Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1897-02-14 / 7. szám
Budapest. 1897. (3) A kábel-vasút. Buda, de különösen a Ráczváros, Naphegy, Krisztinaváros. Németvölgy, Orbánhegy. Svábhegy. Széchenyihegy fejlődését előmozdítani hivatott kábel-vasút oly lassan halad, anyagi akadályba ütközik, hogy Jókai Mór szép czikke daczára is még csak valószínű álomnak tartjuk. A kábelvasút egyik legnagyobb akadályát képezi a Naphegyről való lejövetelében a Koronaőr utcza szűk volta és a déli vasúton való átkelése. A Koronaőr utcza jobb oldalán fektetendő sínek akadálya a most épülő polgári iskola. Itt a szerencsétlenségeket csak részben lehet még a védkorlát alkalmazásával is elkerülni. Vegyük azt hozzá, hogy az utcza szélesítése nagyon bajos. A Tomaskó, Gürseh, Mezei, Buzik. Jankovich-féle gróf Karácsonyi kert és házak nem eshetnek áldozatul, s a vasút mégis kerülő utón az iskola előtt halad czéljához. A közlekedő vállalatoknak leghelyesebb rövid és egyenes utón haladni. Itt kevesebb a fenntartás költsége, s az áram kiadás. így gyorsabb a forgalom, olcsóbb lehet a viteldij. A leghelyesebb volna a Tomaskó-féle háznak teljes kisajátítása; igy a folytatandó útvonal csaknem a kertek végét szelné el s a 15 öl széles uj utcza a déli vasútnak márvány utczai áthidalására vezetne. Innen a külső márvány utczán a Hesz-féle telkeken keresztül az Olasz nőig vagy a Tiroli vendéglőig venné útját. Ez nemcsak a legegyenesebb és legrövidebb útvonal, de összekötné a bel- és Lipótvárost. A Ferencz-József rakparttól kezdve ez a lánczhid és alaguton, a mészáros utcza és a nyitandó uj utón át a Hesz-féle telkeken az Olasz nőig vagy Tirolig csaknem egészen egyenes vonal. A legjobb és legkívánatosabb a Kábel- vasút építésénél az utcza-szélesités. Az Országos Nemzeti Szövetség első évi jelentése. II. A szakosztályok működése. Alapszabályaink 20. §-a szerint Szövetségünk három szakosztályra oszlik, melyek az ügyrend és az igazgatóság által hozzájuk utalt folyó ügyeket elintézik, továbbá saját hatáskörükben előmunkálatokat végeznek a következőkben, u. m. 1. A társadalmi ügy ele osztálya. a) Történelmi események emlékünnepeinek megiilésére és úgy ezek. mint más hazafias ügyek ismertetésére javaslatot készít; b) intézkedésekről gondoskodik a székely, a felföldi és a dunántúli kivándorlás által elszakadó honfitársaink megtartására; c) a társadalom intéző köreinek figyelmét az aránytalan gyermekhalandóságra s a testi elsatnyulásra irányozza; a baj orvoslására , kísérleteket tesz. Születési esetre szóló biztosítást kezdeményez; a biztosítási dijaknak lehető legkisebb összegig való leszállítására társadalmi segélyezést, a törvényhozás utján állami hozzájárulást szorgalmaz. 2. A munkásügyek osztálya. a) A hazai munkások jogos érdekeinek j támogatására intézkedéseket kezdeményez ; a munkásviszonyokat tanulmányozza, a münkások sorsának javítására a társadalmat megnyerni törekszik felolvasások utján és más alkalmas eszközökkel; b) a munkások közt a hazafias érzést terjeszti, a fiatal munkás nemzedék nevelését figyelemmel kíséri, munkáskaszinók alapítását kezdeményezi és elősegíti; magyar munka- [ vezetők kiképzését közvetiti, rokkant munkások j rendszeres segélyezésére, rokkantházak fel- I állítására mozgalmat indít; c) a kivándorlást előidéző okok csökken- j téséről, a hazai munkásoknak a hazában való ; foglalkoztatásáról és a munkaközvetítés intéz- s BUDA és VIDÉKE méuyének életbeléptetéséről, a munkanélküliek statisztikájának elkészítése utján gondoskodik. 