Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1897-07-18 / 29. szám
BUDA és VIDÉKÉ Julius 18. Budapest, 1897. (2) lan látványt nyújt; de azonkívül csonkítani fogja a hatását az építendő monumentális István szobornak. Reméljük, hogy ez utolsó hiba, a melyet az illető szakközegek az építési engedöly megadásánál elkövettek ebben a tekintetben. Múlt évben az Ilona-utczát az egész hosszában kikövezték s kocsiforgalomra járhatóvá tették. Ámde az utcza végén nem lehet sem az ápolda, sem az ostrom utczába kocsival bekanyarodni veszély nélkül. Régen fennálló terv, hogy az ápold a és Ilona-utc'za sarkán levő Müller-féle ház részbeni lebontása által a kocsiforgalom az ostrom-utczába lehetővé tétessék; ez azonban még mindig kivitelre vér ; lehet, hogy a bécsikapu- tér nagyobbszabásu rendezése alkalmából meg fog történni, de mikor? Mily gyakran volt a Pillér-utcza kibővítése és rendezése tárgyalás alatt, de mai napig ott sem történt még semmi; pedig ennek az utczának szabályozatlan volta képezi akadályát az ottani Retek és Fillér utcza sarkára tervezett s építendő nagy bérháznak. Itt a nyár, a kedvező időiárás, mely majd elmúlik tétlenül, s a tél közeledtével ijedve fogjuk észre venni, hogy Budának újból nincs jégpályája; a Christen féle téglagödörben buján nő a gaz, a helyett, bogy már most alapját fektetnénk egy ott létesítendő jégpályának. A főváros dicséretére is legyen említve, hogy az „Elipse“ sétánynak a gyönyörű elrendezésén kívül újabban két kis sétányt létesített, melyeknek azonban az a sajátságuk, hogy egyikben sincs egy szál pad sem; keletkezett a fazekas-téri és a Pálfy-téri kis park; a, sétány, vagy ha ugytetszik park, nem is nevezhető annak, ha nincs benne ülőhely; a Pálfy térnél még annál is szükségesebb a pad, mivel itt a közúti vasútnak van élénk átszállási helye. Apropos közúti vaspálya! Nem kerülheti el budai lakos, hogy ellene ne panaszkodjék. A lánczhidfőtől még most sincs egyenes összeköttetés Pestre, holott a sínek e czélra le vannak rakva a Henger utczai kanyarulatnál a Margit- hidra, s a társaság nagy hangon meg is ígérte az egyenes járatást a lánczhidfőtől Pestre — persze a szerződéskötés alkalmával. Azt hiszi a társaság, hogy a vízivárosi lakosnak soha sincs útja a Lipótköruton? a Vígszínháznál? a nyugati 'pályaudvaron? a Váczi-köruto.p? a törvényszéki épületben? a Ouriá\palota környékén stb.? mindezekre a helyekre a közúti vasúton kell mennem, de nem akarom drágábban s kényelmetlenebbül megfizetni mint más irányban lakó polgár. A budai vízivárosi közönség igénye csak akkor lesz kielégítve, ha a közúti vas-x pálya társaság a lánczhidfőtől direkt kocsikat járat a Margithidon át, vagy a nyugati pályaudvarig 10 krért, vagy a Károly-kaszárnyáig 12 krért; ekkor is csak egyenlő kényelmet fogna élvezni a vízivárosi közönség a főváros bármely más részén lakó közönséggel; most azonban határozottan rövidséget s kényelmetlenséget szenvedünk. Becses lapjában foglaltatik egy rövid közlemény „Buda épül“ czimén; ez a tény, hogy épül Buda, képezi a világító sugarat Buda sötét egén! Jönnek vagyonos emberek s építenek nálunk, mert meg van a rentabilitása a befektetett tőkének; továbbá jönnek Pestről a va- j gyonosabb osztályhoz tartózó lakók, a kik imár abban a meggyőződésben élnek, hogy sehol oly egészséges, oly kellemes lakás nem található Budapesten, mint a Duna jobbpartján. Óhajtandó, hogy ez a meggyőződés minél inkább nyilvánosságra jusson; akkor élénkül majd nálunk az ipar és kereskedelem, az fog majd hozzá segíteni leghathatósabban, hogy a Pest és Buda. közötti külömbség elenyésszen. Ott Lajos. 1 Margitsziget megvétele. Ismét napirendre került a Margitsziget eladása, a sajtó bizonyos megállapodásokról hozott hirt. A tündérsziget ezek szerint vállalkozók kezébe kerül és elveszti mostani jellegét. egy nagy mulató helylyé alakul. i Rohanunk előre a világosság felé. Fejlődünk, vállalkozunk, vállalkoznak az idegen forgalom rovására és tönkretevődik a vendéglős ipar, mit a pénzügyigazgatás és rendőrség agyonkorlátozásokkal úgy is a türhetetPn- ségig sújt. Azok a nagy szabású mulatók olyan helyek, melyek itt minálunk nem tarthatják magukat és úgy nevezett jó csődtömegek lesznek. Mulatók és mulatók egymásután keletkeznek, és pusztulnak azok a helyek, hol a kedély nemesedhetik, és a test és szellem pihenhet, Minden helyet elzárnak azzal, hogy oda csak nagy költekezésekkel jutnak. Olyan gazdag már az elszegényedésnek hírében álló Budapest, hogy még a szórakozást és üdülést is belépti Jegyekkel kell megfizetni? Dehogy gazdag. És még is ott vagyunk, hogy még pihenni sem lehet leülni fizetés nélkül. A