Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1897-07-18 / 29. szám

Budapest, 1897. (3) BUDA és VIDÉKE Julius 18. köz művelődési egyesület tárgyalta és, határo­zati lag kimondotta, hogy régen érezvén szük­ségét egy, a közművelési egyesületek érdé':eit szolgáló központi bizottságnak, Gerlóczy Ká­roly indítványát, a „Beregmegyei magy. közm. egyesület“, önkormányzati jogának hangsúlyo­zása mellett egyhangú helyesléssel magáévá teszi és ily értelemben fölszólítja a múlt év­ben működött, központi végrehajtó-bizot’+0' ot, hogy ez működését állandósítsa, illetőleg hogy magát mint központi bizottság a jövőbeli teen­dőkre nézve is szervezze. A közművelődési egyesületek jövő életére nézve igen fontos indítvány sorsa iránt az egyesületek igen ér­deklődnek. A döntés ügyében akadály merült ugyan fel Bethlen Gábornak, az emlitett köz­ponti végrehajtó-bizottság elnökének halálával, de reményelhető, hogy a bizottság alelnökei nemsokára összehívják a végrehajtó-bizottság tagjait és az egyesületektől beérkezett véle­mények alapján dönteni fognak. A beregmegyei közművelődési egylet­nek ez az indítványa megegyezik azzal az inditványnyal, mit az év elején a Buda és Vidéke tett az egyesületek központosításáról. Több az egylet, mint a tag, itt Budán is jó volna, ha az elnöklázból kigyógyulva a budai külön­féle egyesületek p. o a temetkező és betegsegély- ző egyletek is egybe forradnának. Pest vármegye közgyűlése. Pest vármegye közgyűlésén a pilisi alsó és felső járást érdeklő tárgyakat adtak elő kimerítő gondossággal és pontossággal. Fazekas Gusztáv főjegyző, gróf Csáky, Serfőző Géza, Marséba lkó. Dubraviczky László, Kemény Kálmán. Közöljük az előadott tárgyakat : A vármegye főügyészének jelentése, a Bzen.t-endrei írnokok fizetésének javí­tása végett. — Szent-Endre város pol­gármesterének jelentése, a Szent-Endrén fel­állítandó rnenbáz tárgyában. — Szent- Endre városban a hitfelekezetek tulajdonát képező vagyon után felmerült pótadó leírása tárgyában. — A visegrádi milleniumi Szent-Sebestyén kápolna építésére vonatkozó tiszti főügyészi vélemény. — Tiszti főügyész véleménye, Borosjenő községnek tűzrendészed szabályrendeletei tárgyában — Tiszti főügyész véleményes jelentése, abékás megyeri szérüs kertek ügyében. A földmive- lési minister és Szent-Endre város között s z ő 1 ő t e 1 e p ügyében kö­tött szerződés iránt beadott állandó választ­mányi vélemény. — Szent-Endre és városa 1896. évi árvapénztári számadásai. — Mert én a szőkét szeretem.. .“ Az asszony nem szabódott. Mit tudta ő, mi az ölelés ? Egyszerre egy kis nesz hallatszott. Egy pompás him szarvas csörtetett elő. _Mily gyönyörű teremtés ! —kiáltá elra­gadtatva a nő. — Azok a remek szarvak : . .. — Szeretnéd, ha férjed is ilyeneket viselne ? — Hogyne 1 Megtakarítanánk egy bútor­darabot — egy ruhafogast. Óh de ez nem lehet __ sóhajtá, lemondva a „szép eszméről.“ Minden lehet, csak akarnunk kell szólt a csábitó és Évácska ajkára akkorát czuppantott, hogy no ! És az asszony, bár nem evett meg a „tudás“ tájáról, sejteni, tudni kezdett. Az első csókot egy második, harmadik és ki tudja mennyi követte... Mert a felhevült vér nagyon követelő. __‘ Szomjas vagyok édes barátom, ehes is, nem ettem délben egy falatot sem.^ A gavallér eg3’ ág után kapott és a nő elé taríá. , ' . . —- Nem szabad 1 Megtiltotta az Llisten . És hogy ne lássa a csábitó ^ vöröses-sárga gyümölcsöt, gömbölyű karjával fedé el iag>ogo két szemét. Szent-Endre város, és Tótfalu község 1895. évi közpénztől t i számadásai.