3. A nemzetiségi ügyek osztályú. a) A hazafias és a munkás ügyosztályok működésének' kiegészítéséül, a nemzetiségi elégületlenség és bizalmatlanság eloszlatására intézmények létesitésitése utján kísérleteket tesz; b) a sajtóiroda utján a külföldi és a hazai sajtóban szemmel tartja a külföldi magyarok kulturális viszonyait, összehasonlítva azokat a magyarországi nemzetiségek helyzetével ; c) minden törvényes eszköz fölhasználásával segiteni fogja a külföldön lakó magyarokat abban, hogy anyanyelvűk és vallásuk szabad gyakorlatában meghagyassanak. E szakosztályok az alakuló közgyűlés után a következő tisztikarral alakultak meg: I. Társadalmi osztály: Elnök : Pacholek György ; titkári teendőkkel megbízva : Rottenberg Jenő és Katona Béla h. főjegyző; jegyzők: Bottlik József, Orbán János, Erdélyi Miklós és Gyulay Mihály. II. Munkásügyi osztály: Elnök: dr. Barthos Andor ; titkárok : Szikora Zoltán ; jegyzők: Máudy István, Remzső Mátyás. Gyulay N. Hugó és Erdélyi Lajos. III. Nemzetiségi osztály: Elnök : Déri Gyula; titkárok: Grexa János. dr. Lehoczky Antal; jegyzők: dr. Köröruy Árpád, Balásy Dénes, Angi Ernő és Taussig Aladár. Ha az „Országos Nemzeti Szövetség“ a maga egészében képes volt elismerést és jövő kihatásukban fontos eredményeket elérni, úgy az legnagyobb részt a munkásügyi osztály minden irányban elért sikereinek tulajdonítható. Ez osztály, melynek dr. Barthos Andor igazgatósági alelnök állt az élén, anyagi eszközeinknek fentebb kimutatott csekélységéhez képest valóban meglepő eredményeket képes felmutatni s ez egyes-egyedül annak a rendszeres és nagyarányú munkaprogramnak a kifolyása, melyet nevezett alelnök, illetőleg osztályelnök úr kidolgozott és teljes következettességgel eddig részben végre is hajtott. Elismerőleg kell itt Szikora Zoltán titkár úr kiváló érdemeit is megemlítenünk, ki az osztályelnöknek valóban szakavatott és buzgó munkatársa volt és sok tekintetben része van az elért sikerekben is. Épen ezekre az eredményekre való tekintettel, czélirányos, ha elsősorban a munkás- 1 ügyi szakosztály működését ismertetjük. A munkásügyi szakosztály. Ez osztáty alkotásai közül elsősorban az immár teljesen önállóan működő „Munkásképző esték“ intézményéről kell megemlékeznünk, melynek létesítésére az adott impulzust, hogy a hazafias érzésű munkások között kevesen vannak olyanok, kik a nemzetközi szoczialisták már begyakorlott szószólóival nyilvános munkásgyülések alkalmával sikeresen felvehetnék a szóharezot. Az „Országos Nemzeti Szövetség“ tehát a „Nemzeti Demokrata Munkáspárt“-ban — mely most már rendes közhelyiséggel is bir — rendszeres cziklust létesített, melyen a hét különböző napjain a politika, közjog, magánjog, közgazdaságtan, közegegészségügy és rhetorikából tartanak népszerű felolvasásokat, illetőleg előadásokat az erre felkért szakférfiak. Örömmel jegyezzük meg, hogy az 1896. év november hó 1 én megnyitott intézmény szépen virágzik s a mun- j kások állandó érdeklődéssel és tömegesen ! látogatják az előadásokat. É ezikluson az elmúlt évben előadásokat, illetőleg felolvasásokat tartottak: Matók Béla, dr. Barthos Andor. Szikora Zoltán, dr. Ferdi- nándy Gejza, dr. Hódy Lajos, Farkas Róbert, Katoua Béla, dr. Frenkl Sándor, dr. Fridrich