Buda és vidéke, 1898 (7. évfolyam, 1-36. szám)

1898-07-21 / 21. szám

Julius 21. Budapest. 1898. (4) BUDA es VIDKKE gróf, anyja Pálffy Ludovika grófnő volt. Kő fépiskolai tanulmányait Bula Theofil vezetése mellett Lángon végezte, azután a budapesti egyetemen a bölcseleti tudományokat hallgatta. B ugyanitt a bölcselet tudorává avattatott. Az­után az osztrák jog tanulmányozása czéljából Bécsben tartózkodott, majd tanulmányok tétele végett nagyobb külföldi utazást tett. honnét gazdag tapasztalatokkal tért vissza hazájába, 6 Fejérvármegyében, hol atyja terjedelmes birtokai voltak, csakhamar jelentékeny szere­pet vitt a közügyek terén. Az abszolút idő alatt az egyedül nyitva álló gazdasági egyesületi téren működött, ne­vezetesen megalapította a fejérvármegyei gaz­dasági egyesületet; —politikai téren pedig az alkotmány visszaállitasa érdekében az ó-kon- aervativetckel együtt Kretnsierben és Récsben közben járt, és Pesten ó felsége kőrútjakor benyújtott emlékiratnak felterjesztésében íb részt vett. — A 60-as években a sajtó terén ii folytatta az alkotmány visszaállitasa érdeke­ben való tevékenységét, igy 1863-ban a „Hon“ Czitnű lapba czikket irt, melyben azt fejtegette, hogy a kibékülés csak úgy lehet üdvös, ha az a jogfolytonosság elve alapján Magyarország regi törvényeinek es jogaiuak tiszteletben tar- tasaval történik. A czikk nagy feltűnést kel­tett politikai körökben, s miatta Jókaival együtt fogságra, azonfelül czim és rangvesztésre Ítél­tetett el Zichy gróf ; később ez a büntetés enyhittetett és nehány hétre leszallittatott, grófi rangját es kamarasi méltóságát azonban Csak ’.865-ben nyerte vissza ő felsége ke­gyelme folytán, mikor Apponyi György gróf, Sennyey báró és Majláth György gróf áltál felkérve a helytartó tanacs alelnöke lett. — 1867-ben mint a racz almási kerület képvise lője vett részt a kiegyezési tárgyalásokban, s támogatta Deák Ferencz kiegyezési irányát. Magába a Deák-partba azonban soha sem lé­pett be, mert mindenkor --katholikus és kon­zervatív iránya elválasztotta Deák Ferencztől. 1869. és 1870. években a katholikus autonó­miai kongresszus tanácskozmányaiban Cziráky János és Apponyi György grófokkal együtt leglelkesebb hive volt a tiszta katholikus fel­fogásnak, s bőségesen kimutatta, hogy mily Szikla szilárdan ragaszkodik vallásához és egy­házához. 1875-ben, Tissa Kálmán uralomra jutása után a Sennyey pártnak volt egyik osz­lopos tagja (ezúttal mint Székesfehérvár kép­viselője), de az uj választások alkalmával már nem vállalt képviselőséget, hanem elfoglalta helyét a főrendiházban, a hol azóta is a ke­resztény-konzervatív iránynak egyik buzgó vezére. E részben felemlíthetjük, hogy mikor Tisza Kálmán a keresztények és zsidók kö­zötti házasság megengedése tárgyában tör­vényjavaslatot nyújtott be, i,Cziráky János gróffal együtt Zichy Nándor gróf volt az, aki eat a javaslatot a keresztények legnagyobb örömére megbuktatta. 1887-ben nagy ünnepet ült a keresztény- Bóg világszerte : 50 éves jubileumát annak, hogy XIII Leo pápa első szent miséjét az Urnák bemutatta. Ez alkalommal igen sokan tarandokoltak el Rómába, a kereszténység fejéhez; Magyarországból is 600-an mentek el Simor János a boldogult prímás vezetése alatt A magyar zarándokok indulás előtt a város­háza dísztermében gyűltek össze, köztük Zichy Nándor gróf is. A prímás üdvözlő beszédének felolvasása után felállott Zichy Nándor gróf, s a hithü katholikusoK végtelen örömére lel­kesült beszédben a pápa souverenltása és füg­getlensége elvét követelte. 