Margitsziget úgy szép a hogy most van, ezért irigyli tőlünk ezt az egész világ, maradjon olyan is és ebből az éden kertből ne csináljanak mást. Elég szép az és elég élvezet kínálkozik ott mulatók, orpheumok és kötéltánczosok nélkül A főváros hatóságának semmi áron uem szabad beleegyezni abba. hogy ott ilyen Ízlés és erkölcsrontó telepek legyenek. A Buda és Vidéke múlt évi folyamában azt indítványoztuk, hogy egy nagy jótékony sorsjáték utján szerezze meg azt azt egész ország és hagyja meg mostani állapotában, hiszen a budai főidők közelében, és a fővárosban úgy szólván álig van nyilvános sétány. Azt mindenesetre helyeseljük, hogy a szigetet híddal kössék össze, hogy olcsóbban és könyebben sőt belépti dij nélkül lehessen I oda jutni, mert a szegény emberre és rá fér, hogy a természet szépségében gyönyörködve emelkedhessek az Istenhez. A közművelődési egyesületek központi hivatala. Az év elején történt, hogy Gerlóczy Károly a magyar közművelődési egyesületek működésében az utóbbi időben észlelhető lanyhaság megszüntetése végett azzal az inditványnyal lépett fel, hogy a közművelődés egyesületek közös teendőik ulegbeszélése végett szervezzenek egy központi bizottságot, illetőleg állandósítsák azt az egyesületek küldötteiből alakult végrehajtó-bizottságot, mely a tavalyi kiállítás alkalmából a közművelődési kongresszust rendezte és az egyesületek kiállítását szervezte. Gerlóczy indítványát az egyesületek jobbára már letárgyalták és túlnyomó többségük helyesléssel fogadta. Újabban a Beregmegyei magy ar Tehát a mézes hetek örömét már az I első emberpárnál is toilletkérdés zavarta meg. Ezt jó konstatálni. — Vagy három napig nem beszélt a férj a feleséggel. Haragudtak. Negyednap végre az ebédnél megnyíltak Adám ajkai. Oh, bár ne beszélt volna ! — A leves megkozmásodott, — szólt — a pecsenye odaégett... a főzeléken kevés a hússzelet... a tészta... hát ez tészta?.... Valóságos csiriz, darab. — Szegény Éva ! Annyira bántotta őt e beszéd, hogy mitsem evett és szótlanul vitte be urának a fekete kávét. — De im. mi történt? Adám indulatosan vágja földhöz a csészét. — Meg akartak mérgezni! — kiáltotta. — Szent Habakuk, — mondá kezeit összecsapva Éva — elfelejtettem czukrot a kávéjába tenni! Adám egészen oda volt. Egy haragos pillantást vetett oldalbordájára, azután lefeküdt. Ebéd után egy-két órát szokott rendesen szundikálni. — Az asszony kiült az ajtó elé. Halavány volt. Szomorkodott. — Mit búsulsz galambom ? — Kérdé egy deli ifjú, ki éppen arra tartott. — Éva mutajóujját ajkához szorítva szólt: — Csitt! Férjem alszik. Még felkeltenéd. I — Alszik ? Annál jobb És a jövevény ajkaira gúnyos mosoly szállt, mely oly jól illett hozzá. — — Megszidna öregem, ha nyugalmát 1 zavarnám. — Akkor jer pár lépésre velem... Én — szólt az idegen bemutatva magát — Ármány vagyok. És kecsesen meghajtá fejét. E pillanatban a szerelem angyala szolgálatában állok. — Mit kívánsz tőlem ? — kérdé Éva és gyanútlan fogadta el az ifjú karját. Meg kell jegyeznem, hogy ármánynak rendesen nő arcza volt Haja sárgás-vörös volt, szeme kék. — CsaK akkor, ha leány vagy asszony megrontására törekedett, vette fel fiatal emberek termetét és árczát. Már régóta nem tetszett neki, hogy az első emberpár per patvar nélkül ól. ) Tehát megrontásukra törekedett — Nem kívánok semmit tőled édes. Bajodon akarok segíteni. Tudom, hogy férjeddel ,,faséu- ban vagy. Éva hálásan tekintett az ifjúra, azután az általunk már ismert női bőbeszédűséggel elpanaszlá, hogy nem tud semmit férje szája ize szerint sütni-főzni. Ármány hóna alá nyúlt és elővette Zi- . I lahy Agnes szakácskönyvének legújabb kiadását. — Ezt neked ajándékozom. Általa visszahódítod majd férjed szeretetét, Halld csak hogyan kell a húslevest készíteni: „Fél kiló marhahúshoz — olvasá — másfél liter vizet lehet számítani“. . . — Én bárom litert vettem — vágott közbe ijedten Éva. „.. . A mészárszékből hozott húst csak meg kell mosni, nem pedig’kiáztatni. . . “ — Én pedig kiáztattam. Ilyen beszélgetés közben elértek ama bizonyos narancsfához és annak árnyékában levő padra ültek.r Ármány nagyon, nagyon belenézett a fess Éva szemeibe. .. Milyenek is voltak azok a bizonyos szemek, bizony kékek, de még milyen kékek voltak, akár csak a csillagos kék ég! Valóságos gyémántok, melyek estende megvilágították az első emberpár lakását. Erre a szikraszóró szempárra szükség is volt, mert akkortájt még nem ismerték a gyertyát, de még a villamos lámpát sem. Hogy az ifjú a szembetekintéssel nem elégedett meg, szerény nézetein szerint, mondanom is felesleges. Átkarolta Évát és fülébe súgta édesen, szerelmesen : . „Nem kell a barna énuekem.
