Buda és vidéke, 1898 (7. évfolyam, 1-36. szám)
1898-07-21 / 21. szám
Budapest, 1898 (3.) magyar, tisztviselői a magyar nyelv terjesztésében példásak, a munkások és a személyzet egy dalkört alakítottak, a dalárversenyeken dicsérettel vettek részt és óvenkint többször nyilvánosan hangversenyeznek ápolva a magyar dalt és magyar szellemet. A gyár egy perezre sem felejtkezik meg alapitója Gerne Ábrahám hagyományairól, ki a Bzabadságharczban a magyar hadseregnek ágyukat öntött. , Mechwart Andrással megnevezve, de még többször megnevezetlenül. minden jótékony adakozásnál találkozunk. Vezérszerepet játszik közéletünkben és a budai társasággal ő és személyzete össze van forrva. A hazai gyáripar terén világszerte szerzett érdemeit a Magyar Tudományos Akadémia is elismerte és megjutalmazta. Ez a támadás méltatlan és alapja rosszul tájékozottság. Mechwart András és a Ganz gyár egész igazgatósága és személyzete a magyarosodásnak anynyi jó szolgálatot tett, hogy őket inkább elismerés, mint valótlan mesrovás illeti Bajtársak találkozója. A Bosznia és Herczegovina megszállásaide- jében a Mária Terézia császárnő és királynő nevét viselő 32 sz gyalogezred kötelékébe tartozottak sorából alakult alulírott rendező bizottság tisztelettel hívja meg az összes bajtársakat és azok családjait az 1898 augusztus hó 13 án reggeli 9 órakor a budavári helyőrségi templomban, a megszállás alatt elesett bajtársak lelki üdvéért mondandó ünnepélyes gyászmisére valamint az 1898. augusztus 21-én. Budapesten, a „Szép juhaszné“ hoz czimzett vendéglő helyiségeiben, a 32. sz gyalogezred zenekarának részvétele mellett rendezendő húszéves találkozóra. A rendező bizortság: Poplavsky Lajos alelnök Her mann Béla elnök Götz Adolf, Hofbauer Károly. Kaltenekker Ferencz. Kirnast Lajos, Lorberer Lajos, Mártonfalvi Fiilöp Károly, Praxl József, Patisti Lároly. Stein Péter. Schmelovszky Agos ton. Schutny Autal. Testory Aurai. Wohl Kornél. Jelvények kaphatók : Praxl József urnái, II kér., Tégla-utcza 22. szám ; Prindl Nándor vendéglősnél, Oktogon tér, Andrássy-ut és Teréz körút sarkán ; a rendező bizottsági tagoknál és az ünnepély napján a „Szép juhászné“-nál. A húszéves találkozó sorrendje : 1 Reggel 9 órakor találkozás az I. kerületbeli budakeszi utón fekvő, a „Szép juhászné“-hoz czimzett vendéglő helyiségeiben. — 2. Délelőtt: zene társasjátékok, világposta, dijtekézés. — 3 Délben : emlékbeszéd, ebéd. — 4. Délután : a társasjátékok. világposta, dijtekézés folytatása. — 5. Este: a nyeremények ünnepélyes kiosztása. Táncz éjfélig. — 6 A sötétség beálltával : ki világítás lampionokkal. Tudnivalók: 1 \z Ösz- BzejÖvefel kedvezőtlen idő esetén is meg lesz tartva. — 2. A felmerülő költségek fedezésére 1 a résztvevő baj társak mindegyike egy koronát fizet ; mig a családtagok külön díj fizetése nélkül vehetnek részt az összejövetelben. — 3. Minden bajtárs részvételi jelvényt kap a mely akként tűzendő fel. hogy a résztvevő bajtársak külön igazolása szükséges ne legyen — 4. Közlekedési eszközök: a) villamos vasúttal a zugligeti „Szarvas“ vendéglőig és onnan vagy gyalog vagy társaskocsin ; b) közvetlenül a budakeszi társaskocsikkal az V ker.Harminczad- Utczából, vagy a II. kér. Szénatérről. — 5. Étkezés étlap szerint; az ételek és italok előre megállapított árjegyzéke külön kifüggesztve; a fizetés — esetleges kellemetlenségeknek elejét veendő — azonnal történik. — 6. A netán fenmaradó pénzbeli felesleg jótékony czélra fog fordittatni. A ravnicei és stoláci közös sírokban fekvő bajtársak síremlékeire 1898. évi augusztus 13 án leteendő koszorúk 1898. évi augusztus hó 1-től 6-ig Weiner Mátyás ur Andrássy úti és