Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1897-07-25 / 30. szám
VI. évfolyam 30. sz. (Szent Jakab hava.) Vasárnap Julius 25. Budapest. 1897. Herénként megjelenő lap a közigazgatás, közgazdaság és társadalom köréből, BUDA ÉS VIDÉKE ÉRDEKEINEK-, ÉS A MAGYAROSODÁSNAK KÖZLÖNYE. Szerkeszti: ZEURZDEHLTSTI 0-"STTTI-.^A-. KIADÓ-HIVATAL, hol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek : Várocmajor-utcza 28. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak: Egész évre 12 korona, tél évre <> korona, évnegyedre 3 korona. SZERKESZTÖSEG: Városmajor-utcza 28. Kéziratokat és közleményeket ide kérjük küldeni. Buda épül. Irta: AVillinger Ferenc/. — Becses lapjában örömmel olvasom Budának oly rohamos épülését, hogy már külön rovat nyilt meg az építések nyilvántartására. Az örömbe azonban üröm is vegyül, mert ha a kér part fejlődését összehasonlítjuk, fájdalommal tapasztaljuk Buda hátramaradottságát. Az Andrássy-ut, aPodmaniczky-utcza a körutak kisajátítása, a hosszabb adó- kedvezményben részesítés oda vonzotta a tőkét, a vagyonosabb lakókat és rohamosan fejlesztette az utczákat és környék élénkülését, más városrészek kárára. Ezt a mesterséges fejlődést sokféle kedvezmény, a törvény, a hatóságok jó akarata pártolta. Azonnal volt gázvilá- gitás, vízvezeték és sok és jó kocsi út. Ezekről a kedvezményekről nem emlékezhetik meg egyenlő mértékben a történetíró, ha majd tollára veszi a Duna jobbparti városrész fejlődésének összehasonlító történetét. Egyéb sérelemről, ha hallgat is majd a krónikás, nem hagyhatja említés nélkül, hogy inig a pesti körutak adókedvezményben részesültek, addig a Krisztina, Margit sé Attila-körut ebben nem részesült. Ezeknek az úttesteknek helyreállítását és jó karban tartását sem úgy végezik mint Pesten. A budai utak ; java-része bírálaton alul állóan rossz. | Keveset és ritkán javítanak, rossz mészkő burkolattal, a helyett, hogy köveznének. A locsolást későn kezdik, korán végezik, nyáron a por gyilkol, télen sárba sülyedünk és pocsolyába feneklenek a déli vasúthoz közlekedő kocsik. A mellék utezákról nem is beszélünk, mert ezek ug} el vannak maradva a civilizatiótól, mintha nem is Budapesten lennének. Pesten ott is vau jó maka- dám, hol alig van ház p. o. Bálint, Jávor, Ilka, Gyarmat, Róna, Kövér Lajos, Angol, Zugló utczákban, Jókai és Amerikai utakon. Azelőleges hatósági rendezések maguk után vonják a természetes fejlődést. Budán? Bizony mi messze vagyunk Pesttől. Mi kérvényezünk. Sok kérvényünk elintézéséig meg is őszülünk és diadal ünnepet tartunk, ha gyorsan intéződhetik el a dolgunk. Újabb időben a budai ügyek ellátása kedvezőbb, de azért még sok a kívánni való, és nagyon is rávagyunk utalva a tanács és közmunkatanács jó akaratára, legkivált az ut- czák rendezésénél. Ha égj szemle utat teszünk, mindjárt szemünkbe ötlik, hogy nincsen járda: a Csaba, Alkotás-utczában, Szent János utcza keleti oldalán, az Enyedi utczában, Vérmező, Győző-utczában, a Krisztina- körutról összekötő járda a Városmajorig az Alkotás-utczában a Hes-féle telkek előtt, a Korona őr, a Czakó, Csend, Árok, Mészáros-utcza egy részén, a Karácsonyi-utcza déli oldalán, Nyárfa- I utczában. Miért nincs m akad á m a Vérmező-utczában, a Hantos utón, a németvölgyi düllő-uton, a déli vasúti alagút felett a naphegyi, lágymányos és kelenföldi névtelen utczákban. Miért nincs kivilágítás? az Attila-utcza mindkét oldala a Vér- mező-utcza mentén, a Vérmező-utczában, a Hantos-uton. A Csaba-utczát is jobban lehetne világítani. Hát az ördögárok beburkolása örökös kérdés marad, vagy a budai vágóhíd sorsára jut, mely szintén megvolt szavazva? Mit beszéljünk a Vérmező- utczának leásásáról a Preusuer-féle terv szerint? A C h r i s t e n-féle telek par- i kirozása szintén megfeneklett. A sok kívánni való között