Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1897-02-21 / 8. szám

Budapest, 1897. (5) ki, úgy szintén a Lajos utczát is, mert a Du­nával párhuzamosan haladó útnak mindig nagy lesz a forgalma. Az újlaki templom előtt egy 930 négyszögöl nagy parkot létesí­tenek. A Lajos-utczai teherforgalom megosztá­sa végett a, Pacsirtamező-utcza a Lajos-utczába torkoljon. A Dunára vezető utakat ki kell szé­lesíteni. Czélszerü volna továbbá, hogy a Ralc- tér-utczát meghosszabbítsák, mi által a Miklós- ter tetemesen nagyobbodnék. A Vidor- és Tél- utczákat a Dunától a Bécsi-utig kellene meg­hosszabbítani. Kiváló gondot kell fordítani az ó budai rakodópart szabályozására és kiépíté­sére. Az ó-budai rakodópartot (a Margit-hidtól a budapesti gőzmalomig) emeletes partfallal építsék hi. mert ez a kereskedelmi viszonyok­nak legjobban megfelel. Az utczák minimális szélességét 6 — 8 ölben állapítsák meg. A köz­úti vasúti forgalom számára szolgáló utak szé­lessége 13 öl legyen. A hegyi vizeket a város belső részein kívül vezessék a Dunába, a mi városrendezési éi közegészségi tekintetben a leghelyesebb. Az esztergomi h. é. vasút és közvasut, úgyszintén az összekötő vasút tölté­seit árvízvédelem okából át kell alakítani, át­ereszekkel és zsilipekkel kel fölszerelni. Az ó- budai rakodó-part, a Zsigmond, Lajos-utczák. a Főtéri útvonal, a Pacsirta-mező és Pacsirta-ut­czák mentén fekvő telkeken épült házakat na­gyobb adókedvezményben kell részesíteni, mert e vidék fejlesztése és emelése csak nagyobb -adókedvezmények mellett várható. — Arczképleleplezés. A budapesti kávés ipartestület a legutóbbi választmányi ülésen el­határozta, hogy érdemes elnökének Némay An­talnak az arczképét művészies kivitelben meg­festeti. Az arczképét a legközelebbi közgyűlés alkalmával leplezik le. — A Király-kapu ékességei. Az újjáépí­tett budai királyi palotának egyik legdíszesebb része lesz az úgynevezett Király Lapu, mely ő felsége magánlakásához vezet. É kapu hét ol- xlalára két nagyobb dombormű jön. E reliefeket most mintázza Sennyey Károly szobrász, a ki az egyik domborművűn a Háborút s a másikon a. Béké-t örökíti meg allegorikuscsoportozatokban — Eljegyzés. Engel Armin déli vasúti hi­vatalnok jegyet váltott Varga Lipót martonvá- •sári körorvos leányával, Erzsikével. Sok Sze­rencset kívánok a kötendő frigyhez. — A mezörendörségröl. Székesfővárosunk határában az 1894. é. XII. t. ez. követelmé­nyeinek megfelelően a mezőrendőrség f. évi február hó elsejével életbe lett léptetve. — 3 hegymester helyett 4 felügyelő, a 19 évi csősz helyett 33 mezőőr teljesíti most szolgá­latát. E lényeges személyzet-szaporítás folytán az egyes mezőőri járások nagysága tetemesen csökkent, úgy hogy némely járás alig fele a régi járásnak. A beosztásnál súlyt fektettek az -egyes járások fekvésére is, és a kiterjedtebb járásokat kisebbre szabták. A felfogadott szá- mos új embernek a birtok-viszonyokkal és j egyéb körülményekkel kell tisztába jönni, hogy szolgálatának megfelelhessen, de azután el lehet várni, hogy példás magaviselet és oda­adó szolgálatuk által a beléjük helyezett biza­lomnak megfognak felelni. — Lényeges szol­gálatokat tehetnek a telektulajdonosok saját érdeküknek is, ha az esetleg előforduló hiányo­kat és rendetlenségeket a székesfővárosi gaz­dasági hivatalának erdő és mezőgazdasági osz­tályával (II., szegényház utcza 15. sz. a.) irás- vagy szóbelileg közölnék, hogy ezek orvoslása tárgyában intézkedni lehessen. — Nagypénteki ref. társaság. Az elzül- lött gyermekek részére — vallaskülönbség nél­kül — „Otthon“-t alapitó „nagypénteki ref. társaság“ folyó évi január hó 22-dikén tar­tott férfi választmányi ülésén tisztikarát ki­egészítvén, alelnökké választotta Haypál Benő budai ref. lelkész urat, jegyzőkké: dr. Vargha Bálint főgymna8iumi tanár és dr. Szalay Béla székesfővárosi tiszti orvos urakat; gondnokká pedig Takács