Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1897-03-07 / 10. szám
BUDA és VIDÉKE Márczius 7. Budapest, 1697. (2) miatt, par excellence mint a lakás czéljaira szolgálandó városrészre tart igényt. A nagy forgalomtól távolabb esve, — itt gyár, itt a kereskedelem nem találna talajt, de nem is kell, mert van neki a város más részén bőven ; de a mi a fővaros balpartján nincsen, minálunk roppant hiányt képvisel; azok : az egészséges lakhatás föltételei, a melyekkel pedig kiválólag rendelkezik e terület, a melyeknek fölötte kedvez e terület helyzete, fekvése, alakulata ! Ha pedig a Lágymányoson keletkezendő városrész jövőjét a lakhatás czéljaira való tekintettel, szomorú lakásviszonyaink javitására való czélzattal kivánnók berendezni és előkészíteni, úgy bizonyára a leghelytelenebb lépést képezné az, ha oda, a kellő közepébe, a közvágóhidat helyeznék. És ha az egészséges lakhatás föltételeit e városrész rendezésére nézve irányadónak fölismerjük, úgy nem lehet kétség az iránt, hogy a közmunka-tanács fennt leirt terve szerint berendezni a Lágymányost, egyértelmű ennek a városrésznek előzetes tönkretételével, egyértelmű a székes főváros egészséges fejlődésének megakasztásával! Városépítő és rendezői szempontból tehát a legerélyesebben tiltakozunk a kérdéses területnek a közvágóhíd felépítésére való föl- használata ellen! A helyes városépítés implicite magában foglalja a közegészségi követelményekre való figyelmét is. Ez irányban avatott — orvosi körökből is elhangzottak már a czélba vett elhelyezés ellen szóló argumentumok. Miért egész röviden csak azt kérdem, vájjon, valamely nyugoteurópai városban, a hol ily hatalmas folyóval rendelkeznének, mint a minő a mi Dunánk, a mienkkel analog esetben, felmerülhetne e más gondolat, mint a vágóhidat közvetlen a folyó mellé helyezni; a hol az egészségre nézve mindenesetre ártalmas szennyvizek és hulladékok rögtön és a legalaposabb módon való eltávolítására lehet számítani ? Miért kellene nekünk e természetes felfogás ellenére cselekednünk ? Dunapartjaink — hála Isten — eléggé kiterjedtek arra, hogy alkalmas helyet a budai oldalon is találhatni még! Eléggé kimerítőnek hisszük előadásunkat, hogy meggyőzzön mindenkit a fővárosban : 1. arról, hogy a budai közvágóhíd a tervbe vett helyen föl nem é p i t h e t ő, és továbbá 2. arról, hogy a Lágymányos jövőjét előkészítő közmunkaHol találsz barátom ily éltető-erőt? persze te nem is keresed már, te csalc előfizetőt keresel. Ne busulj, lesz az is quantum satis, csak jönne már a fürdő-látogatás ideje. En kétszeres érdeklődéssel várom ennek |dejét. először is azért, hogy szivesen látott ismerős úri vendégeinket ismét üdvözölhessem, másodszor pedig azért, mert ez időben a szenvedő emberiség érdekének vélek nagy szolgálatot tenni, a mennyiben erre az időre van jelezve egy angol társulatnak idejövetele, mely társulat Korytnicza megvételét óhajtja. Igen, kedves barátom, már Koritnycza sem lesz magyar ember tulajdona, ennek jövedelmét is idegenek fogják élvezni, mert van eszök, nem kapzsik; nem keresik, mit jövedelmezett, mert náluk 4—5% tiszta haszon is haszon, és — mi több. — mert elég élelmesek, lesz 5% helyett 15-20%-uk; Így van ez pajti nálunk kincseink nagyobb részével. En vagyok a tulajdonosok részéről az adas-vevés közvetítése körül folyó tárgyalások vezetésével megbízva, — és én, — ne ijedjél meg, — horrendum dictum — angolokhoz fordultam. Kedves barátom, látom, hogy a szégyen- pír futja el arczodat, szinte hallom káromkodva kifakadó szavaidat, „Az ördög legyen tanács tervének végrehajtása mindenképpen veszélyezteti nemcsak e vidéket, de az egész székes fővárost további egészséges fejlődésében. Buda és Fest. — Irta : Dr. Németh Imre. — Most, hogy a közelmúlt napokban a létesítendő budai vigadó pályadijas tervei közszemlére ki voltak állítva, a budaiak szivét öröm fogta el, hogy a jobbparti részeken egy szép középület emelkedik. Budán is történik valami és a székes fővárosi hatóság Budáért is tesz valamit. Igaz, hogy ez a létesítendő budai vigadó kizárólagosan budai érdek, és hogy egyszer valahára megvalósul, annak mindnyájan őszintén örvendünk, de sajnosán tapasztaljuk, hogy a budai oldalon olyan középülettel nem igen dicsekedhetünk, a mely nem specziálisan budai érdek, hanem a székes főváros egészére kiterjedő, tehát budapesti érdek. A budapesti érdekeket szolgáló középületek mind a pesti oldalon emeltetnek, Budának csak olyan jut, a mi csak budai érdek, a mire a pestiek azt mondják, hogy „az nekünk semmi", mert, sajnos, a lakosság nem tudja beleélni magát abba, hogy a Duna két partján elterülő város egy egységes város és különösen a pesti ember idegennek érezi magát Budán, csak szükségből, vagy kisvárosi élve zeteket szomjuhozva jön Budára. Ha egy középület emeléséről — mely budapesti érdeket szolgál — van szó, minden követ megmozdít, hogy az a pesti oldalon emeltessék, mert Budapest tulajdonképen csak a Duna balpartján van és igy az ilyen középületnek Budán nincsen helye, nincsen létjogosultsága. Ezt a pesti felfogást különben mi budaiak magasabb helyen is tapasztaljuk, a mindenkori magyar kormány is a pesti oldalon szeret építkezni. így a királyi kúriának legméltóbb helye a várban, a királyi várlak közelében volna, de a pesti oldalon építették fel. Az ezredévek emléknek méltóbb helye sehol nem lehetne, mint a Gellérthegyen. A* idegen — vasúton úgy, mint hajón érkezve — már messziről látná, és a Gellért-hegyen épült vasút talapzatáról az ezereszte'ndős Magyarország főbüszkesége, a székes főváros egész pompájában áttekinthető volna. Deez'&z emlék azért a városligetben lesz, a hol ha ű.em is kell épen keresni, hogy merre van, a£ Andrássy-utat kivéve, minden más oldalról csak akkor látja az ember, ha már mellette van. Igaz, hogy jelenleg a gellérthegyi vár le- ' többé a barátod, — de nemén.“ — Szememre hányták már nékem más czimboráim is az ulmí püspökségnél,*) az úgynevezett első magyar közösügyes köztársaságnál, hogy ezt nem várták tőlem, hogy ez már nem is hazafiat- lanság, hanem hazaárulás. De hát, — halt, pardon! Dóczi megharagszik reám, ha a tisztelt házban is sokszor elhangzott „hóit“-ot használom, tehát újra kezdem. — De látod barátom, — az igazat megvallva, — nem kínáltam Kor>tniczát fűnek- fának, hanem megkínáltam vele először is a főnemesség egynéhány oly tagját, — nem fogom őket megnevezni, — a kiknek parlagon heverő milliói vannak, a kiknek nincsen családjukba kiknek várva-várt esetleges halálán, csakis kaczagó örökösök fognak örvendeni; — nem reflektáltak reá. Megkínáltam vele több budapesti ismerős oly férfiút, a kik egyenkiut 6, 8, 10 millió forint felett rendelkeznek ; — nem vállalkoztak; — megkínáltam vele több, tekintélynek örvendő oly férfiút, a kik köny- nyü szerrel egy részvénytársulat alakítását eszközölhették volna; lóháton beszéltek velem, tagadólag válaszoltak; és tudod miért? *) II. kér., fő-utcza, vendéglő, Andrássy-kázzai M. Szabó Ferencz-ház, szemközt. Ulm bontásával, illetve erődszerű jellegének meg szüntetésével újabban ismét egy pártolásra érdemes, igazán nagyszerű eszme került felszínre; meiy szerint az ezredéves emlék kimagasló csoportozatát a Gellért hegyen állítsák fel, a hol az igazán kimagasló lenne, de mert ezt a főcsoportozatot már nagyban mintázzák és az a szobor-csoport, mely az An- drássy-ut végén impozáus lesz, a Gellért-hegy tetejében a szó szoros élteimében eltörpül, arra pedig nem mutatkozik elegendő áldozatkészség, hogy ily impozáns emléket itt is, ott is állítsanak, csaknem biztosra vesszük, hogy a Gellért hegy mint előbb, most ismét le fog kerülni a napirendről, mert az a budai oldalon van! így vagyunk mi budaiak, minden a székes fővárost világvárosi rangra emelő na- gyobbszerű alkotásokkal. Itt van a szépművészetek nagyszerűnek Ígérkező múzeuma. A Városligetben és környékén három-négy helyet is kiszemeltek e palota czéljaira, úgy, hogy már félni lehetett, hogy ez az épület is kiszorul a város belterületéről. Majd jött a további kísérlet, a gázgyár közvetlen szomszédságában, egy eldugott helyen; olyan környéken, a hol a pesti oldal beépített területe a legelhanyagoltabb és különös, épen ez az elhanyagolt állapot kínálkozott legmegfelelőbb indokolásnak arra, hogy a palotát itt, a Józsefváros szélén építsék fel, mert ez a szomszédos tulajdonosokat is sarkalni fogja, hogy ez az elhagyott hely palotasoraival hirdesse a magyar székes főváros nagyságát, szépségét és gazdagságát. A jó pestiek nem gondoltak arra, hogy az Ujvásártér négyemeletes palotákkal körülvéve is eldugott hely marad, nem gondoltak arra, hogy ez a palota budapesti és országos érdekeket szolgál akkor is, ha a budai oldalon épül, nem gondoltak arra, hogy az ő Budapestjükhöz tartozik a budai part is, hogy milyen jó alkalom lenne az építő kormánynak helyet ajánlani a budai Dunaparton. Nem gondoltak arra, hogy olyan idegen nem fordul meg a magyar fővárosban, a ki a Dunapanra ki nem jönne, már pedig a Duuapartról sokkal kellemesebb látvány mindkét oldalon az egymással szépségben vetélkedő palotasor, mint a pesti büszke paloták átelleuében eltörpülő budai, jobbára betemetett házak, melyekről az idegen talán el sem hiszi, hogy már akkor is állottak, a mikor a Lipótváros az a része, melyen a székes főváros legszebb épületei emelkednek — vadászterület volt! A kormány telket kér a székes fővárostól és ennek egy ilyen palota elhelyezésére . nagyon alkalmas területe van a Rudasfürdő és Lfpbrentey-terek közt. Itt fog épülni az eskütéri Idd, közúti vasútja lesz minden oldalról . mert az' elmúlt idők jövedelmét vették alapul, ez pedig £sak 5, 572, 6, nagy ritkán 6V2 százalékot tud- feltüntetni. Persze, hogy ezt keveselték, — nem gondolva meg azt? hogy a tulajdonosok miért határozták el a fürdő eladását. Elhatározták pedig az eladást dACzára annak, hogy most már a kezdet na°v nehézségei minden tekintetben teljesen le vSLk -küzdve, tehát jobb jövede- lemre lehetne száfnitani, azért, mert a gyógyhely emelése körül legtöbbet fáradozott, legjobban érdeklődött! és összes vagyonát ide fektetett egyik társtulajdonos elhalálozott, s ennek birtokrésze hat jókora árvára maradt, minél fogva a többi két'’ birtokos szabad rendelkezési joga is, főgyáiph^Rósági beavatkozás folytán korlátolva lévén, a jövedelem biztos emelésének lehetősége, a í nii most már csak újabb építkezések utján leJtt volna eszközölhető, — kétessé vált. ; Én tehát, kedves barátom, hazafiatlan- sággal vádolható nem vagy°k, egyébiránt latba vetendő, hogy egy gyógy hely, ha jó, teljesen internationális j€;fieggel kell, hogy bírjon, a fődolog az, hogy' a szenvedő emberiség hasznára váljék és^hogy a tulajdonosok ne legyenek a vendégek fosztogatói; —
