Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1897-12-05 / 49. szám
BUDA és V 1 D É K E Deczember 5 Budapest, 1897 (3.) hogy lanyha közöny kísérje a választásokat. A polgárnak nem csak joga, de kötelessége is hogy a választásoknál ott legyen és kövesse legjobb meggyőződését, A választást rámára, sámfára huzni nem ehet. Sok mindenféle ok játszik itt össze és közbe. Az igazság nem mindig győz az érdek- szerzödések felett és nem mindig van igaza annak, ki igazságot hirdet. Ha a választás eredményét bíráljuk, úgy azt látjuk, hogy a hivatottak nem mindegyike került ki győztesen a küzdelmekből és sok érdemes esett a személyes ügyek áldozatául. Mi sajnáljuk, hogy azok, kiknek képessége van, nem kerültek be a törvényhatóságba és nem örülünk annak hogy őket is nélkülözni kell a közügynek... Ez a választások természetében, jlik. Eshetőség eshetőségek törvényétől függ. A győztes párt diadala keserű cseppeket szokott öntögetni a vesztesek poharába. A felzaklatott kedélyek soká nem simulnak el és sok igazolatlan sajnálatra méltó körülményt nem lehet helyre hozni, az érdes hibákat kiköszörülni. A tény az, hogy a választás megtörtént. A választott* k kötelessége kezdődik. Feleljenek meg a bizalomnak, ha lehet ezzel enyhüi majd a felkavart vihar — melynek nyomai sokáig ádázkodnak. A megválasztott törvényhatósági és választmányi tagok lássanak kötelességeik után és ne essenek hanyagságba és mulasztásokba. Látogassák szorgalmasan a gyűléseket, és őrködjenek állapotaink és ügyeirk felett, Nem azért választották meg őket, hogy a gyűlésekről elmaradjanak és kötelességeiket ne teljesítsék. Minél buzgóbbak lesznek, annál hamarább simulnak el a hullámok. Mi a magunk részéről figyelemmel fogjuk kisérni működésüket és pomosan nyilvántartjuk, kik jelennek meg a törvényhatósági közgyűléseken és kik nem. Ezzel azután elérjük azt, hogy kitűnik, ki méltó és ki méltatlan a tisztségre A polgárok azután ebből a jövőre nézve levonhatják a tanúságokat, keserű tapaszt alatok árán, Jubiláló iskola. A II kér. közs. polg leányiskola 18^0 97. tanévvel fennállásának 25. evet töltötte be ; a mely alkalommal az intézet jelenlegi érdemes Igazgatója Kozma Gyula egy vaskos kötetben ismertette ez int er, történeti múltját. Most ez intézet tantestülete, élén mindenki által szeretve tisztelt igazgatójavai Koz m n Gyulával deczember 5-én oly ünnepet rendez, mely által nemcsak Budapest polgárságának és hatóságának, de egyúttal az egész országnak be fog számolni 25 évi működéséről. Egy negyed század, ha nem is sok idő, de egy iskola történetében épen elegendő arra, hogy az uj alkotmányos aera alatt alapított ez intézet múltjára visszatekintsünk és jövőjére némi következtetést vonhassunk. Tanerői között nem egy volt és nem egy van jelenleg is olyan, a ki az irodalom pae- dagogiai. művészet és kézi ügyesség terén is ismert névvel bir, és volt növendékei között, a sok miveit magyar leány és házi asszony mellett vannak olyanok is, a kik a magyar művészet fényében ragyogva a szűkebh családi körön túl is messzire világítanak. Hogy mennyiben töltötte be hivatását ez intézet úgy a magyarosítás, mint a műveltség terjesztése körül, azt a mai ünnepély gazdag műsora bizonyítja, a mikor az intézet volt növendékei A b r á n y i n é -W ein M a r g i t, T ö r ö k Irma, Pay r Olga stb. mint meg annyi a közönség által ismert művésznők fognak szerepelni. — Ez ünnepély iránt az