László urat, (lakása II. kerület, Donáti utcza 17.) — E választás folytán az elnökség fölkéri a nagyérdemű közönséget, hogy kegyes adományaikat, s a társaság t. tagjait, hogy tagdíjaikat ezentúl az uj gond­nokhoz méltóztassanak beküldeni. Egyszersmind kötelességének tartja az elnök nyilvánosságra hozni, hogy a lemondott gondnok nagyságos Szőt8 Albert min. oszt. tanácsos urnák buzgó s eredménydús munkásságáért a társaság kö­szönetét és háláját fejezte ki. Budapest, 1897. február hó 5-én. — Dr. Kiss Áron elnök, I.. Mészáros-utcza 12. — Oltási próba. E hó 16 án bizottság jelenlétében a déli vasút pályaudvarán az igazgatóság alkalmazottjai oltási próbát rendeztek. A személyzet jól van begyakorolva, a felszerelés jó állapotban van. Á bizottság az eredménynyel megvolt elégedve. — Uj tűzoltó kaszárnya. Az idei tavaszon uj tűzoltó kaszárnyát építenek a budai Tölgyfa- utczában a II. kerületi tűzőrség részére, mely jelenleg igen szűk és alkalmatlan helyiségben szorong a Pálffy-téren. A tűzoltóság új otthona, melynek költségeire a tanács 24000 forintot szavazott meg, több pavillonból fog állani, s éppen olyan lesz, mint az I. kerületi tűzőrség kaszárnyája. Halálozás. Pongrácz Károly gróf, a főrendi­ház jelenlegi es a képviselőház volt tagja, nyugalma­zott tábornok, folyó hó 14-én a vörös-kereszt egyesület Erzsébet-kórházában meghalt. — Az l-sö kér. polgári köre. tagjain kivüljgen kevesen tudják, hogy ezen kér az I-ső kér. Ala­gút u. 1 sz. alatt levő helyiségeiben egy gaz­dag 8—10 ezer kötetre rúgó könyvtárt tart. Ez a könyvtár nem csak a kör tagoknak áll ren delkezésére, hanem a nemzeti művelődés ter­jesztése czéljából mérsékelt dij fizetése mellett a nagy közönségnek is nyitva áll Midőn ezt a körülményt t. olvasóink tu­domására hozzuk kedves kötelességet teljesí­tünk. ha az I-ső kér. polgári körnek ez a ha­zafias és kulturális tekintetből dicséretre méltó újítását a nagy közönség figyelmébe s pártfo­gásába ajánljuk s egyúttal különösen a kerület­beli lakókat a könyvtár olvasói közé való belé­pésre serkentjük. A könyvtár hétköznapokon d. u. 4—5 órá­ig áll a nagy közönség rendelkezésére, a mikor is havi 35 kr dij lefizetése mellett, az olvas­mányok átvehetők. A Budai Könyvtár egyesületből. A budai kerületek az ifjú kultúrintézménye napról-napra jobban és jobban izmosodik. Tagjainak s olvasóinak száma nőttön-nő. a mi a művelő­dés iránt mindinkább fokozódó helyes érzéknek legeklatánsabb bizonyítéka. Az egyesület könyv­tára. már eddig is tízezernél Több művet tartalmaz s megtalálnátok benne a hazai és idegen szépirodalom összes műveit, valamint a különféle tudományágak és szakismeretek köré­ből számos értékes munka. A könyvtár számára újabban Falle Miksa dr., az I. kér. országgy. képviselője 104 kötet igen értékes művet ajándé­kozott, a m. kir. egyetemi nyomda pedig a kulturminiszter rendeletére eddig megjelent összes kiadványát díjtalanul engedte át e derék törekvésű egyesület, könyvtárának, mely a II. kér. Toldy-Ferencz-utczai elemi iskola épület­ben bir ideiglenes helyiséget. Alakulás. Az I. kér. l-ső számú (várbeli) iskolaszék Osztoics Mihály választási elnök összehívása folytán f. hó 15-én alakult meg. Egyhangúlag és nagy lelkesedéssel elnök: baáni Gombár Tivadar dr. alelnök : Márffy Ágost ny államtitkár, gondnok: Dr. Kemény X. Ferencz főreálisk. tanár, jegyző : Nándor Kosutliány Géza kir. táblai biró s Dr. Keömley pénzügyi tanácsos lett. Az évnegyed cdkalmából lakáshirde­tésre ajánljuk a Buda és Vidékét. A kik lakást vagy nyaralót keresnek, vagy kiakarnak adni úgy Budám mint vidékén: forduljanak a kiadóhiva­talhoz. — Angol rendszerű szabó üzlet. Berger Adolf az előnyösen ismert szabómester üzletét II. Föutcza 1. Lánczhidpalota a legdivatosabb angol rendszer szerint rendezte be. Jutányos árak mellett a legszebbet és legjobbat árusítja. Köztudomást érdemel, hogy az elbocsátott