Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1897-08-08 / 32. szám
Budapest, 1897. (3) BUDA és VIDÉKE Augusztus 8. jesztése alapján Hermann Béla elöljáró a választmány elnöke bocsátott, tárgyalás alá. melynek czélja mozgalmat inditani meg a. jobbparti hegyvidék közlekedési útjainak kiépítése és a meglevő, de elhanyagolt utak jókarban tartása érdekében. Az indítvány élénk eszmecserére adott al- j kaimat, de abban a tekintetben egyhangú volt á vélemény, hogy a budarészi kültelki utak nagyon elhanyagolt állapotban vannak és inig a székesfőváros hatósága a pesti kültelki utak jókarban tartása érdekében semmi áldozattól nem riad vissza, addig a budai kültelki utakra gond egyáltalán nem fordittatik, ezek a hatóságnak költséget nem okoznak, épen ez okból a kerületi választmány már ismételve tett előterjesztéseket a tanácshoz a kültelki utak jókarba helyezése és az építkezések folytán szükségessé vált újabb közlekedési utak nyitása iránt, minthogy pedig a választmány a jelen év folyamán is lépéseket tett az iránt, hogy a kerület külterületén ilyen muukák foganatosíttassanak és egyenként meg is nevezte azon utakat is. melyeknek kiépittetése elodázhatatlan szükség — határozatba ment, hogy a budapesti (budai) kereskedelmi társulat előter- jesztesét a korábban hozott választmányi határozatok támogatásaként és azokra való hivatkozással a választmány a tanácshoz bemutatja. A közveszélyes városi hulladékok értékesítése a német birodalomban.*) Ismerteti : Del-Meilieo Ágoston. * A nagyvárosokban felmerülő közveszélyes hulladékok két főcsoportra oszthatók : a) ürülékek és szemét. b) a közfogyasztásból és használatból kitiltott állatok és azok hullái. Mielőtt az általam tanulmányozott külföldi berendezéseket leirnám, röviden jelzem azt az eljárást, melyet a közveszélyes hulladékokkal Magyarország legnagyobb városában Budapesten követnek. Az ürüléket az eső és szennyes vízzel közösen csatornákban vezetik a Dunába, melynek vize ezáltal állandóan fertőzve lesz, mellette pedig évente több mint egy fél millió forint értéket képviselő trágyamennyiség kárba vész. A szemét nagy kocsikban gyüjtetik és a szemétlerakó helyekből fertőtlenités nélkül vasúton feldolgozás czéljából továbbittatik. A beteg állatok és állati hullák a gyepmesteri telepeken megsemmisittetnek, a puha alkatrészek elföldelés által elpusztittatnak, ha ugyan talajfertőzés nélkül elpusztulnak, a csontok pedig további műszaki feldolgozás alá kerülnek. Ezzel szemben ad a) a következő eljárásokat észleltem : Drezdában : a szemét oly külön tartályokban gyüjtetik, melyek fertőtlenítő berendezéssel bírnak, a mennyiben a tartályok kettős fallal vannak ellátva és a két fal köze, mely tartalmát lassan a szeméttel érintkezésbe helyezi, fertőtlenítő anyaggal megtöltve. A tartály felső nyílása tölcséralaku és jól záró fedéllel van ellátva. — A készülék külsőleg elég csinos és a konyhában is elhelyezhető, minthogy teljesen szagtalan hosszabb használat után is. — Egy ehhez hasonlóan construált, de fertőtlenítő berendezés nélküli készülékben gyüjtetik a hamu. A szemét és a hamu a város által elta- karittatik egy a várostól csak 2 kilométer távolságra eső gyűjtő telepre, a hol ezen anyag évente többször az árnyékszékek tartalmával leöntetik, ez utóbbit a Dresdner Düngertrans- sport Gesellschaft vállalat szállítja a városnak. _ A keverék több éven keresztül érintetlenül marad, inig teljesen homogen tömeggé, trágyává (compost) át nem alakul, megjegyzendő, hogy e trágya a kisebb értékűek közé tartozik, minthogy a pöczegödrök tartalma már rothadt állapotban hozatik a különben fertőtlenítő és *) Mutatvány szerző érdekes füzetéből. 