érdeklődés oly nagy, hogy minden belépő-jegy elfogyott, s a kik mégis ez ünnepségben részt venni óhajtanak, azok az ünnepélyt követő banketten megjelenhetnek. A intézet intensiv működésének feltüntetésére álljanak itt az iskola 25 éves történetéből a következő összefoglaló sorok : Visszapillantás a II. kér. közs. polg. leányiskola múltjára. ^ A lefolyt 25 év alatt az intézetben 70 tanár, tanító és tanítónő tanította a rendes és rendkívüli tantárgyakat. A rendkívüli tanfolyamok tanítói és tanítónői szám szerint 12 en voltak. A hitoktatók a hit,felekezetek feltüntetésével számszerűit 33 an. E szerint ez iskolában a mai napig a rendes és rendkívüli tantárgyakat összsen 115 személy tanította. Az intézetnek e lezajlott negyedszázada alatt 6587 tanítványa és 117 osztálya volt, és ezekben az osztályokban 78 féle tankönyvet használtak. A különféle tanszerek gyűjteményei 5783 darabot, a tanári és ifjúsági könyviár 1611 művet tartalmaz, s a gyűjtemények 1 1.789 frt összes értéket képviselnek. Ehhez számítva még a 10,000 írttal előirányzott belső felszerelést, bútorzatot stb., ez iskola felszerelésének értéke 21.789 frtra tehető. Az épületnek jelenleg mintegy 250.000 Irt becsértéke vans igy felszerelésével együtt közel 300.000 frt értékét képvisel. Mindenesetre fényes bizonyítéka a székes főváros áldozatkészségének! A segélyben és anyagi támogatásban részesített szegényebb sorsú tanulókra sem megvetendő összeg fordittatott. a mennyiben az ösztöndíjak és különféle segélyek főösszege 33 963 frt 85 krt. tesz ki Ebből csupán a tandíj mentesítésekre 21.536 frtnyi összeg esik ; a tandíjmentességet élvező növendékek szám* 1733 volt. A tanári testület is kivette a maga részét, az iskola mellett a közművelődés és a társadalom érdekeinek szolgálatából A lezajlott 25 év alatt majd mindenik tagját kisebb- nagyobb irodalmi és művészi munkásságban láttuk. Irodalmi munkásságuk főtere a pedagógia mellett a tudományos irodalom, melynek, érdekeit részint önálló művekben, részint tankönyvekben, részint értekezésekben, ismeret- terjesztő czikkekben, tanulmányokban és bírálatokban szolgálták. A festőművészet és zeneszerzés terén a testület szintén nem egy tagja érdemelte ki a szakkörök elismerését. Azonban azt is láttuk, hogy a tantestület tagjai nemcsak a szellemi munkában, de az emberbarát egyesületek és közművelődési intézetek erkölcsi és anyagi támogatásában is buzgólkodtak. Krónikánk figyelmes áttekintése meggyőzhet mindenkit arról, hogy ez iskola a letűnt negyedszázad alatt iiíven teljesítette azt a nemzeti missziót, melyet a polg. leányiskolák szellemi megalkotói elébe tűztek. A kezdetben gyenge hajtásnak mutatkozó csemete daczolt az idők viharaival. Az intézet, mely alig 7 tanulóval — szerény helyiségben — kezdé meg pályafutását, ma 25 év után 495 leánykát fogad külsőleg is díszes palotájába és részesít azon kiképzésben, mely egyfelől nemcsak müveit lelkületű honleányokat nevel, de őket a megélhetést biztositó fegyverekkel is felruházza, másfelől istápolja nemzeti törekvéseinket, midőn a zengzetes magyar nyelvnek általánosítását az idegen ajkúak körében is sikerrel mozdítja elő Körlevél a budai polg. kör t. tagjaihoz. (Az 1897 98- évi idény program inja.) A választmány utasításából és a vigalmi bizottság meghallgatása után van szerencsém a t körtagokat értesíteni, hogy a körben a folyó 4897 98 évi idényben, még pedig rendszerint szombati napokon, a