Vilmos, dr. Jnsztus Jakab, Török Jenő Endre, dr. Axmann Béla. Rendkívül fontos és kihatásában alig mérlegelhető jelentősége volt a munkásügyi osztálynak az az akcziója, melylyel a millenniumra tervezett általános munkássztrájkot akadályozta meg. Február 14 Ismeretet terjesztő felolvasásokat tartatott a munkáskörökben és kaszinókban a szövetség előkelőbb tagjaival; igy felolvastak : dr. Bochkor Károly, Matók Béla, dr. Barthos Andor, Déri Gyula, Szikora Zoltán stb. A millennium megünneplésére körlevélben hívta fel a főváros és vidéki munkás- és egyéb egyleteket. Megvetette a munkáskönyvtár alapját és e czélra 350 kötet könyvvel rendelkezik. Köszönettel említjük meg itt azoknak neveit, kik — nevezetesen : Schwimmer Pál, Löcherer Andor, Herz Henrik urakat és Grill-féle könyvkereskedést — e könyvtár részére könyveket adományoztak. Ugyanezen osztály a munkásrokkantház nagy és nemes eszméjét folytonosan napirenden tartja, sőt u. m. házi gyűjtéssel némi pénzbeli alapot is igyekezett teremteni. Külön ben kidolgozott olyan részletes programot is, melynek alapján ez égető fontosságú kérdés önállósittatnék s országos mozgalommá fej - lesztetnék. Nem kicsinylendők azok az eredmények sem. melyeket az osztály a Szövetség utján a munkaadók s munkások között felmerült diffe- rencziák kiegyenlítése által elért. Egyébként is folytonos figyelme tárgya volt a munkások magatartása és helyzetük szemmeltartása s indirekt közbelépése több Ízben üdvös hatású volt. Végül lépéseket tett az osztály, hogy a színházak rendezzenek ingyenes előadást, esetleg adjanak ki olcsóbb jegyeket a munkások részére, úgyszintén, hogy a közúti közlekedési vállalatok mérsékelt munkás-menetjegyeket adjanak ki. (Vég« következik.) Ismerőseink. (Árnyak és fények.) id. Holtzspach Nándor. Magyarországnak, a magyar székes főváros építő vállalkozó karának dísze, egyik vezére, a „Holtzspach A. fiai“ ezég beltagja és ennek méltó főnöke id. Holtzspach Nándor. Hazánkban, de különösen fővárosunkban alig találkozik intelligens ember, aki a fenti név nagyérdemű tulajdonosát, avagy a nevet ne ismerné. Id. Holtzspach Nándor az 1885. évi országos kiállítás-, a budai rakpart-, a pesti rakpart és raktárak, a Ferencz József laktanya és a pesti unitárius templom építkezéseinél, a budai ördögárok szabályozásánál és a szegedi Tisza- védgát fe töltésénél mint vállalkozó személyesen vett részt és pontosságával, nagy alkotásaival tűnt ki, tette becses nevét ismertté és szerezte meg a ezégnek a közönség azon kedvező bírálatát, hogy a „Holtzspach A. fiai“ vállalkozó ezég édes hazánkban egyike a legelsőknek. A nagy közönségnek kedvező, igaz érdemeket elismerő bírálata után szeretett hazánk vezér férfiai az Európában párját ritkító állandó országház és a magyar királyi várpalota építésével a „Holtzspach A. fiai“ ezéget bízták meg. Hogy pediglen a nevezett ezég, s különösen annak érdemes, magas látókörrel biró, kitűnő magyar vezére id. Holtzspach Nándor hogyan Teljesíti és teljesítteti a felvállalt és folyamatban levp munkákat, erre vonatkozólag legyen szabad azon igen sokat jelentő körülményt felemlítenünk, hogy dicsőségesen uralkodó I-8Ő Ferencz József Ő Felsége szeretett apostoli királyunk a millenniumi évben történt magyar királyi várpalota alapkő letételénél is a vállalkozók között legelsőbben id. Holtzspach Nándort tüntette ki legkegyelmesebb megszólításával.
