Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1897-03-07 / 10. szám
BUDA és VIDÉKE Budapest, 1897. (3) Márczius 7. szárazon és vizen egyaránt könnyen megközelíthető. E helylyel alkalmatosságra való tekintettel, vetekedik a Pálffy-tér egészen a Margit-hidig. Igaz, hogy ez nem a város tulajdona, de meg lehet azt szerezni és pedig olcsóbban, mint a milyen értéket az Ujvásár- tér képvisel. A Rudas fürdő környékét a székes főváros vásárcsarnoknak vette meg, az már bizonyos, hogy ezen a helyen vásárcsarnok nem lesz (talán a budai oldalon nem is lesz?!), tehát nem kell egy telket feltétlenül arra a czélra felhasználni, a mely czélra vásároltatott, vegye meg a székes főváros a Pálffy-téri dísztelen házakat a szépművészeti muzeum czéljaira, építsen reá vásárcsarnokot és az erre a czélra megvásárolt bombatéri háztömböt ajánlja fel a kormánynak. íme Budán három olyan alkalmas hely van, melyhez hasonlót keresve sem lehet találni Pesten. Elsőrangú világvárosok épültek viz mellett és pedig a folyó mindkét partján. így épült London, igy épült Páris. Egyik helyen sem lehet tapasztalni, hogy az egyik partot a másiknak a rovására mellőzték volna. Sehol nem látjuk azt, hogy az egyik part jobban l fejlődött, mint a másik. Ez a megfoghatatlan j állapot csak minálunk van. a hol hidvámmal, j közlekedési nyomorúságokkal és a népesebb ' part dédelgetésével — úgyszólván — mesterségesen akasztja meg minden tényező a budai oldal fejlődését, hirdetvén országnak, világnak, hogy Buda nem Pest, hogy a budapesti érdekek tulajdonképen csak pesti érdekek, hogy Budapest csak papíron és a közterhek viselésében egy, de különben Buda és Pest! A budai kereskedelmi társulat jelentése az 1896. évről. Tisztelt közgyűlés ! Az 1896-ik évi közgyűlés által megválasztott elnökség és választmány működésének első évéről az 1896-ik évről jelentését a következőkben terjeszti elő : Örömökben, dicsőségekben teljes év záródott le 1896. évi deczember 31-ikével. Szeretett hazánk ezredéves fennállását, államiságunknak megszilárdulását ünnepeltük meg. A lefolyt hazafias ünnepségekben részt venni társulatunk is erkölcsi kötelességének tekintette és e kötelességből folyólag történt, hogy részt vettünk az ezredéves kiállítás hitelügyi V csoportjában (társulatunk 200 éves fennállását hirdetendő) a fővárosi kereskedelem bölcső- koráról tanúskodó régi okmányainkkal, jegyzőkönyveinkkel, pecséteinkkel; részt vett társulatunk úgy is, mint ilyen, az elnökség által képviseltetve és részt vettek magának a társulatnak tagjai is az ezredéves üunepségek alatt tartott országos kereskedelmi congresszu- son, a melyen a Ill-ad osztályú kereseti adó reformja, a vasárnapi munkaszünet és a köz- tisztviselők fogyasztási szövetkezete tárgyában előterjesztett üdvös javaslatok határozattá emeltettek. 1896. évre esik a Ferencz József hídnak a forgalom részére átadása, a mely időpont bekövetkeztével azt reméltük, hogy az 1895. évben megindított mozgalom folytán — a melyben nekünk is tekintélyes részünk van — az akkori kereskedelemügyi minister ur által a m. kir. pénziigyministerrel a hidvámnak a Duna jobb partján kirakott és a balpartra kocsin átszállítandó hajóterhek után való elengedése tárgyában megindított tárgyalások befejeztetnek és az uj hid megnyíltával a budai kereskedőknek sőt az egész budai közönségnek egy régi óhaja teljesedésbe megy. Fájdalom, ez az óhajtásunk mindeddig nem teljesittetett, minek okául a m. kir. pénzügyminister úr az ellenőrzés nehézségét hozza fel. Pedig, hogy a kereskedői karnak ez a jogosult kérelme teljesítessék, az nem csupán e karnak, de Budapest székes főváros közönségének is pénzügyi érdeke, hisz