következő vigalmak fognak megtartatni: I. A budai polgári kör 25 éves fennállásának megünneplése alkalmából f évi deczember hó 13-ati tartandó díszközgyűlés és utána díszvacsora Ezekre a t. körtagok még külön meghívót fognak kapni II. Családi estélyek. Ezekkel a kör vá lasztmánya állandósítani kívánja azon feszteíe- és családias jellegű estélyeket, a melyek a múltban a kör társas életére oly7 lényeges hatást gyakoroltak és melyeket a körtagok s — ekkor úgy hívták az ószerest — vásárolt i prédát a katonáktól. . . Mire a Bécsi kapuhoz értünk már rég elmúlt dél ; egy baka nagy batyuval akart a várból kimenni. Nem szabad! kiáltá az őr. A baka visszament, s a bástyáról, az ott álló létrák egyikén, mászott le köz derültségen okozván.. . >. Lementünk a Lánczhidhoz. melyet A 1 - noch ezredes, Hentzínek méltó társa, levegőbe akart röpíteni, de maga röpült oda . j Mi reggel, midőn a Bécsi kapu táján jártunk | hallottuk a Dunától áthangzó szörnyűséges | durranást és láttuk az emelkedő füstöt Igaza 1 volt Czuczor Gergelynek .. Jertek. jertek elő ti haramia idak '■■■■'[ Kiket nemzet bakók reánk uszítanak !. . . ; — Itt feküdt az egyik haramia. . . Utálattal fordultunk elllerostrates ; megszenesedett hullájától. . Megnéztük a Lánczhid czölöpkeritését, melyre e hó 4 én vagy húsz lövést tettem. Két erős karódeszka volt kitörve. Innen a fő- utczán menve, megnéztük a Kapuczinus templom melletti két ágyút, s homokzsák mellvédüket.. . , Fáradtan értünk haza O Budára. . . Midőn ott jártam a csatatéren elestek / , tetemei között, látva a leégett, romba dőlt, épületeket, ... a pusztulást. . Örültem ugyan a győzelemnek, hogy ily istentelen, ily minden emberi érzésből kivetkőzött ellenségtől megszabadultunk, de szánalommal tekintém azokat, kiket az állatember mészárszékre hur- czolt. . . Kiket nemzet bakók, reánk uszítottak. . . Buda közönsége özönlött a várba. . . Néztek.. . bámultak . . szörnyüködtek a sok halotton, a nagy pusztuláson, . aztán fenhan- gon adtak hálát az Istennek, bog)’ ezt a gálád ellenséget tönkre tenni sikerült! . . . Pestről nem jöhettek át a polgárok, oly gyorsan, mert nem volt a két város között közlekedés a Dunán. Csak később létesült . és jöttek a pestiek is a szétlőtt várat, a leégett váralját, az elesett katonákat... a hadifoglyokat. . . sziurői-szinre megtekinteni. . . s hálát adni a seregek urának : hogy immár lezajlott a nagy istenítélet ... és Buda a mienk . . Ott leng a várfokán a magyar lobogó . . . De egy szomorú kötelességünk is volt. Az elesett bajtársak eltemetése.. . Május 22 én. nagy katonai diazszel, s könnyezve kisértük halottainkat a Gellérthegy közelében levő temetőbe . . . Minden hadtestből négy zászlóalj és egy üteg vonult ki.. . és az egész polgárság. . A főváros összes harangjai zúgtak. . . Ezer meg ezer koszorút tettek a hantokra. Fényes beszéd dicsőítette a hősöket. . . De legfényesebbek voltak a hazafiak könnyei . . A csapatok tisztelegtek, az ágyuk .utolsó istenhozzádot dörögtek a földben nyugvóknak. . . Ez volt a iionvédtemetes. . . A következő éjjel közönséges paraszt- kocsi döczögött ki a várból . . Hentzi és Al- nocli holttestét szállította a temetőbe. A várőrség többi halottait katonai tisztességgel temették el . . A magyar zászló ott lobog Budavár falain ! . . . (Vége.) A bölcsek rendithetetlensége nem egyéb, mint különös tehetség arra, hogy izgalmaikat jól eltudják zárni sziveikbe