1889-ben az ország legelső katholikus egyesülete, a Szent István társulat elnökévé választotta meg, s azóta úgy itt, mint a Pau­lai Szent Vincze egyletben, s a Szent László társulatban, melyeknek szintén elnöke, a kéresz- tény egyesületi téren is nagy buzgalommal szolgálja egyháza érdekeit. A Szapáry Gyula miniszterelnöksége ide­jében keletkezett elkeresztelési ügy újabb küzdelemre szólította a katholikusokat, mikor pedig Szapáry bukása után a Wekerle kor­mány beköszöntött programmjával, melyben a polgári házasság, felekezetnélküliség s a zsidó recepció is benfoglaltatott, Zichy Nándor gróf volt az, aki ezen programmal szemben nyom­ban a katholikus álláspontot hangoztatta, s ez irányban az akicziót még az nap megindította. Nem lankadó buzgalommal igyekezett a ka­tholikus közvéleményt addig tanúsított közö­nyéből kimozdítani, ami sikerült is neki. A budapesti katholikus nagygyűlés, a székesfe­hérvári, soproni, pozsonyi stb. katholikus gyű­lések mindmegannyi impozáns megnyilatkozásai voltak a katholikus közvéleménynek, melyek csak nagyobb nyomatékot adtak annak az el­szánt küzdelemnek, melyet a főrendiház kon­zervatív ellenzéke az egyházpolitikai reform- javaslatok ellenében a kormánynyal megvívott. — .dikor pedig a javaslatokat hallatlan erőfe­szítés árán a kormánynak mégis sikerült a fő­rendiházban keresztül hajtania, minden igye kezetét egy keresztény politikai párt, a nép párt megalapítására fordította, melynek prog- rammja sokkal inkább ismeretes, semhogy itt külön méltatásra szorulna. A közpályán való működése mellett figyelmet érdemel Zichy Nándor grófnak gaz dasági tevékenysége is. Nagyterjedelmű ura­dalmait évek óta a legnagyobb szakértelem mel kezeli, s általában mint az ország legjobb gazdáinak egyike ismeretes. De különösen felemlítendő az az atyai gondoskodás, melylyel uradalmának cselédsége iránt viseltetik nem­csak az alatt, mig szolgálatában állanak, — de később, elaggott korukban is, mikor meg­felelő nyugdíjjal, — (melyet igen helyesen nem pénzben, hanem eleségben ad ki) — igyekszik nekik a megélhetést lehetőleg meg­könnyíteni. Innét van, hogy nagyszámú cse­lédsége a legnagyobb hűséggel és ragaszko­dással viseltetik iránta, s hogy cselédei között a szoczializmus mindeddig egyáltalán nem tudta lábát megvetni. Különfélék — A főispán megszökött. Pestvár­megye közgyűlésén leleplezték Kos­suth Lajos arczképét. Ez alkalommal Fazekas Gusztáv főjegyző a tőle megszokott ékesszólással tartotta nagy szabású remek beszédét. Több lap érde­kesakart lenni az által, hogy aszabadságon levő közszeretet és tiszteletben részesülő főispán Beniczky Ferenczről azt ter­jesztette, hogy az ünnep elől megszökött. Beniczky Ferencz határozottabb I jellem és bátrabb ember annál, minthogy nyíltan ne merné kimondani, hogy va­lamiben részt nem akar venni ha még oly népszerű tötréneti alakot ünnepel­nek is, mint Kossuth Lajos. Neki ilyen kendőzésekre szüksége nincs. Mindig nyilt homlokkal férfiasán vallotta elveit. Haza- fiságának már az ötvenes