Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1897-12-12 / 50. szám

Budapest. 1897. (2) kútforrásából merit, az csakhamar tes- testől-lelkestől oly magyarrá válik, mint a délibábos, az aranykalászszal ékes Alföld törzsgyökeres lakója. Példák mindezekre azon társaskö­rök, melyek a Budai polgári kört meg­előzőleg kerületünkben az ötvenes évek vége felé és a hatvanas években össze­verődtek. A Budai Könyvtár életéből. Városrészünk ez agilis intézményének legutóbb választmányi ülése volt gdr. Csorba Fere ncz, vallás- és közokt. minister osztályta- j náesos elnöklete alatt. Az elnök a választmány tagjainak általános érdeklődése közepette az ülés megnyitását a következő szavakkal kisérte: „Szokatlannak fog talán hangzani az, ha ez alkalommal az egyesületünkön kívül álló j mozzanatokról is megemlékezem.“ „De a német császár ajkairól elhangzott j felköszöntő és kevéssel ezután 0 császári és j apostoli kir. Fenségének azon kegye, hogy a magyar nemzeti élet nagyjainak a saját költ­ségén szobrot emeltet: oly mozzanatok, a melyek minden magyar kulturegyesület életére nagy hatással vannak, azért, mert e közjogi jelentőségű nagy tények e kulturegyesületek czóljának szentesítését foglalják magokban és így ez egyesületek önbizalmát, életerejét és mükődésök sikerét emelik.“ Élénk éljenzéssel határozta el a választ­mány. hogy e két nagy mozzanatról az egye­sület jegyzőkönyvében is hálás megemlékezést tesz. H á m p e 1 Sándor, majd D u m a György üdvözölték ezután a választmány nevében dr. i V ■.« r b a elnököt min. osztálytanácsossá'tör- f ■ tént kine veztetése alkalmából és örömüket tol­mácsolták egészségének gyökeres javulása felett. Az elnök meghatva mondott köszönetét a választmánynak mindkét irányú üdvözléséért kijelenti, hogy a jövőben is legnagyobb örö­mére fog szolgálni, ha egyesületünk érdekei­nek elő mozdításán munkálkodbatik. Z i p s e r Károly egyesületi könyvtáros tisztségéről lemondván, a választmánya könyv­tárőri teendők teljesítésével a legközelebbi közgyűlésig K o n c 8 e k Lajost bízta meg. Az egyesület rendes tagjaiul a következőket vette fel ez alkalommal a vá­lasztmány : Paulmann Károly. Cavalloni Pál, Aim Emil, Hatváry Autal, Neumann Simon, Lerch Károly. Lejthényi Dezső, Beretz Gyula, Baranyay Dezső, Lederer Oszkár, Petrik testük előtti tisztaságát szokásos érdemjegyek­kel bírálná el. Ezzel a szülők gyermekeik jól felfogott ér­dekében állandóan több gondot fordítanának I gyermekük teste és ruhájuk tisztaságára és * nevelhetnénk egy nemzedéket, mely erősebb, egészségesebb és szebb volna, mint a mai. Nyerne ezzel az egyén, nyerne a társa­dalom, de nyerne sokat szeretett hazánk, mert munkabíró, erős polgárok nagy tömege erejét tetemesen fokozná. Az iskolában a tisztaságra nevelt gyer­mek nem tiszta lakásban nem fogja magát jól érezni, arra fog törekedni, hogy emberies ott­hont szerezzen magának, nem fogja az embert akárhány házban a piszok és szemét fulasztó szaga fogadni, mint azt most, fájdalom, sok helyen tapasztaljuk. Minden tényezőnek arra kell működni, hogy a mit lehet, tegyen meg. A városok, melyek vízvezetékkel vannak ellátva, adják a vizet ingyen, vezessék be a vizet közköltségen, mert mindnyájuk gyermeke érezni fogja ennek jótékony hatását és nem lehet sem az iskola-fenntartókat, sem a gyak­ran nagyon szegény iskolalátogatókat ezzel külön terhelni. BUDA és VIDÉKÉ Deczember 12. I Gyula, Lenz Ferencz, Éberling István, Bozóky | István, Schinabeck Engelbert, Weinek József, 1 dr., Rónay József dr., Brunner