éveken át tapasztaljuk, hogy meg-megujul a versengés, a pesti oldalon levő forgalomhoz viszonyítva szűkre szorítkozó partterületek után; ha tehát teljesedik a in. kir. pénzügyminiszter úrhoz intézett és a kereskedelemügyi miniszter ur által támogatott azon kérelmünk, hogy a Duna jobb partján kirakott és a balpartra átszállítandó hajóterhek után a hidvámot elengedjék, ez a budai partterületet is keresetté, értékessé teszi és ezzel a partterületeknek czélszerűbb kihasználása lenne elérhető. E téren való haladásként említjük fel, hogy a Margit-rakpart kikövezésének ügye a székes fővárosi hatóságnál a bizottsági tárgyalásokon keresztülment s kilátás van reá, hogy a budai kereskedelemre nézve annyira fontos rakpartnak kikövezése 1897. év folyamán tényleg megtörténik. A Margit-rakpart kíkövezése egymagában is nagy előnynyel fog járni, mert ez a kívánatos munkálatoknak egyik fontosabb része, de e mellett szükséges minél előbb a feljárók létesítése és a Dunához vezető egyes szűk utczáknak rendezése. Ugyancsak örvendetes eseményként emlékezhetünk meg a magyar kir. országos statisztikai hivatalnak a budai oldalra való áthozataláról, valamint az annak részére szükséges középületének emeléséről. Hogy mennyire képes ily közintézmény létesitése a környék ‘ fellendülésére hatni, azt ez a példa is bizonyítja, mert még el sem készült a m. kir. országos statisztikai hivatalnak felépülte, már is szokatlan nagy mérvben indult ineg azon a környéken az építési kedv, bizonyságául az általunk mindig hangoztatott és elég sokszor soha sem említhető elvnek, hogy a budai kereskedelem csakis a budai oldal benépesítésével lesz képes felvirágozni. E meggj őződéstől vezéreltetve a midőn a felől nyertünk tudomást, hogy az országos m. kir. posta- és távirda-gazdászatí hivatal a Kőbányai úton levő raktárhelyiségeit a m. kir. államvasutaknak, mint telektulajdonosnak rendelkezésére bocsátani kénytelen és ennek folytán a hivatal és raktár czéljaira szolgáló épület részére más telket keres, azonnal előterjesztést tettünk a m. kir. kereskedelinügyi minister úrhoz, kérve őt, hogy az említett hivatalt és raktárt a budai oldalon, a körvasút mentén akár a m. kir. vallásalapitváuyi kincstár tulajdonát képező telken, akár más e czélra alkalmas területen felépíteni szíveskedjék. Utaltunk e kérvényünkben arra, hogy a mennyiben e hivaial az általunk javaslatba hozott telkek egyikére építtetik, az a m. kir. államkincstárra nézve ezrekre menő megtakarítással jár, nem csupán azért, mert a budai oldalon a telkek ára is jóval olcsóbb, mint a pesti részen, de főleg azért, mert az iparvágány újból lefektetésének szüksége elesvén, e czimen is nagy összeg lesz megtakarítható. Felhoztuk, hogy ez újabb alkalom lenne a kormányra nézve, hogy a budai részeknek a múlt hibái és hatósági mulasztások folytán elhanyagolt iparát és kereskedelmét felvirágoztathassa és hozzájáruljon ahhoz, hogy az elhagyatott buda. rész lassan-lassnu, habár mindenkor messzemaradva a túloldal rohamos fejlődésétől, mégis módot nyerjen a fejlődésre. Kiemeltük, hogy a budai iparosok és kereskedők már évtizedek óta arra voltak kénytelenek szorítkozni, hogy a Budán elhelyezett hivatalokban alkalmazott és Budán lakó tisztviselő családoktól, mint fogyasztókkal szerezzék meg kenyerűket. Felemlítettük, hogy e tekintetben a helyzet a helyett, hogy javult volna, rosz- szabbá lett, részint mert számos hivatal és közintézet, mely előbb Budán volt, (műegyetem, kultuszminÍ8terium, dohányigazgatóság, fenyitő törvényszék stb.) a pesti részre helyeztetett át, — részint pedig mert a szerény javadalommal biró tisztviselő az ő fogyasztási igényét a minimumra lévén