években is tanujelét adta, a mikor a szabadság- harczról hetykén nyilatkozó tisztet ke­ményen megleczkéztette. A meggondo­latlan hirlapi gyanúsításra reméljük a vármegye közönsége megadja a választ bizalom nyilatkozat utján a legközelebb összeülő közgyűlésen. — Huszár Adolf ünneplése. A minister­I elnökség személyzete megünnepelte Huszár Adolf királyitanácsos huszonöt éves szolgala­ténak évfordulóját. Az ünnepekre Tarkovith József államtitkár mondotta az első pohárkö | szöntőt. Huszár Adolfot nem csak azok szeretik, I kikkel egy hivatalban működik, de az egész • budai társadalom és társaság. Mi is minden jót | kívánunk Huszár Adolfnak és óhajtjuk, hogy I a közügyek javára sokáig éljen. — Uj törvényszéki orvos A hivatalos lap I mai száma közli, hogy az igazságügyrainister Andreánszky Jenő dr. fővárosi gyakorló orvost i a pestvidéki törvényszék orvosává nevezte ki, s 1 a törvényszék területén felmerülő orvosi tenni­valóknak második törvényszéki orvos minősé­gében való rendes ellátásával bízta meg. And reánszky Jenő ebben a tisztében is meg fog felelni a hozzákötött várakozásnak s érvénye siti tehetségét és hivatottságát. A budaiak örül­nek velünk együtt azon, ha a szép reményű fiatal orvos és iró előmenetelét látják és sike­reiről olvasnak — Tanulmányok. A „Buda és Vidéke“ szerkesztőségébe mint belrauukatárs bel pet Görgey Kornél Görgey Arthur tábornok fia. Uj bel- munkatársunk rendszeresen foglalkozik Buda és környéke jövőjével. Minden pontot, minden községet bejár és alaposan tanulmányozza a helyszínét. Görgey Kornél erre valóban hivatott, nagy műveltségű és tehetségű, széles látkörü ember. Beutazta egész Európát és jól ismeri azokat . helyeket, melyek Buda és környéké­hez hasonlítanak. Nagybecsű tanulmányokkal fogja gazdagítani lapunkat, kérünk ennélfogva mindenkit, hatóságokat, községeket, hogy öt útbaigazításokkal, felvilágosításokkal lássák el. — Uj sertésvásár. A főváros a bikaréti dűlőben sertés-konzum és szabad vásárt akar létesíteni. A terveket is megcsinálták s csak azért nem fogtak az építéshez, mert nem tud­ták hogy kapnak-e elegendő vizet. Artézi kutat fúrtak s a kút vizét megvizsgálta a bakterio­lógiai s a vegyészeti intézet. Mind a két in­tézet azt jelenti most a tanácsnak, hogj^ a viz kifogástalan. — A Kriszten-féle telek A főváros néhány évvel ezelőtt vásárolta meg a Kriszten-féle tel­ket, hogy ott parkot építsen. Preuszner József volt bizottsági tag a park tervét is megcsinálta. A tervet valamennyi fórum elfogadta, végre­hajtani azonban nem lehetett, mert nem volt rá pénz. A mérnöki hivatal tehát azt javasolta a tanácsnak, mondja ki hatarozatilag, hogy a Preuszner féle terv végrehajtását nem kívánja, hogy ne kisértsen örökké a Preuszner-féle terv 8 ne vándoroljon egyik hivatalból a másikba. A középitési bizottság talán az időközben elhalt Preuszner iránti kegyeletből ragaszkodott a terv végrehajtásához s utasította a mérnöki hivatalt hogy a tervet a mai viszonyoknak megfelelően alakítsa át. A mérnöki hivatal ma újból azt javasolja, hogy tegyék örök időkre levéltárba a Preuszner-féle tervet, mert annak végrehajtása több mint kétszázezer forintba kerül s az ered­mény nem éri meg a ráfordított költséget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom