Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1897-03-07 / 10. szám

BUDA és VIDÉKE Márczius 7. Budapest, 1697. (2) miatt, par excellence mint a lakás czéljaira szolgálandó város­részre tart igényt. A nagy forgalomtól távo­labb esve, — itt gyár, itt a kereskedelem nem találna talajt, de nem is kell, mert van neki a város más részén bőven ; de a mi a fővaros balpartján nincsen, minálunk roppant hiányt képvisel; azok : az egészséges lakhatás föltételei, a melyekkel pedig kiválólag rendelkezik e terület, a me­lyeknek fölötte kedvez e terület helyzete, fekvése, alakulata ! Ha pedig a Lágymányoson keletkezendő városrész jövőjét a lakhatás czél­jaira való tekintettel, szomorú lakásviszo­nyaink javitására való czélzattal kivánnók be­rendezni és előkészíteni, úgy bizonyára a leg­helytelenebb lépést képezné az, ha oda, a kellő közepébe, a közvágóhidat he­lyeznék. És ha az egészséges lakhatás föltételeit e városrész rendezésére nézve irányadónak fölismerjük, úgy nem lehet kétség az iránt, hogy a közmunka-tanács fennt leirt terve sze­rint berendezni a Lágymányost, egyértelmű ennek a városrésznek előze­tes tönkretételével, egyértelmű a székes főváros egészséges fej­lődésének megakasztásával! Városépítő és rendezői szempontból tehát a legerélyesebben tiltakozunk a kérdéses te­rületnek a közvágóhíd felépítésére való föl- használata ellen! A helyes városépítés implicite magában foglalja a közegészségi követelményekre való figyelmét is. Ez irányban avatott — orvosi körökből is elhangzottak már a czélba vett elhelyezés ellen szóló argumentumok. Miért egész röviden csak azt kérdem, vájjon, vala­mely nyugoteurópai városban, a hol ily ha­talmas folyóval rendelkeznének, mint a minő a mi Dunánk, a mienkkel analog esetben, felmerülhetne e más gondolat, mint a vágó­hidat közvetlen a folyó mellé helyezni; a hol az egészségre nézve minden­esetre ártalmas szennyvizek és hulladékok rögtön és a legalaposabb módon való eltávo­lítására lehet számítani ? Miért kellene nekünk e természetes fel­fogás ellenére cselekednünk ? Dunapartjaink — hála Isten — eléggé kiterjedtek arra, hogy alkalmas helyet a bu­dai oldalon is találhatni még! Eléggé kimerítőnek hisszük előadásunkat, hogy meggyőzzön mindenkit a fővárosban : 1. arról, hogy a budai köz­vágóhíd a tervbe vett helyen föl nem é p i t h e t ő, és továbbá 2. arról, hogy a Lágymányos jövőjét előkészítő közmunka­Hol találsz barátom ily éltető-erőt? per­sze te nem is keresed már, te csalc előfizetőt keresel. Ne busulj, lesz az is quantum satis, csak jönne már a fürdő-látogatás ideje. En kétszeres érdeklődéssel várom ennek |dejét. először is azért, hogy szivesen látott ismerős úri vendégeinket ismét üdvözölhes­sem, másodszor pedig azért, mert ez időben a szenvedő emberiség érdekének vélek nagy szolgálatot tenni, a mennyiben erre az időre van jelezve egy angol társulatnak idejövetele, mely társulat Korytnicza megvételét óhajtja. Igen, kedves barátom, már Koritnycza sem lesz magyar ember tulajdona, ennek jö­vedelmét is idegenek fogják élvezni, mert van eszök, nem kapzsik; nem keresik, mit jöve­delmezett, mert náluk 4—5% tiszta haszon is haszon, és — mi több. — mert elég élel­mesek, lesz 5% helyett 15-20%-uk; Így van ez pajti nálunk kincseink nagyobb részével. En vagyok a tulajdonosok részéről az adas-vevés közvetítése körül folyó tárgyalások vezetésével megbízva, — és én, — ne ijedjél meg, — horrendum dictum — angolokhoz for­dultam. Kedves barátom, látom, hogy a szégyen- pír futja el arczodat, szinte hallom károm­kodva kifakadó szavaidat, „Az ördög legyen tanács tervének végrehajtása mindenképpen veszélyezteti nemcsak e vidéket, de az egész székes fővárost további egész­séges fejlődésében. Buda és Fest. — Irta : Dr. Németh Imre. — Most, hogy a közelmúlt napokban a lé­tesítendő budai vigadó pályadijas tervei köz­szemlére ki voltak állítva, a budaiak szivét öröm fogta el, hogy a jobbparti részeken egy szép középület emelkedik. Budán is történik valami és a székes fővárosi hatóság Budáért is tesz valamit. Igaz, hogy ez a létesítendő budai vigadó kizárólagosan budai érdek, és hogy egyszer valahára megvalósul, annak mind­nyájan őszintén örvendünk, de sajnosán tapasz­taljuk, hogy a budai oldalon olyan középület­tel nem igen dicsekedhetünk, a mely nem specziálisan budai érdek, hanem a székes fő­város egészére kiterjedő, tehát budapesti érdek. A budapesti érdekeket szolgáló középü­letek mind a pesti oldalon emeltetnek, Budá­nak csak olyan jut, a mi csak budai érdek, a mire a pestiek azt mondják, hogy „az ne­künk semmi", mert, sajnos, a lakosság nem tudja beleélni magát abba, hogy a Duna két partján elterülő város egy egységes város és különösen a pesti ember idegennek érezi magát Budán, csak szükségből, vagy kisvárosi élve zeteket szomjuhozva jön Budára. Ha egy köz­épület emeléséről — mely budapesti érdeket szolgál — van szó, minden követ megmozdít, hogy az a pesti oldalon emeltessék, mert Budapest tulajdonképen csak a Duna balpart­ján van és igy az ilyen középületnek Budán nincsen helye, nincsen létjogosultsága. Ezt a pesti felfogást különben mi bu­daiak magasabb helyen is tapasztaljuk, a min­denkori magyar kormány is a pesti oldalon szeret építkezni. így a királyi kúriának leg­méltóbb helye a várban, a királyi várlak kö­zelében volna, de a pesti oldalon építették fel. Az ezredévek emléknek méltóbb helye sehol nem lehetne, mint a Gellérthegyen. A* idegen — vasúton úgy, mint hajón érkezve — már messziről látná, és a Gellért-hegyen épült vasút talapzatáról az ezereszte'ndős Magyaror­szág főbüszkesége, a székes főváros egész pompájában áttekinthető volna. Deez'&z em­lék azért a városligetben lesz, a hol ha ű.em is kell épen keresni, hogy merre van, a£ Andrássy-utat kivéve, minden más oldalról csak akkor látja az ember, ha már mellette van. Igaz, hogy jelenleg a gellérthegyi vár le- ' többé a barátod, — de nemén.“ — Szememre hányták már nékem más czimboráim is az ulmí püspökségnél,*) az úgynevezett első ma­gyar közösügyes köztársaságnál, hogy ezt nem várták tőlem, hogy ez már nem is hazafiat- lanság, hanem hazaárulás. De hát, — halt, pardon! Dóczi megha­ragszik reám, ha a tisztelt házban is sokszor elhangzott „hóit“-ot használom, tehát újra kez­dem. — De látod barátom, — az igazat meg­vallva, — nem kínáltam Kor>tniczát fűnek- fának, hanem megkínáltam vele először is a főnemesség egynéhány oly tagját, — nem fo­gom őket megnevezni, — a kiknek parlagon heverő milliói vannak, a kiknek nincsen csa­ládjukba kiknek várva-várt esetleges halálán, csakis kaczagó örökösök fognak örvendeni; — nem reflektáltak reá. Megkínáltam vele több budapesti ismerős oly férfiút, a kik egyenkiut 6, 8, 10 millió forint felett rendelkeznek ; — nem vállalkoztak; — megkínáltam vele több, tekintélynek örvendő oly férfiút, a kik köny- nyü szerrel egy részvénytársulat alakítását eszközölhették volna; lóháton beszéltek ve­lem, tagadólag válaszoltak; és tudod miért? *) II. kér., fő-utcza, vendéglő, Andrássy-kázzai M. Szabó Ferencz-ház, szemközt. Ulm bontásával, illetve erődszerű jellegének meg szüntetésével újabban ismét egy pártolásra érdemes, igazán nagyszerű eszme került fel­színre; meiy szerint az ezredéves emlék ki­magasló csoportozatát a Gellért hegyen állít­sák fel, a hol az igazán kimagasló lenne, de mert ezt a főcsoportozatot már nagyban min­tázzák és az a szobor-csoport, mely az An- drássy-ut végén impozáus lesz, a Gellért-hegy tetejében a szó szoros élteimében eltörpül, arra pedig nem mutatkozik elegendő áldozat­készség, hogy ily impozáns emléket itt is, ott is állítsanak, csaknem biztosra vesszük, hogy a Gellért hegy mint előbb, most ismét le fog kerülni a napirendről, mert az a budai olda­lon van! így vagyunk mi budaiak, minden a szé­kes fővárost világvárosi rangra emelő na- gyobbszerű alkotásokkal. Itt van a szépművé­szetek nagyszerűnek Ígérkező múzeuma. A Vá­rosligetben és környékén három-négy helyet is kiszemeltek e palota czéljaira, úgy, hogy már félni lehetett, hogy ez az épület is ki­szorul a város belterületéről. Majd jött a to­vábbi kísérlet, a gázgyár közvetlen szomszéd­ságában, egy eldugott helyen; olyan környé­ken, a hol a pesti oldal beépített területe a legelhanyagoltabb és különös, épen ez az el­hanyagolt állapot kínálkozott legmegfelelőbb indokolásnak arra, hogy a palotát itt, a Jó­zsefváros szélén építsék fel, mert ez a szom­szédos tulajdonosokat is sarkalni fogja, hogy ez az elhagyott hely palotasoraival hirdesse a magyar székes főváros nagyságát, szépsé­gét és gazdagságát. A jó pestiek nem gondoltak arra, hogy az Ujvásártér négyemeletes palotákkal körül­véve is eldugott hely marad, nem gondoltak arra, hogy ez a palota budapesti és országos érdekeket szolgál akkor is, ha a budai ol­dalon épül, nem gondoltak arra, hogy az ő Budapestjükhöz tartozik a budai part is, hogy milyen jó alkalom lenne az építő kormánynak helyet ajánlani a budai Dunaparton. Nem gon­doltak arra, hogy olyan idegen nem fordul meg a magyar fővárosban, a ki a Dunapanra ki nem jönne, már pedig a Duuapartról sok­kal kellemesebb látvány mindkét oldalon az egymással szépségben vetélkedő palotasor, mint a pesti büszke paloták átelleuében el­törpülő budai, jobbára betemetett házak, me­lyekről az idegen talán el sem hiszi, hogy már akkor is állottak, a mikor a Lipótváros az a része, melyen a székes főváros legszebb épületei emelkednek — vadászterület volt! A kormány telket kér a székes főváros­tól és ennek egy ilyen palota elhelyezésére . nagyon alkalmas területe van a Rudasfürdő és Lfpbrentey-terek közt. Itt fog épülni az eskü­téri Idd, közúti vasútja lesz minden oldalról . mert az' elmúlt idők jövedelmét vették alapul, ez pedig £sak 5, 572, 6, nagy ritkán 6V2 szá­zalékot tud- feltüntetni. Persze, hogy ezt keveselték, — nem gon­dolva meg azt? hogy a tulajdonosok miért ha­tározták el a fürdő eladását. Elhatározták pe­dig az eladást dACzára annak, hogy most már a kezdet na°v nehézségei minden tekintetben teljesen le vSLk -küzdve, tehát jobb jövede- lemre lehetne száfnitani, azért, mert a gyógyhely emelése körül legtöbbet fáradozott, legjobban érdeklődött! és összes vagyonát ide fektetett egyik társtulajdonos elhalálozott, s ennek birtokrésze hat jókora árvára maradt, minél fogva a többi két'’ birtokos szabad ren­delkezési joga is, főgyáiph^Rósági beavatkozás folytán korlátolva lévén, a jövedelem biztos emelésének lehetősége, a í nii most már csak újabb építkezések utján leJtt volna eszközöl­hető, — kétessé vált. ; Én tehát, kedves barátom, hazafiatlan- sággal vádolható nem vagy°k, egyébiránt latba vetendő, hogy egy gyógy hely, ha jó, teljesen internationális j€;fieggel kell, hogy bírjon, a fődolog az, hogy' a szenvedő embe­riség hasznára váljék és^hogy a tulajdono­sok ne legyenek a vendégek fosztogatói; —

Next

/
Oldalképek
Tartalom