Alajos, Petsits I Márk, Ernyei Mór dr., Haypál Benő, Kemény I István, Mohr Gizella, Brenner Lajos, Meder j Nándor, Jákó Lajos, Politzer Aladár. Kondor j József (Csurgó). Guckler Győző, Gánóczy Sán­dor, Pálfi Sándor, Lendl Adolf dr., Somogyi Aladár dr., Sauerwein Károly, Deutsch János, Madarász László. Tury Zoltán, Laub B. Fe­rencz. Ágoston Béla, Bencze Jákó. Patiz Cor- nél, Horváth Dezső és Vuutsko Ilka. Össze­sen 43 tag. Örömmel tapasztalta a választmány az intézmény iránt nyilvánuló ez élénk érdeklő- I dóst és különös báláját fejezte ki a II. kerü- I leti vízivárosi iskolaszéknek, melynek mind­ama tagjai, kik az egyesülethez eddig még nem tartoztak, majdnem kivétel nélkül tagjai közé léptek. Elénk tevékenységet fejtett ki az egye­sület a lefolyt időszakban a kifelé való mű­ködésre. Jelentést terjesztett a közoktatási mi- nisterbez a könyvtár 1896. évi állapotáról és | 1 külön fölterjesztésben államsegélyért folyamo- j dott. — Érintkezésben állott a székes főváros . polgármesteri hivatalával, a tanácscsal, a fő- j és székvurosi pénzügyigazgatósággal, a buda- j pesti posta- és távirda igazgatósággal, a szé- > kés fővárosi statisztikai hivatallal, az orsz. mú­zeum- és könyvtárbizottsággal, a m tudomá­nyos akadémiával, a felvidéki m. közm. egye­sülettel stb., ami több nagyfontosságu érdeké­nek előmozdítására, anyagi erői vagy a könyv- állomány gyarapítására szolgait. Az 1900. évi párisi kirándulási vállalat a kirándulásban való részvételre hivta föl az egyesületet, kilátásba helyezvén, hogy testületileg leendő részvétel esetén kü­lönös előnyöket és kedvezményeket biztosit. Tekintve e kirándulás nagy kulturális je­lentőséget és az előnyöket, melyeket ezáltal az egyesület tagjainak biztosit, a választmány az egyesületnek a kirándulásban való résztvevő­sét elhatározta sőt készséggel vállalkozott arra is, hogy a „Budaiak társas k i r á n- d u 1 á s a“ czímén az összes budai egyesüle­tek és körök bevonásával városrészünk köré­ben nagy társas kirándulást szer­vez és, nemcsak az egyesület, hanem a budai művelt társadalom minden egyes tagját, hogy e kirándulásokhoz csatlakozni és belépési szándé­kukat az egyesület titkári hivatalával (II. kér Toldy Ferencz-utczai el. iskola) lehetőleg még ez év leforgása előtt bejelenteni szíveskedjenek mivei az ezután jelentkezők részvételi dija a feltételek szerint már magasabb lesz. Az Egyesület fényesen sikerült m u 1 a t- ságot rendezett szeptember 18-án a Adjon az állam az iskola fürdő építésé­hez szükséges államsegélyt, bocsásson rendel­kezésére szakértő mérnököket ingyen, a kik a czélözeiü iskolai fürdők építését es berende­zését vezessék és bízza meg az iskolák orvo­sait, hogy a fürösztésnél jelen legyenek, ne­hogy jót akarva kárt tegyen a fürdés. Kellő felügyelet alatt nyugodjanak bele, hogy iskolába járó gyermekeik tisztán tartá­sát az állam, az iskola is ellenőrizze. Egy szóval vállvetve gondoskodjunk mind­nyájan arról, hogy egészséges, tiszta embere­ket neveljünk, ez mindeneknek érdekét szol­gálja, mert ha hazánk egyes polgárai egész­ségesek, immunisok és edzettek, úgy az egész ország az és edzett polgárok a haza javára is többet és jobban tehetnek, mint egy beteges, satnya nemzedék. Dr. Gidófalvy István, kir. közjegyző.