1 szagtalanító hatást gyakorló szeméttel és ha- I muval érintkezésbe. Drezdában a legtöbb ház pöczegödrök- kel van berendezve, melyekben a trágya mindaddig gyüjtetik, a meddig azok teljesen meg nem töltettek. A külön e czélra épült járművekbe (Jauchenwagen) való kiürítés jól záró szivaty- tyukkal eszközöltetik; e kocsik a vasúti állomásig továbbítják az anyagot, a hol ez hasonló szivattyúkkal hasonló szerkezetű vasúti tartályokba továbittatik és a compost előállítására szolgáló telepre külön vonatokkal szállittatik. A kiürített pöczegödröket egyszer fertőtlenítik és minden további fertőtlenítés nélkül újból megtöltik. Minden köbméter ganajléért a háztulajdonos a szállítónak 2 márka 50 pfenninget fizet. — A compost előállítására nem használt ganajlét gyüjtőtelepen a mezőgazdák köbméterenként 50 pfenningért megveszik. 1893-ban más irányú kísérletezés folyt Drezdában úsztató csatornával (Schwemmkanal) és derítéssel (Klärung). Ezen eljárás, melynek czélja az értékesebb trágya-alkatrészek elkülönítése, a következő : A fákáliak egy közvetlenül az árnyékszékek alatt elhelyezett gödörben gyüjtetnek, a szilárdabb részek a nagyobb súly következtében a gödör alsó részében leülepednek, inig a higabbak egy második mélyebb fekvésű gödörbe átfolynak, a hol újabb leülepedés áll be. mely után a még megmaradó hígrészek az úsztató csatornába vezettetnek, — a szilárd részeket a gödrökkel összekötött aknákon távo- litják el további értékesítés czéljából. Mindezeknél a drezdai eljárásoknál a legnagyobb hiba az. hogy a fákáliak csakis rothadt állapotban értékesíttetnek, a minek következtében oly vegyi átalakulásokon mentek keresztül, melyek a trágya értékét lényegesen csökkentik. Párisi kiállítás. Felhívás a közönséghez ! Francziaofszág 1900-ban Parisban nemzetközi kiállítást rendez s részvételre hívta fel az összes államokat. Valamennyi állam kijelentette, hogy részt vesz a XIX. század záró kövét képező ezen nemzetközi kiállításban. A magyar kormány elhatározta, hogy Magyarország szintén részt veend s a kormány ezen elhatározását az 1897. évi XVIII. törvényczikkel a törvényhozás is jóváhagyta. Az eddigi előkészületek után. Ítélve valamennyi nemzet méltóan kíván részt venni e nemzetközi kiállításban, mely be fogja mutatni azt a haladását, melyet az emberiség szellemi és gazdasági termelése elért. A békés munka e nagy versenyéből, mely az egyes nemzetek életképességét és haladását tükrözi vissza, Magyarország el nem maradhat, a haladás és művelődés iránti érzékéről, szorgalmáról és munkájáról, szellemi életének lüktetéséről és erőkifejtéséről a produktiv munka mezején szintén bizonyságot kell tennie. Ma gyarország 1878 óta nemzetközi kiállításon nagyobb aráiryban nem vett részt s minthogy közgazdasági életünket önálló nemzeti alapon leghelyesebben véljük fejleszthetni és kiépíteni, munkánk és törekvésünk termékeny talajba vettetett, miről tanúságot tehetett ezredéves kiállításunk. Megerősödve kerültünk ki a küzdelemből. a nemzet erőmegfeszitése feltárta az ország gazdagságát az ipari és gazdasági termelés terén, érzékét, törekvéseit, haladását a művelődésben, humanitásban, művészetekben. Munkánkban megálluunk nem lehet, mert csak úgy ismerhetjük meg erőink valódi értékét, csak úgy erősíthetjük meg a jövőbe vetett további reményünket, ha a nemzetközi versenyben helyünket méltóan elfoglalva, alkalmat szolgáltatunk a külföldnek erőnk, haladásunk, viszonyaink beható tanulmányozására ; ha mindennel, a mit gondolkozó agyunk, érző szivünk és munkás kezünk termelt, más nemzetek mellé állva bemutatjuk életképességünket