kénytelen reducálni, természetes, hogy czikkeik nagyobb keresletének sem az iparosok, sem a kereskedők nem örvendhettek és igy a budai részre nézve valóságos jótétemény lenne, ha a m. kir. posta- és távirdagaz- dászati hivatal, mely az egész éven folyton nagyszámú és kiilöuböző foglalkozású iparosnak ad munkát, a budai oldalra helyeztetnék. Fáj dalom azonban, a kereskedelmügyi m. király különben ez utóbbira ügyelni a hivatott hatóság dolga. Ezt előre bocsátva, először is felkérlek, vedd vissza képzelt hazafiatlanságom fölött prima furie kiejtett kegyetlen szavaidat „az ördög legyen a barátod — de nem én“, másodszor pedig Ítéljél a fölött, nem-e jobb, ha e gyógyhely, mely ily minőségben ugyancsak 35—40 év óta ismeretes, de a melynek gyógyforrásai — gyógyhatásúkat illetve, az eddig elért kiváló eredmények után Ítélve, — nemcsak teljes jogosultsággal vetélkedhetnek Karlsbad gyógyforrásaival, hanem ezeket több rendbeli kóresetben, m. p. o. vese-, lép- és gyomorbajnál, vagy czukorbetegség és asthmánál, jóval felül is múlják, feléled, ha e gyógyhely, a mely gyönyörű fekvésénél, kitűnő — szénsavas, földes, vasas, sós-savanyu — gyógyforrásainál fogva és tekintettel kiválóan egészséges, ozondús. enyhe, rendkívüli üde subal- pumikus éghajlatára, az isteni gondviselés részéről mintegy teremtve, hivatva van, hogy a szenvedő emberiség hasznára legyen, végre- valahára oly tulajdonosok kezére jut, a kik kedvező anyagi viszonyok mellett, észszel, szívvel és érzékkel is bírnak arra nézve, hogy e fürdőhelyet, mely minden szükséges kelléket magában egyesit, ne csak a legszélesebb körletben ismertessék, hanem — mint erre teljesen jogosult gyógyhelyet, ha nem is egyszerre, de biztosan és mihamarább az elsőrendű világfürdők sorába emeljék, — mint ha ez a nervus rerum gerendárumbeli bajok [ miatt továbbra is a lézengő fürdők stádiumé- i ban maradna. A főhiba eddig — persze a pénz hiánya miatt — az volt, hogy egyszerre nem lehe- j tett több, mint 5—600 vendég befogadását, ! elhelyezését eszközölni s igy a gyógy- és , zenedij sem tudott évenkint magasabbra, mint ! circa 4—5 ezer írtra emelkedni, már pedig j azok a költségek, a melyek a törvény érteimé- i ben kizárólag a szóban levő dijakból fede- j zendők, évenkint 12—16 ezer forintra rúgtak. E szerint tehát az ásványvizeknek, vendégszobáknak, bérleteknek és fürdőknek biztos 15—20 százalékot eredményezett jövedelmét kellett nagy részben a kurtaksából fedezetet nem nyert összeg kielégítésére fordítani. Házhelyünk van quantum satis, akár 20,000 em- . bér elhelyezésének megfelelő lakházak eme- i lésére is, tehát építeni kell, jön akkor — ke- | veset mondok — évenkint 6—8000 vendég, ez ! esetben pedig a kurtaksa 32—40,000 frtot hozna be. Mily nagy különbség az, ha én a I biztos 15-20 százalékot eredményező jövedelmemet csonkitatlanul zsebre vághatom ás a kurtaksánál muta kozó superplust mindenféle jótékony czélokra, p. o. egy díjmentes felvételt és eltartást biztositó polgári- és katonai gyógyház építésére, újabb sétányok, játszó- és mulatóhelyek teremtésére fordíthatom; sapient! sat. No de nem fárasztlak tovább e jeremiá- dákkal, elég volt neked ennyi is egy szuszra. Ha annak idején érdeklődnél, és időm lesz, megírom az adás-vevési tárgyalások végeredményét is; addig is Isten veled és gyermekeiddel. Fogadd még egyszer köszönetemet becses lapod megküldéséért és szives üdvözletemet, melylyel maradtam őszinte tisztelőd és kész köteles szolgád : Br im a Janó, kukutyini orsz. képvisele jelelt. * * — A test a szellem ruhája, tehát a történet az emberi szellem garderobja. * — Mikor a paraszt tyúkot eszik, vagy a tyúk volt beteg, vagy a paraszt.