-A»ra,n.3rpor_ A szerénység, a midőn a dicséretet elhá­rítani igyekszik, arra vágyódik, hogy még hí­zelgőbb dicséretet kapjon. budapesti polgári lövészegyesület termében A rendezőség, melynek elnöke J u r á n y i Győző, jegyzője Pappert Gyula, pénztarosa R á c z József és háznagya Sauer wei n Károly volt, kimerítő jelentésben számolt be a mulat­ság rendezésének minden egyes mozzanatáról, annak erkölcsi és anyagi sikereiről és végül a következő nemes intencziókkal fejezi be jelentését: „A mulatság tiszta jövedelmét a hazai első takarékpénztár ide csatolt betétkönyvecs­kéjében a következő feltétellel van szerencsénk átnyújtani: 1. Ez összeg, valamint erre a czélra ké­sőbb befolyandó jövedelmek örök időn át mint a könyvtár alapja külön kezelendők. 2. Az alap takarékpénztári betét, érték­papírok vagy ingatlanságokba fektetendő, mi­nek csak kamatai illetve jövedelmei fordítha­tók a könyvtár fenntartási czéljaira. 3. Az alap a könyvtártól elválaszthatatlan és azzal mindenkor hasonló rendelkezés alá esik. “ A választmány a fent meghatározott czélra szánt összeget az egyesület nevében hálás kö­szönettel elfogadta, mint nyilvánvaló jelét annak a hazafias lelkesedésnek és odaadó gondoskodásnak, melylyel intézményünk irá­nyában egyesek viseltetnek ; egyszersmind kötelezettséget vállalt az iránt, hogy ez összeg örök időn át a meghatározott feltételek mel­lett kezeltessék és annak jövedelme a kijelölt czélra forditassék. Ez alap létesítéséért jegyzőkönyvi hálás köszönetét fejezi ki a rendezőségnek, különö­sen pedig Jura n y i Győzőnek intézményünk érdekében kifejtett, buzgó fáradozásárt; a bu­dapesti p o 1 g. lövészegyesület­nek a teremnek a mulatság alkalmával tör­tént díjtalan átengedéséért; a budai 1 ég­sz esztár sutát na k a terem díjtalan vi­lágításáért; Ecker m a n n Ede urnák a légszesztársulatnál történt közbenjárásáért. Kö­szönetét fejezte ki továbbá a választmány a székes fő v Tanácsé n a k a szegény alapra fizetendő járulék elengedéséért; B a g ó Alajos könyvnyomdatulajdonosnak nyomtatvá­nyainknak kedvezményes árban történt elő­állításáért ; Wirke r Rezső urnák a buda­pesti polg. lövészegyesület két darab 10 fo­rintos, összesen 20 frt értékű részletjegyeinek ez alkalommal történt ajándékozásáért; vé­gül mindama nemesszivü adakozóknak, kik jegyek megváltása czimén adományaikkal vagy felülfizetéseikkel járultak ez alap létesítéséhez. A könyvtárőr tette meg ezután kimerítő jelentését a könyvtár állapotáról. Gazdag gya­rapodást értei a lefolyt időszak alatt a könyv­tár is ; az a számos becses ajándék, melyek­ben a könyvtár mindenfelől részesül, legfé­nyesebb jelei az érdeklődésnek és rokonszenv- nek. mely ez intézmény iránt oly nagy mér­tékben nyilvánul. Ez időszak alatt (ápr Jl.—okt. 7) a kö­vetkezők járultak a könyvtár gyarapításához: Bagó Alajos, Balassa Gyuláué, Barka János, a Buda és Vidéke szerkesztősége, Csorba Fe­rencz dr., Diószeghy Béla, Fromman István, Gárdonyi Emil. Grolig József, Hübschl Vilmos, Jurányi Győző, Koncsek Alajos, Mihalovits Antal, Parais Ferencz, Scham bach Gyula, Szabó M. Ferencz, Toldi Lajos, Vékony And­rás és Zipser Károly. Dr. Lendl Adolf az általa szerkesztett „Természet“ ezitnű folyóiratot folyósította a könyvtárnak. , A hazai összes t a n i n t é z e- t e k bez intézett felhívás következtében mintegy 250 hazai tanintézet eddig megjelent évi értesítőit, történetét és egyéb kiadványait küldte meg körülbelül 1200 darabban. A könyv­tár ezáltal oly gazdag tanügy monographiai adattárra tett szert, minővel a nemzeti muzeura könyvtárán kívül egy hazai könyvtárunk sem rendelkezik. A m tu d. akadó m i a kiadványainak beszerzésénél messzemenő kedvezményeket engedélyezett, úgy hogy az összes kiadványait, melyek a könyvtárban még nincsenek meg

Next

/
Oldalképek
Tartalom