köny­velő Gruber Lajos nincs jogosítva a ezég részé­re megbízásokat felvenni. A ezég hivatalos czi- me Berger Adolf veje. BUDA és VIP ÉKE Farsang. „Ös^Budavára!" A „Budai Dalárda“ ily czimen tartotta ez idei farsangi dalestélyét február 13 án este a medve-utczai „Fáezáu“ termeiben. A budai farsangi mulatságok ez estén szokták kulminácziójuk legnagyobb fokát el­érni. Ezt a jelmezes dalestélyt mintha csak azért rendeznék a dalosok, hogy az igazi hami­sítatlan budai jókedv egy esten fékét veszít­hesse s kedve szerint tombolhasson. Ezek jellemezik a „Budai Dalárda* far­sangi dalestélyeit. Ha az ez idei „ősbudai es­tély“ sikerét csak megközelitőleg akarnók is vázolni, kifogynánk a jelzőkből. Kiszolgált bál­rendezők, elaggott tánezosok, megrokkant osz­lopai a táneztermekuek, mind csodálkozva csóválták fejüket, a mikor a vendégeknek ezt az ijesztő sokadalmát látták, a kik mind „Ős Buda“ bohóságain mosolyogtak, nevettek, ka- czagtak, hahótáztak. Nehogy avval gyanúsít­son valaki, hogy nagyítunk, eláruljuk, hogy 600 nál jóval több belépti jegy kelt el. A mi az estély lefolyását illeti, ki győzné azt elmondani? Elég az hozzá, hogy Gál Samu egyleti gazda karácsony óta a főbejárati kapu mecset-czimerén dolgozott a dekoráczió- kon; a bizottság (Titi István, Gál Samu, Kertscher Karoly, Strasser Timót és Hoppe Rezső) éjjel-nappal ülésezve, fárado­zott, hogy „Ős Budavár“ nevezetességei közül minél többeket bemutathasson. Volt is eredménye faradozásuknak ! Már az ősbudai bevonulási induló is gyújtott; hát még a Jambo- csoport, az üvöltő dervisek csoportja? És az est fénypontja: az alvó fakir? Ó, ezeket látni, hallani kellett, hogy az ember megértse a szép Luigi (Dombi Zoltán) hódításait, a fődervis (K a á n Géza) sikerét, a fakir (P ö 11 z e 1 Gyula) és orvosa (K á- polnai Gyula) okoztak feltűnést. A zenei rész sikere Bello vies Imié egyloti karnagy érdeme. Az ő vezénylete alatt a dalosok előadták a „Santa Lucia“ olasz dalt 8 a Genée- Rikhárd „Olasz saláta“ ez. karát; ez utóbbiban a tenor magán részt az egylet elpusztíthatatlan hangú és kedvű teno- ristája, Schmidt Gusztáv, énekelte. A „Budai Dalárda“ ezen az estén zárt falak közé varázsolta Budavárát. A „Fáczán“ nagy termének falait, régi varoldalokat ábrá­zoló kárpitok díszítették. Az illúzió olyannyira teljes volt, hogy a jelenlevőket bámulatba ej­tette az ebnes: és ötletszerű rendezés. Keleti stylü sátrak alatt árulták a szebbnél-szebb jelmezbe öltözött tánezosnők a pezsgőt es más hűsítő italokat. Jambók, pierettek, clow- nok, angyalok, lueziferek tarkították a zsúfo­lásig megtelt óriási táneztermet. Az első né­gyesnél 150 pár állott fel a 44-edik cs. és kir. gyalogezred teljes zenekarának hangjai mel­lett. A jelenvolt hölgyek névsora a követ­kező : Asszonyok: Albini Lajosné, Apáthi Gá- borné, Bauer Józsefné Bezzeg Bélané, Bér zsenyi Béláné, Brunner Alajosné, Beszédes Gézané, özvegy Belicza Józsefné, Cziudula Elekné. Csernyák Ferenczné, ÉrczhegyiLászlóne és Ferenczue, Farkas Józsefné, Fischer An- talné, Fábián Antalne, Goor Albinné, Ger- gelyffy Gusztáváé, Gén Jeuőné, Goldinger Adolfué, Gyurmanu Andorné, Halm Ferenczné, Hoppe Rezsőné. Holtz Károlyné, Kintner Ka- rolyné, Krkos Lajosné, Kunst Antalué, özv. Löschinger Zsigmondné, Monssong Istvánne, Mayer József kir. igazgató családja, Mannert Alajosné, Mayer Istvanné, Nagy Jenőné, özv. Oberhuber Ivánné, Oberhuber Jenőné, özv. Tallmayer Lipótné, Ruby Károlyné, Riszler Sándorné, Schwartz Hermanné, Staub Fe­renczné, Stowasser Józsefné, Schuchmayer Károlyné, Sartory Béláué. Standtner Gyuláne, Székely Elekné, Schmelhegger Nándorne, Ster- náck Rezsőné (kolbász-gyáros), Toluay Im- réné, Welsz Józsefné, Waskó Bertalauné, dr. Weinek Józsefné, Wlassák Istváuné. Leányok: Aerdeker Ottilia, Bauer Józsa és Vilma (orosz parasztnő), Bendtseu Anna és Február 21.

Next

/
Oldalképek
Tartalom