ott van az enyedi-utcza hosszán a helyőrségi kórház déli oldalán levő ut hosszában a Krisztina-utczáig vezető nyitott árok, a mit közegészségi szempontból kellene orvosolni. A Mozdony-utcza es Alkotás-utcza sarkán, ép úgy a Csend-utczában a Wim- mer-féle vendéglő előtt levő nagy emelkedéseket le kellene ásni, hogy a nehéz kocsik a város fejlődése érdekében könnyebben járhatnának. Mindezek mielőbbi orvoslását kérjük tisztelettel. „BUDA és VIDÉKE“ TARCZÁJA. A z impostor. Irta: Jlatkovicli Dénes. I Kajági Dezső volt a becsületes neve, — | meg is tartotta végig becsülettel. — pedig be I sok ember társának és társnőjének tört borsot. í _ már első tanítója. — a ludasi vörösorra j re ktrain uram megjósolta, hogy egyenes örö- I köse Zöld Marczi hagyatékának, — különösen j akkor fejezte ki eme jóslatát leghatározottabban j mikor & „esete“ (bodza) bogyó veres nedűjét j öntötte a ludasi rektram uram kancsójába, - j melyet megiván fent tisztelt vörösorru rektram, ! ezen italtól másodnapos hideglelést, kapott. Sőt tovább megyek, a tisztelendő ur is j pej ét csóválta Kajági Dezső miatt, midőn érté- j éré esett ama turpisága, hogy a hűséges Dóra | p.azdaasszony apró kacsa fiait kicserélte, holmi 1 Neveletlen vadrueza fiókokkal, igy veszvén ; hűséges Dóra néni hat heti önfeláldozása, . d mennyiben a vadrueza csemeték megtollasod- egy szép reggelen, a hűséges Dóra szeme láttára szálltak fel, — és repültek a Tiszára, — pedig a legkedvesebb rucza apróságon ott díszelgett egy szép piros szalag is, — nó de ez vissza került, — az igaz, hogy sokkal később, — de akkor is a tisztelendő ur tarisznyájában. — egy szerencsés kacsázás alkalmából. — felújítván a hűséges Dóra fájdalmait. Mii beszéljek Haragos Istók uram átkáról. — kit Kajági Dezső nagy pénteken a tiltott, sonka evéstől riasztott fel, — megkísérelendő ama vallásbeli állítás valódiságát, vájjon igaz-e az, hogy a harangok hangja „Nagy Pénteken Rómába szállnak.“ De ezen vallási kétely Kajági Dezsőre örökös emléket hagyott, —amennyibe a falu népe türelmetlenebb része ugyancsak kiporolta, a nebulót, — sőt az élet tavaszát és annak virágait Önkezűleg pótoló jegyzőné oly illetlenül fogta meg jobbik fülét, hogy a jobb és hal fülei között élre utolsó pillanatáig hosszúsági eltérés mutatkozott. — még az sem volt képes ezen mértékbeli viszáságot megszüntetni, hogy egy vasárnapi alkalmatosság alkalmával, — az urasági kerítést újból festő pictoroktól elcsent táblát akasztott Kajági Dezső — a fentebb említett éltes asszonyság ruhájára, ezen táblán nagy hetükkel díszelgett: „ Vigyázat — be van mázolva. “ a jámbor hivő község szörnyen megbot- ránkozott, — de egyetlenegy jószívű keresztény lélek sem akadt, hogy a szépség harmatát önkezűleg pótló érdemes asszonyságot erre figyelmeztette volna. Sőt mint később tudomásunkra jutott, a molnárék Viczája, meg a jágerék Katája ugyanazon délután Kajági Dezsőnek holmi almával, fügével, czukorral, lepénnyel, fánkkal, tortával, és isten tudja még mivel rakták tele a kalapját és kabát zsebjét — sajátlagos a kalap és kabát csak maszatos lett, — hanem Kajági Dezső ezen kedveskedést háiom heti betegeskedéssel fizette meg, — a ludasi doctor szerint a nebuló elrontván a gyomrát mint egy bivaly. Szó mi szó, Ludas község eme három heti betegséget nagyon megsínylette, ha szabad volna ekként magunkat kifejezni, a falu kezdett melaucolicus lenni. A szőlő esősz már-már azon agódott. hogy ha Kajági Dezső eltalál patkolni a község néki a hivatalt azonnal felmondja. — mert a ludasi szőlőknek csak kétrendbeli ellensége volt, — egyik a szárnyas állatok t. i. a madarak. a másik, és ezt Balog B dint esősz fajdalommal jelentette ki, — a veszedelmesebb ellensége a már annyiszor emlegetett Kajági Dezső „Nyelvében él a Nemzet.“ A magyar egyesület jelszava.
