóban néha a legmateriálisabban gondolkozó ember is babonássá válik, ha, ilyen eseteket észlel, mint midőn Zettl Ágoston barátunkat, es szeretett tiszt,vi8előtarsunkat elvesztettük — eltemettük. Zettl Ágoston született 1852. augusztus 26 án Budáu s miután ugyanott a reáliskolát vegezte. a hajós pályára érzett hajlamot s beállott, a Dunagőzhajózási társulathoz, a hol is 1881. október 7 en a hajóskapitányi oklevelet elnyerte s eleinte mint másodkapitány, későbben mint parancsnok a társulatot hűségesen szolgálta mert Zettl mindig az a jellem volt, hogy a mit ő reá bíztak, arra jobban vigyázott. mint sajátjára. Zettl ép oly ügyességet tanúsított, a legnagyobb vontató hajók vezénylésénél. mint, midőn a gyorsfutó Budapest Bécsi utasszállító hajókat vezényelte s utóbbiakon szeretet,remóltó s kedélyes modora miatt mindenki megszerette Ha valahol arról volt szó, hogy biztos kapitány kell koronás főket vinni, Zettlt szólították elő. így vitte ő két izbeu a perzsa Sahot az ..Iris“ hajón, a ,,Fecskéu“ pedig a német Császár ö felségét, s a mi leg magasabb uralkodónkat. Zettl daczara. hogy igen bátor kapitány volt, rendkívüli elővigyá- zattal hajózott, úgy, hogy neki azon idő alatt- mig hajózott, számottevő balesete nem is volt, Egészsége azonban soha sem volt, a legjobbak közé sorolható ; sokat szenvedett gyo. morbajban s állandó gégeka,tarrhusa is volt. Hogy gyenge konsrituczióju ember volt, abból is látható, hogy a katonai szolgálatra nem volt alkalmas s még a bicziklizést, sem bírta; bár nagy tűzzel kezdte meg azt, kénytelen volt abbahagyni, mert mindjárt kifulladt, ha csak fél őráig ment is a keréken *) ka Időjárásból.
