Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1897-12-05 / 49. szám

Budapest, 1397. (4).

BŰD A

e s

n H K E

Deczember 5

családtagjaik oly szívesen felkerestek Ezek az estélyek felolvasás- esetleg zene-, szavalatvagy mutatványokkal kezdődnek, s ezek után esetleg táncz következik.

III Borgazdai estélyek. — IV Tánczes- télyek. — V. Rendes társasvacsorák.

Szives miheztartás vegett még a, következőket bátorkodom a kör t. tagjaival közölni:

1. A tánczestélyek 9 órakor kezdődnek. A családi estélyek, borgazdai estélyek és társasvacsorák kezdetét 8V2 órára tűztük ki. A gyermek-estély esti 6-t.ól 9 óráig tart. Minthogy a családi estélyeken a felolvasások, hang versenyek stb. mindég pont 8V2 órakor kéz dődnek, felkérjük a t körtagokat és vendégeket, hogy a családi estélyeken mindég jókor megjelenni szíveskedjenek. Ha a műsor mar megkezdődött, csakis annak befejezése után. vag)' a műsor egyes számai közötti szünetben lehet a terembe belépni.

Mivel az estély sikeréhez okvetlenül szűk- seges jó hangulatot igen megzavarhatja az a körülmény, hogy a tagok idejekorán nem je- jeutkeznek a vacsorákon való részvételre, de azoküt] tényleg mégis megjelennek, ami által sokszor megtörténhetik, hogy az idejekorán előjegyzett ragok a biztosítottnak vélt jobb helyekről kiszorulnak és a kör vendégbe sokszor a legjobb akarattal — még a J°kor jelentkezett vendégek kellő ellátásáról ®tím képes gondoskodni: ezen okok miatt tisztelettel felkérem a kör t. tagjait, hogy a Vacsorákon való részvételi szándékukat a kör elnÖkénéi vagy igazgatójánál idejekorán kijelenteni, vagy nevüket a kör komornyikjánál levő Ívre feljegyezni szíveskedjenek — Előreláthatólag élénkebben látogatott vacsorákra a jelentkezés sorrendje szerint, folyó számmal ellátott teritékjegyeket fogunk kibocsátani és a nagy teremben csakis az 1—80 ig folyó számokkal ellátott fehér szi iü teritékjegyek birtokában levő tagokat fogunk elhelyezni, inig a később jelentkezők, illetőleg magasabb folyó számokkal ellátott vörös szinü teritékjegyek birtokosai, csakis a melléktermekben számíthatnak elhelyezésre.

II A mi a borgazdai estélyeket illeti, borgazdai szeiepre a már említetteken kívül a következő urak voltak szívesek vállalkozni: 1898 évi január hó 8 ára: Biró Pál, Jenes Vilmos és Rátz Gerő urak.

1898. évi január hó 29-ére: Duma György, Kanyó Sándor és Sputter istván urak.

1898. évi február hó 12-ére : Lithvay Mátyás, Oláh Gyula és Wimmert Karoly urak.

1898. évi február hó 26-ára: Freyberger Pál, Hermann Béla és dr. Szalay Béla urak.

1898, évi márczius hó 12 éré : Ballassa G^ula, BLscara Endre és Eckermann Béla urak.

A borgazdáknak szabadságukban áll. saját estélyükhöz idegeneket vendégekül meghívni — Ha nem borgazda körtag vendéget szándékozik meghivatni, szíveskedjék e végett idejekorán az elnökséghez fordulni.

A kör tagjait azonban a borgazdák egyszer s mindenkorra meghívottaknak tekintik. Szabály, hogy a borszolgáltatás körül való verseny mellőzése czéljábóí, a borgazdák (ha saját termésű borokkal nem rendelkeznek) csakis azon közönséges fehér és vörös asztali borokat adhatják, melyek a kör komornyikjánál kaphatók és a melyeket a kör ellenőriz. Úgynevezett hivatalos felköszöntőket nem mondunk.

