Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1897-11-21 / 47. szám
(Mindszert hava.) Vzsarnap, november 21 Eudapest. 1897. VI. évfolyam 47. sz. BUDA Es VIDÉKÉ Hetenként megjelenő lap a közigazgatás, közgazdaság és társadalom köréből, BUDA ÉS VIDÉKE ÉRDEKEINEK ÉS A MAGYAROSODÁSNAK KÖZLÖNYE. Szerkeszti: ZEZESZDZÉlLj’Sri S-~VTTT , /\ KIADÓ-HIVATAL, hol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek Várocmajor«utcza 28. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak: Egész évre 12 korona, fél óvro <> korona, évnegyedre 3 korona. SZERKESZTŐSEI}: Városmajor-utcza 28. Kéziratokat és közleményeket ide kérjük küldeni. A tisztviselőknek. A hely, a hol a köztisztviselő életének legnagyobb részét eltölti, az a ház, a mely számára az otthont megteremti. Ide tér vissza napi munkájában elfáradva, hogy szerető családja enyhe körében nyugalmat és megpihenést találjon. A családi élet, a mely az államok nagyságának, hatalmának alapja, sokban függ az egészséges lakásviszonyoktól. A lakás kérdése több mint egy egyszerű közegészségügyi kérdés, — a boldog, kedves családi élet egyik alapja az. Van annak bizonyos psychologiai és morális hatása s a közegészségügy nagy vívmánya, hogy megteremtette a lakás-kérdésnek egészségügyi oldalát és ha ezen a téren még nem is értük el az ideális álláspontot, de minden esetre közeledtünk feléje. A lakás kérdésnek egyik főoldala az egészségügyi, de a másik nem kevésbé fontos a gazdasági, a pénzügyi. Mihelyt a lakások annyira megdrágulnak, hogy a köztisztviselő lakásbéréből társadalmi állásának megfelelő lakást tartani nem képes, azonnal meg van zavarva a család gazdasága, kivált ha magán vagyonnal nem rendelkezik. Minden városnak saját érdekében áll, hogy a tisztviselői kar fizetéséhez i viszonyított áron társadalmi állásának \ megfelelő lakást kapjon és vannak vá- j rosok mint pld. Genf, Bern, hol maga a ! város építteti a tisztviselő karának a lakásokat. Belgiumban olcsó takarékpénzeket bocsátanak az ily közhasznú építkező társulatok rendelkezésére, Németországban az „Alters und Invalidenkasse“-nak egy negyedét fordítják erre a czélra, Angliában 4 százalékos törlesztéses kölcsönöket adnak e czélra a közpénzekből. A magy. kir. államvasutak igazgatósága munkás és tisztviselő lakóházakat építtet, ez utóbbi segít ugyan a bajon, de a végczél nem csak a munkások és tisztviselők egészséges lakással leendő ellátása, hanem, hogy saját lakóházzal legyenek ellátva. Legérdekesebb a dánok fővárosa Koppenhága, hol 1867-ben munkások és tisztviselők házépítő szövetkezetét létesítettek mintegy 220-an, ma 15000 tagja van. Minden tag mindén hónapban befizet egy forint éröt' a mi pénzünk szerint, abból felépítenek havqnkint annyi házat, a mennyi telik, beteszik a még I házzal nem bíró szövetkezeti tagok ne- | veit egy urnába, abból minden részrehajlás nélkül kihúznak annyi nevet, a hány ház készen van, ha a kiliuzottak elfogadják, ugy az addig befizetett forintok a törlesztésre esnek, a még be nem fizetett összegek 27 év alatt törlesztendők mérsékelt kamat mellett. Ha a kihúzott név tulajdonosa a felépített házat többed magával akarja elfogadni tulajdonul, együtt lesznek kötelezettek. Ha el nem fogadja, úgy helyette más nevet húznak ki. A ki 10 évig pontosan fizeti járulékát és neve ezen idő alatt ki nem jön, úgy joga van pénzét és annak időközi kamatos kamatait visszavenni, de a szövetkezet annyi más előnyt nyújt tagjainak, hogy ez a legritkább