Wünsch Róbert ur VII. kér. Erzsébet-körút 19. sz. üzletének kirakatában lesznek közszemlére kitéve *) *) Valamelyik budai virágüzletben is lehetett volna rendelni koszorút. Szerkesztő. BUDA és VIDÉKE I Régi nyári mulatságok. Nem érdektelen fölemlíteni azt sem. ho- gyan öltözködtek a gavallérok 1833—34 táján, nyári bálok alkalmával. Birtokomban van egy levél Klasszy Venczel. akkori keresett szabómestertől, a ki azt egyik rendelőjének irta, a nyári bálokra vonatkozó hely a következő : „. . . a mi pedig a nyári tánezhoz való Anzu- got illeti^ kommendálok Méltóságodnak, kegyes Uramnak, sötétzöld felső köntöst, bársony shawl gallérral, a mely hasonló szinü paszományai van beszegve. Fehér pantallont vakondok bőrből; vagy sötétzöld frakkot, apró arany gombokkal, hozzá szürke casimir pantallont és gomb nélküli laibit, vagy egészen fehér, vagy virág girlándos pikéből, ez most hoch módi, és a Baron Wenckheim Béla urnák hatot küldtem a héten . . . “ A nyári bálok fénypontja mindazonáltal az 50-es esztendőkre esik és a leghíresebbek voltak ennek a tizednek az elején a császár fürdői bálok. A politikai élet teljesen pangott Tetsz halott volt a nemzet, társadalmi téren kellett fölébreszteni, nehogy végzetessé váljon a let- \ hargiája. Hervadhatatlan érdemeket szerzett ebben Szekrényessy József, a ki azokban a szomorú időkben a császár-fürdőt bérelte s oda gyüj- 1 töt te az itthon lévő jeleseket, a társaság szi- 1 nét javát. A platánok — minden vidéki leány vá gyaink ez volt akkor a netovábbja és kalász s termő Alíöldünk, az erdős lankáé Cserhát, a j kincses hegyoldallal dicsekvő felvidék, csak- 1 úgy ontotta a gentryt. a mely a medárdusi vasárra mind tömegesen jött fel nyaralni a ' j császár fürdőbe. | Nem is volt igazi gavallér, a ki nem itt • ! kezdte meg bálrendezői pályafutását és a Be- j t'öcz Hölgyfutár ját rongygyá tépték a kisasz- ' szonyok, úgy kapkodták egymás kezéből, hogy a báli tudósitásokat olvassák. A lány mind tündér volt, az asszonyok j viliik, szemük csillag "vagy nefelejcs, hajuk aranynyá vált hullámos patak, vagy sötét, mint a tengeri zivatar csillagtalan éjszakája, szóval j Vojtina poétái reczeptje szerint gyártódott egytől egyig. Az öreg Hölgyfutár tudósításainak nagy i részük volt a császarfürdői bálok és a társas- élet. emelésében, mert az a remény, hogy ki- ! Írják őket. hozta oda a nők. sőt a szereplő I I férfiak egy részét is. Különben pompás bálok voltak ezek, és | a rendezők. Pompéry Janos. Dobsa Lajos, Vi- j ; roz8ÍI Hugó. Papp Laczi, Kovács Laczi. Har- j sányi Ignácz, Kiircz János és még többen, min- ■ dig olyan női közönségnek örvendezhettek, a minő azóta sem verődött össze nyári bálokon.*) A szép Orczy-leányok : Leona és Sarolta. , Bajza Lenke, Halász Ida, Bertha Erzsi. Beniczky Lotti, Fröhlich Irma. Madarassy Klotild, aztán kedves, vidám, fiatal asszonyok : Kovács Gusz- tiné. Mártonffyné, KisfaludyTeréz, Tóthné Kandó Sophie és még számosán annak a régi Pestnek j az asszonyaiból, a kiknek ma már a fiai is embernyi emberek és az unokáik tánczolnak. A császárfürdői bálok sokáig, majdnem a ! hetvenes évekig tartották magukat, de már távolról sem voltak azok a féu37es elite-b á!ok. mint a Szekrényessy József idejében. Fényes bálok voltak még azok is. a melyeket a regényes Tahy Károlyné rendezett a Margitszigeten, de teljesen exclusivek voltak és csak azok vehettek részt hetinök. a kiket a háziasszony meghívott. A szép, szeszélyes asszony, a ki úgy pa i zárolt, mint egy nabob, az egész szigetet hé- 1 reite és a romok közelében épült sárga kastélyban valami csodalatos, mesébe való alom- élet folyt, akkor . . . *) Kimerítőbb