— Tiszti főügyészi jelentés : — Z s á m b é k köz­ség 3600 forintnyi kölcsöne tárgyában. — Budafok község és Pöltzl Mátyás között kötött ajándékozási szerződés tárgyá­ban. — A békásmegyeri téglaipar részvénytársaság és a község között kötött csereszerződés tárgyában. — A pilisialsó járás főszolgabirájának jelentése, Kolb Kris- tófné alapítványi ügyében. — Szent-Endre város fogyasztási illeték tárgyában hozott szabályrendelete iránt. — A budakeszi gazdák szabad gazdálkodására vonatkozó határozata iránt. — Abudaőrsi birtokos gazdák szervezési szabályai iránt. — Hidegkút, Solymár, és Szent-Iván községek kérelme, hogy a községeiken keresztül vonuló utak, a törvényhatósági utak közé felvétesse­nek. — Zsámbék és Dunabogdány községek 1895. évi köz- és szegényalap szám­adásai. — Szent-Endre rend. tan. város 1896. évi gazdászati-, szegény-, letét-, kórházi- ! és nyugdíjalap számadása. — Borosjenő község 1896. évi köz- és szegényalap szám­adása. Á királyi vár bokréta-ünnepe. A budai királyi várnak nagy ünnepe volt, 1 Hetedfél évi munka után elérték az épület legfelső párkányát, a mely után a tető felra­kása következik s ennek az örömére ünnepet ültek ;i munkások, az építők, a tervezők egy­aránt. Budapestnek ez az egyetlen monumen­tális t pülete. a melynél mun/caközben baleset nem történt Pedig különösen a krisztinavárosi oldalon valóban a legéberebb őrködés volt szükséges a vezetőség részéről, hogy oly hosszú idő alatt, oly nehéz munkánál minden szeren­csétlenség elkeriiltessék. A munkásnép főképen ennek a szerencsének örvendezett a mai ünne­pélyen, lelkes ovácziókban részesitve Obrincsák Józsefet, az egész építkezés fő vezetőjét, a ki naponkint és minden építési nehézségek alkal­mával személyesen őrködött a munkások mű­ködése fölött s nem egy alkalommal vette elejét olyan fenyegető bajnak, a melynek kö­vetkezménye kiszárnithatlan lett volna. A bokréta-ünnepély délután 4 órakor kezdődött a szertárépületben levő építési iro­dában. Ott voltak az építési bizottság részéről báró Podmaniczky Frigyes elnök, Pupp Imre miniszteri tanácsos, Bakos János miniszteri osztálytanácsos, a miniszterelnökség képvise­letében Barkassy Géza miniszteri tanácsos, Hazay János miniszteri titkár, a várkapitány- ságtól lovag Ybl Lajos várkapitány és Herte- lendy Ferencz titkár, Hauszmann Alajos tanár, — Nevetséges! szólt hízelgő hangon Ármány. —- Bátran szakíthatsz .. . Nem látja senki. Azután mi sem oltja el jobban az éhsé­get és szomjat, mint a nedvdus narancs. Éva nem tudott ellentállni. Óvatosan körülnézett, aztán leszakított egy narancsot és mohon beléharapott. Mikor szomja csillapítva volt, kezdé be­látni. hogy vétkezett. És egy másik, egy na­gyobb bűn is furdalta lelkiismeretér. Kiszakitá magát Ármány ölelő karjaiból és hazafutott. Otthon, hogy haragos férjét kiengesztelje, azt füllenté, hogy az Úristen visszavonta idő­közben tilalmát. Adámnak sem kellett sok rá­beszélés, hogy beleharapjon a narancsba. De a megtorlás sem maradt el. Ármány megszö­kött az Úristen haragja elől, ki dörgő hangon igy szólt: — Mars ki innen, ti vétkesek! Adám bűnhődjél, mert nem tudtál vigyázni felesé­gedre! Éva vezekelj, mert megcsaltad férjedet! Te narancs pedig vén kofák kezeibe kerülj! Adám és Éva megtörtén kullogtak ki az édenből. A narancsnak meg szive vérzett a fájdalomtól. . . Gondoljatok e kis történetre, ha vörösbélü uaraucsot esztek. (Vége.) a királyi vár vezetője. Holzspach Nándor és Obrincsák József, a királyi vár építői, Györgyi Géza, a tervező he^ettese, Jussmann, Habicht, Hiiltl, Hofner, Jablonszky műépítészek. Gross- man