esetek közé tartozik. A szövetkezeti tagok egymást minden irányban támogatják, üzleteket, ipar- vállalatokat tartanak fenn. egy szóval, csak északra kell néznünk, hogy gyakorlati dolgokban jót tanuljunk. A lakás ügy — tekintve annak beláthatatlan nagy közegészségügyi fontosságát — minden városnak egyik legfontosabb ügye és nagyobb városoknak ma már külön lakás statisztikájuk van, a mely eLö sorban ugyan elméleti jelentőségű. de a gyakorlati ember is megkapja abban, a mire szüksége van, mert meglátja, hogy milyen és mennyi lakás van üresen, milyen és mennyi lakásban kik laknak. Az ált a,bános panaszból tudjuk, hogy lakásviszonyaink drágák és ki nem elégítő k . Az egyesülés adja itt is az erőt ! A köztisztviselők egyesülése egy j tisztviselői telep létesítése érdekében, | megoldaná ezt a köztisztviselőre és városra egyaránt fontos kérdést. Az eszme nem uj s a nehézség nBŐI)A (is VIDÉKE TÁRÓZÁJA.“ *7 N é n i. (Rajz ) Irta: P. Pécsi Jenő. Sárga rózsa három, piros szegfű kettő .. .. Románcz köllene édes ? * * * Nénire emlékezem. Néni édes. néni jó. Ki volt néni? Hát apám elvette anyámat. Anyám fivére elvette a néni húgát Néni rokon volt. És különös, el nem képzelem, hogy lett volna, ha néni nem lessz rokonom. Nénit azonban nem vette el senki. Hogy miért nem ? Mit tudom én miért nem szakítják le olyik rózsát, a mi csak oly kedves, mint a többi. Néha tán szebb is a szirma, illatosabb a kelylie és kevesebb tövis is vagyon rajta másnál A néniket általában szokás szeretni. Nénit azonban, kiről ép szólok, különösképen kedveiéin. Én. A gyermek. Ha néni rám nézett jóságos szemeivel, oly jól kezdém érezni magamat. Ha néni megcsókolt egyszer, kezét csókoltam háromszor. Néni még fiatalos vala. Mindenek felett, mint mondám, oly jó vala. Oly édes. oly kedves. Különösképen azóta, bog}’ egyik lábammal már némileg a nagy világban sántikálnék, tapasztalom, hogy mi emberek, általában véve kellemetlenkedő teremtések vagyunk, és talán bizony örül a lelkünk, ha sántát, vakot, süketet látunk, csupán azért, mert mi ép érzéküek vagyunk. Még fiatal volnék, de már eddig is ugy tűnt fel előttem, mintha mi emberek némikép gonosz-lelküek volnánk. De néni áldott lelkű vala. Édes. Kedves. ♦ * * Szivarra gyújtok. Imigy könnyebben emlékezem. Sárga rózsa három, piros szegfű kettő. * ♦ * Matrózblúzos bohókás koromban nénitől kaptam lepkefogót. Szépet, zöld hálósat, czifra- nyelüt. A matrózblúz átalakult, kabát lett belőle. Fekete kabát. Szalonkabát-forma. Táncz iskolába jártam. Kicsiny hölgyeknek czukor köllött volna. Finom czukor. Szalon czukor. Néni pénzéből vettem Néni adott mindég. Szívesen. Lomha évek múltak. Urfi lett belőlem. Ólján, a ki némely téli estén frakkot ölt magára, gomblyukba virágot, kézbe fehér kez- tyüt. Első bálomba készültem. Már minden volt, csak pénz nem volt, Anyám mondá nincsen, nem adok és zsebembe csusztata némely ezüst tallért Apám mondta: tanulj inkább. Pénz nincs. És ismét többem volt pár tallérokkal. De ez mind nem elég. A bálok ugyanis, hogy egyébről ne szóljak, olyan különös intézmények, hogy ott az ember nem éhes, talán nem is nagyon szomjas, mégis költi pénzét. Bálra pénz kell, sok pénz. Első bálra különösen sok. így gondolám magamban Akkor, néni jut eszembe Néni, az édes, néni a jó. Megyek uénihez. Kirakatban virágot látok. Néni szereti a virágot. Bemegyek a boltba és virágot kérek bokrétába. Találomra mondtam, sár. ,,Nyelvében él a Nemzet.“ A magyar egyesület jelszava