III. A családi- és tánczestélyekre körtag es neje számára ídényjegyet nem kell váltani. A t. körtagoknak a tánczestélyeken résztvenni óhajtó többi női családtagjai számára idény- jegyeket adunk ki. melyek f. évi deczember . °, 15 éig személyenként 4 koronáért, ezen időn túl pedig, személyenként 6 koronáért, kaphatók. — Oly hölgy vendégek kik nem körtagok hozzátartozói, a vigalmi bizottságtól kiadott meghívó alapján, személyenként 6 ko rónáért kaphatnak idényjegyet. — Végül egy- egy estélyre szóló belépőjegyek is kaphatók (férfivendégek számára is), természetesen szintén c«ak meghívó alapján, még pedig személyenként 2 koronáért.

A különböző jegyeket legkésőbben Snap I pal az illető estély előtt kell megváltani.

Az esti pénztárnál belépő jegyek rendszerint nem kaphatók.

Frommcmn István úr, a kör igazgatója és a vigalmi bizottság elnöke, a meghívók és jegyek kiadása czéljábóí naponta esti 6—7 óra között a kör helyiségeiben tartózkodik.

Ruhatári jegy személyenként 20 fillérért az esti pénztárnál mindenki által váltandó.

Tekintettel végre arra, hogy közönségünk, különösen a hölgyek csak akkor keresendik fel szívesen családi- és tánczestélyeinket, ha azoknak családias és házias jellegét, tehat a fesztelen és kedélyes hangulatot biztosítjuk, mellőzhetetlenül szükséges, miszerint a t kórtagok az estélyeket látogató hölgyeket arra bírjak, hogy azok a tánczestélyeken egyszerű, a családi estélyeken pedig csak utczai öltözetben szíveskedjenek megjelenni.

A tánezban résztvevő urak a tánczestélyeken frakkban vagy egyenruhában, a családi estélyeken pedig sötét kabátban jelennek meg.

Minthogy végül a kedélyes hangulatot az estélyek túlságos látogatottsága is megzavarhatja: felkérem a t körtagokat arra is, hogy a meghívandó vendégeket idejekorán, azaz legkésőbben 8 nappal az illető estély előtt, még pedig a kör komornyikjánál e czélra kapható űrlapokon (meghivási ajánlatokon) a vigalmi bizottság fent megnevezett elnökénél bejelenteni szíveskedjenek, mivel jelzett okból szükséges, hogy a túlságos látogatottság megszorítása végett, a meghívandó vendégek szamának meghatározását az elnökség magának fentartsa

IV A kártyázó körtagokat felkérjük, hogy a családi estélyeken 8 órakor az olvasóterembe vonulni, a tánczestélyen pedig a kártyázást az említett időpontban egyáltalán beszüntetni szíveskedjenek.

Ez alkalommal a t. körtagoknak ismételve még a következőket hozom szives tudomásukra :

a) A választmány a budai várszínházban a körtagok számára az egész idényre hat I. rendű zártszéket (a VII. és Vili. sorban) bérelt ki Az ebbeli jegyek (2 korona 40 fillér helyett) 2 koronájával a kör komornyikjánál kaphatók.

Felkérem azonban a t. körtagokat. — kik e kedvezményes áru jegyeket igénybevenni kívánják. — hogy azokat az illető előadás napján, legkésőbb délelőtti 10 óráig a kör komornyikjánál átvenni sziveskedjenek, mert ezen időn túl a jegyeket másképen értékesítjük.

b) A vígszínház igazgatósága az eddig, a kör tagjai által is élvezett kedvezményes jegyek kiadását f. évi október hó 31-ével beszüntette

Kelt Budapesten, 1897. év november havában.

Rupp Zsigmond, a budai polgári kör elnöke.

Budapest III kér. föld- es szölömüvesek egyesületének belső szabályzata.

A) Házi rend.

1. Az egyesület tagjai részére az egyesület helyisége e lapjai minden időben rendelkezésre állanak

2. Az egyesület szakosztályai üléseiket a következő rendben s módon tartják :

a) Az első szakosztály a hónap harmadik csütörtökén d. u 7 órakor tartja az egylet helyiségében szaküléseit s e szakosztályok iilési megállapodásaikat az elnökségnek azonnal bemutatván, azok a hónap negyedik csütörtökén d. u. 7 órakor tartandó választmányi ülés elé terjesztetnek s ott véglege- sittetnek.

c) a szakosztályok s választmány tagjai minden meghívás nélkül ezen üléseken megjelenni s a rájuk bízottakban lelkiismeretesen eljárni becsületbeli kötelességnek ismerik.