visszaemlékezéseket közöl az 1893-ik évfolyamunkban ezekről Milassin Vilmos. Iskolai évzáró. At I-sö kerületi krisztinavárosi községi polgári leányiskolában junius hó 27-én folyt le az intézet tagas rornahelyiségeiben az évzáró ünnepély, a mely ez alkalommal szorongásig megtelt díszes közönséggel, kik a tikasztó nagy hőségben figyelemmel kisérték az ünne pély lefogását, s teljes megelégedésüket fejezték ki ennek meglepő eredménye felett. Hogy az egész ünnepély hazafias szellemben folyt le, azt felesleges megemlítenünk, mert e tekintetben elég garantiát nyújt az intézet kitűnő vezetője Szabó József igazgató. Az ünnepély műsora igen ügyesen volt összeállítva s ezért, első sorban Spady Sándornó tanárnő érdemel dicséretet, mint az ünnepély főrendezője. Az intézet III. és IV. éves növendékei Hoppe Rezső az intézet jeles zenetanárának vezetése alatt négy szóllamu dalokat adtak elő szépén és szabatosan Huber Károly, id. Ábrányi Kornél es Verő György tői Arnold Tilda „Takarítás közben“ czimű monologot adta elő kedvesen zajos derültséget keltve humoros előadásával. Ugyanezt mondhatjuk Grünwald Ilonáról, ki „Vitéz János“ szavalatával nevetette meg sokszor a közönséget. Szavaltak még Wieland Mariska „A kewlaári búcsú“ czimű költeményt Heinétől és Szőllősy Mariska „Keleti történttu költeményt Fiilöp Áronról. Ezután „Melyiket a kilencz közül“ czimű drámai apróságot mutatta be az intézet 11 növendéke Jókai Mórtól, melyben a mosónő főszerepét Janycsek Olga jó alakításban mutatta be s méltán megérdemelte a többi szereplőkkel együtt a közönség zajos tapsait Az apróság után „ Vadrózsa“ daljátékot adták elő az iutézet növendékei Várady Antaltól, a melyhez a kellemes dallamu zenét Poldini Ede irta. Hoppe Rezső nagy munkát végzett a midőn e darab előadásával ilyen kitűnő eredményt ért el. Úgy a sólok valamint az ossz- dalok szép előadása élvezetet nyújtott a jelenvolt közönségnek. A „her ez eg'l szerepében Csige Ilona az intézetnek etjyik kitűnő növendéke tűnt, ki, ki úgy megjelenésével, de különösen ügyes játékával lepte meg a közönséget Hiába, a szín öszvér csak elárulja magát A „vadrózsa“ czjmszerepének Somolik Vera volt az ügyes előadója. Szépen előadott éneke már most is figyelmet érdemel. A csalogányok, baglyok és boszorkányok személyesitői is jól töltötték be szerepeiket Csinos volt a színpadi dekoratió valamint a jelmezek, a melyeket mii i halljuk a színkör igazgatója engedett at e czélra. A daljáték után Janycsek Olga az intézet végzett növendék búcsúzott, el a IV. osztály növendékei nevében az intézet növendékeitől és tantestületről megható és hálás szavakban, a mely után Szabó József igazgató évzáró beszéde következett. Előadta az évközben előfordult, nevezetesebb eseményeket, megelégedését fejezvén ki a növendékek tanulása és magaviseleté fölött s érzékeny szavakban vett búcsút, az intézettől távozó növendékektől. Záradékul „Itt a szünidő“ ügyesen összeállított élőképet mutatta be az intézet néhány növendéke, a mely után úgy a nagy közönség, valamint a növendékek zajos óvánókkal tüntették ki úgy az igazgatót, továbbá Spády Sándornét az ünnepély derék rendezőnőjét és Hoppe Rezső zenetanárt, ki az énekelőadásoknak volt jeles betanítója és kísérője. Az ünnepélyt megelőzőleg- „Te deum“ volt a krisztinavárosi plébánia templomban, a melyet König Gusztáv papai kamarás s intézeti hittanár tartott fényes segédlettel. Az ünnepélyen a fővárost Hahóthy Sándor székesfővárosi felsőbb leányiskolái igazgató képviselte. (R—eh.) Julius 21. Ismerőseink. (Árnyak és fények.) Gróf Zichy Nándor. Zichy Nándor gróf született Pozsonyban 1829. november 16-án. Atyja Zichy György