főpallér stb. Hauszmann Alajos tanár a jelenlevők üdvözlése után szólott az építkezés jelentő­ségéről elismerő szavakkal méltatta a vállal­kozók és a munkavezetők szorgalmát, áldozat- készségét, a minek köszönhetni, hogy ez a valóban monumentális épület aránylag oly rö­vid idő alatt ennyire emelkedett. Örömmel konstatálta, hogy bár óriási műszaki nehéz­ségekkel küzdöttek, szerencsétlenség eddig nem fordult elő s ez főképen Obrincsák József főépítészi vezetőnek az érdeme. Báró Podmaniczky Frigyes szólott ez­után, az isten segedelmét kérve a munkára s kitartásra buzdítva úgy a munkásokat, mint elöljáróikat. Kiosztották a munkavezetőknek és a munkásoknak a miniszterelnökségtől kapott ju­talomdijait s az egybegyűltek megszemlélték az építkezést. Nem tudták eléggé dicsérni az épitésben kifejtett szorgalmat s azokat az építészeti szépségeket, a melyekre lépten-nyo­mon bukkantak. A vár krisztinavárosi része a régi épülettel már össze van kötve. Gyönyörű diszkapu van itt, gazdag szobrászati diszszel. Különösen egy szép lésze a királyi várnak a déli oldala, a hol két oszlopos erkély épült és egy zárt folyosó vezet a királyi lakosztályból a várfokon levő uj téli kertbe. Ezeket a mun­kákig még mind ebben az évben befejezik. A régi tárházépületet is megszerezték már a királyi várépítési alapból s ennek lebontását még ebben az évben megkezdik, hogy a jövő tavaszszal a vár északi irányban való tovább­építése is kezdetét vehesse. A szemle után a társaság lakomára ült össze, a melyen felköszöntötték báró Pod- maniczky Frigyest, Hauszmann Alajos tanárt, Holzspach Nándort, Obrincsák Józsefet stb. Örömmel adjuk ezt a tudósítást, annál is inkább, mert a budai közélet oly vézér férfiai mint Hauszmann Alajos, Holzspachék stb. nevét örökíti ez a remek építkezés. ' K&y derék polgár. Budának egy derék polgára halt meg és megérdemelt részvéttel temették el. David Károlyt életében tisztelték, szerették. A nagy gyárosok körében, a hazai és külföldi piaczon jó neve volt. Mint gyárost, mint polgárt kiváló becsületesség jellemezte. A társadalomnak szá­mot tevő tagja volt. A BudapéstiHirlap- ban ezeket olvassuk a derék férfiú életéről : Dávid Károly, ismert fővárosi papirkeres- kedő és gyáros, e hónap 10-éu, délután 5 óra­kor. életének ötvennyolczadik évében, hosszú, kínos szenvedés után meghalt. David mint szerény kereskedelmi alkalmazott kezdte meg pályáját. Csakhamar föltűnt szorgalmával és megbízhatóságával és saját erejéből fölküzdve magát, már a hetvenes évek elején önálló, virágzó papirnagykereskedése volt. Egész szerzeményét befektette később egy magyar papírgyár alapításába, a mely azonban balul ütött ki, úgy, hogy a nyolczvanas évek elején tel­jesen vagyon nélkül, ismét élűiről kellett kez­denie. De páratlan szorgalma, becsületessége és megbízhatósága, valamint ritka lelemé^'es- sége nemcsak papirkereskedését tette ismét virágzóvá, hanem megalapította az első nagy magyar dobozgyárat is, mely a dobozokat pléh- sarkokkal gyártja (David szabadalma szerint) és a mely a dohányjövedék kezelésében iga­zán korszakalkodó volt. A csinos és praktikus cigarette-skatulyák David gyárából valók nem­csak itthon, hanem Ausztriában és Szerbiában is, de nagyjában kiszorította a fából készült nehéz szivarskatulyákat is. Két fiát, Bélát és Jenőt, a kik méltó munkatársai voltak, bevette a czégbe és hosszú, fáradalmas munkásságá­nak gyümölcseként megérte azt, hogy az ál­tala alapított David Károly és fia czég égj- virágzó gyári iparnak lett tulajdonosa. Fárad­

Next

/
Oldalképek
Tartalom