3. Az első szakosztály kötelessége:

3) Helyszíni felvétel alapján megállapítja s lajstromozza azon területeket, melyek már szőlővel kiültetvék s pontosau kitünteti, hogy mely területek vannak honi, melyek amerikai direct termő s melyek oltványokkal beültetve s minő mindenikében a. kezelési eljárás és történt e rigolirozás — s ezen kimutatást a fokozatos szaporulathoz képest időről-időre kiegészül

b) A talaj minőség megállapításánál az eljáró geológust kalauzolja, az e részben tett észleleteit összeállítja s részletes felvétel megtörténte után javaslatait az egyes területek minősége s annál felhasználható szőlőfajok tekintetében, az egész határt érdeklőleg elkészíti s bemutatja.

c) Az ország területén alkalmazott különbféle felújítási módok s fajok megismerése okból szemleutakat s kirándulásokat rendez s tapasztalatait — a helyi viszonyokra tekintettel — összeállítva javaslat alakjában a választmánynak bemutatja.

d) Szemleutjai alkalmával a filloxera ellenállóképes szőlőfajok iránt tett tapasztalatai s azok minősége s mikénti megszerezhe- tése tekintetében, úgy a nemesebb gyümölcs- termelésről is az adatokat összegyűjti s véleményéé jelentéssel a választmánynak bemutatja s javaslatot tesz a beszerzés módozatai tárgyában.

e) A helyi szőlőtelepeket figyelemmel kiséri s a tapasztalt hiányok s félszegségekről — legalább évenként egyszer — részletes kij mutatást ad be. hogy ez utón a netán szükséges helyes irányítás keresztül vitessék

4. A második szakbizottság feladata :

a) A szőlős g'3 ümőlcstermelé8t, tárgy azó szakfelolvasásokat rendez s gondoskodik arról, hogy e részben az ország szakegyénei közreműködését megnyerje.

b) Az ország s főváros szakegyénei közreműködésével az összlakosság részére elméleti s gyakorlati szőlészeti tanfolyamokat ren dez s azok sikeréről gondoskodik.

c) Gondoskodik arról, hogy az egylet életkörébe vágó gépek s eszköszök az illető gyáros és feltalálók által az egyletben kiállit| tassanak s gyakorlatilag bemutathassanak

d) Evenként felveszi a kerületi szőlőter- ! més mennyiségét s azok átlagos árát, továbbá j összeállítja a kerületi fogyasztás mennyiségét,

: értékét s azon forrásokat, honnan a fogyasz- ! tás fedeztetik s minderről pontos statisztikai I kimutatásokat szerkesztvén — azokat a vá- | tasztmánynak bemutatja.

j e) időleges bor-, szőlő- s gyümöleskiálliI tásokat rendez s gondoskodik a termelési tökélyt emelő kitüntetések módozatai s fogana- tositásáról.

5. A harmadik szakosztály teendői:

a) A rak- és szertárt az alábbi különös szabályzat értelmében kezeli, a megrendelést s kiegészítéseket és javíttatásokat foganatosíttatja s az egyes gépek s eszközök jókarban tartásáról s arról is gondoskodik, hogy kártételek esetén, az illetőtől a javítási költségek bevonattassanak s nem tagok az egylet vagyona használatában ne részesittessenek.

b) A szőlővessző s oltványszükségletet évenként felveszi a beszerzési forrásokat s értékeket kipuhatolja, az egyesektől a megrendelési árt beszedi s ezek után a tömeges megrendelést és átvételt foganatosítván, kinek- kinek illetményét kiosztja s egyáltalán gondoskodik arról, hogy a szőlöfelujitási s védelmi eszköszök fennakadás nélkül rendelkezésre álljanak.

B) Állami raktár kezelési szabályzat.

1. Az állami szénkéneg raktárt a III szakosztály elnöke s ez osztály két kiküldöttje, továbbá az egyleti pénztáros közösen és saját felelősségükre kezelik.

2. Az állami szénkének és fecskendő raktárból az ellenérték beszolgáltatása előtt anyagot vagy fecskendőt kiadni nem szabad.