s ez által saját önbizalomunkat is növeljük. Ha a magyar államot alkotó összes erő két a szellemi művészeti, anyagi és erkölcs téren való munkálkodásunk összes eredményeit és vívmányait az 1900. évi nemzetközi kiállításon, a népek e nagy találkozóján méltóan bemutatjuk: önálló fejlődésünk és czéltudatos munkánk feltárása. — meggyőződésem szerint — bármely más eszköznél sikeresebben fogja állami és nemzeti önállóságunk tudatát terjeszteni és megerősíteni. E mellett figyelmet érdemel a kiállításnak remélhető gazdasági hatása is. A nyugati nemzetek iparával a versenyt mindenben igaz még nem vehetjük fel, de tévedés volna ebből a körülményből azt következtetni, hogy fáradozásaink s anyagi áldozataink hiábavalók. Mezőgazdasági termelésünk magas színvonalon áll, versenyképes, arra támaszkodó nagy iparágaink verseny- és kiviteli képességük hírnevét fenn kell hogy tartsák s azokon kívül is számos oly iparágunk van. mely nemcsak megállja a versenyt, hanem kiviteli piaczok szerzése által egészséges fejlődésének és felvirágzásának további alapjait szerezheti meg. Nem lehet figyelmen kivül hagynunk, hogy az 1900. évi párisi kiállításon nem csak Francziaországgal fogunk találkozni, hanem ott lesznek más államok is, melyeknek gazdasági termelése ke- vésbbé fejlett, találkozója lesz az a föld minden tájairól oda sereglő idegeneknek s igy kedvezően kínálkozó alkalom kereskedelmi összeköttetések létesítésére. Ily kereskedelmi ösz- szeköttetések létrejövetelét készségesen fogja támogatni a m. kir. kormánybiztos is, ki a magyar korona országainak a párisi kiállításon leendő képvíselésével van megbízva. Mindezeknél fogva az országnak a nemzetközi versenyben leendő méltó bemutatását nagy nemzeti feladatnak tartom, mely sikeresen csak az összes tényezők buzgó közreműködésével oldható meg, s épen azért kérem az ország minden polgárát, szakférfiút, művészt, mezőgazdát, iparost, ki e nagy nemzeti munkában eszmével, tanácscsal, közreműködéssel, munkával és termeléssel hozzájárulhat, hogy az 1900. évi nemzetközi kiállítás magyar osztályainak minél szebb és tökéletesebb rendezésében a kormányt hazafiui buzgalommal és lelkesedéssel támogatni szíveskedjék. Vessük tekintetünket a jövőbe, a magyar állam az imént megnyílt évezredet, szebben, hasznosabban, méltóbban meg nem kezdheti, mintha bemutatja immár a világnak is őserejét, földének kincseit, népeinek szellemi világát, szorgalmát, munkásságát és haladásai az európai civilizáczióban. Budapest 1897. juiius 17-én. Báró Dániel Ernő. Ezt a lelkes felhívást már azért is közöltük. hogy a budaiak és vidékiek kedvét a párisi v kiránduláshoz fokozzuk. Részletes terveket a Buda és Vidéke kiadóhivatalában meg lehet tekinteni. Két jubileum. A budai közéletnek két köztiszteletben álló derék és munkás tagja jubilált a napok- bau. Fontos hivatali állásuknál fogva, melyet betöltenek, mindakettő megérdemli, hogy iin- nepeltetésök leírásának külön helyet szenteljünk. Egyike a jubilánsoknak dr. Ott Adám, buda-ujlaki plébános, a ki e hónapban töltötte be lelkész! működésének 30-ik évfordulóját. ‘ Ott Adám egyike e legműveltebb,_ leg- s^eretetreméltó papoknak, a kihez hívei nem ok nélkül ragaszkodnak igaz szeretettel, őszinte vonzalommal, a személye iránt most megnyilatkozott óvácziók szintén e szeretetnek, e vonzalomnak az eredményei. Mi a sikeresen betöltött 30-évi működés alkalmából őszinte igaz örömünknek adunk kifejezést, s kívánjuk, hogy Ott Adám még számos évig szolgálhassa azt az ügyet, melynek eddig szolgálatában állott, jó erőben, egészségben egyházának, s híveinek örömére és a magyarosodásnak hasznára.
