Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1897-07-11 / 28. szám
Budapest. 1897. VI. évfolyam 28. sz. (Szent Jakab hava.) Vasárnap, julius II. Hetenként megjelenő lap a közigazgatás, közgazdaság és társadalom köréből, BUDA ÉS VIDÉKE ÉRDEKEINEK ÉS A MAGYAROSODÄSNAK WettZLÖN YE. Szerkeszti: EEDÉLT1 (S-'ZTTZIL,-^. KI ADÓHIVATAL, hol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek : Várocmajor-utcza 28. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak: Egész évre 12 korona, fél évre G korona, évnegyedre 3 korona. S Z E olgárraesterer, s É G :- h°g^«a 28. Kéziratokat és közle.aet ide kérjük küldeni. Élet és halál. Nem szegény, de azért érdekes és tanuságos a fővárosi statisztikai hivatal jelentése. A székes főváros közegészségügyi szerveinek, működésének, lelkiismeretességének eredményei tűnnek ki a beszélő számokból. A statisztikai hivatal nem vezér- czikkez, nem elmélkedik, szóvirágokat nem mond és még is ott van kivont tanúságaiban az élet és halál drámája. Ott látjuk az orvosok önfeláldozó, halált megvető, hősies működését, ott viszont a mulasztásokat, a törvény végrehajtását és végre nem hajtását, a közegészségügy sikereit és nyomorúságait. P ja mit látunk az öldöklő halál idor , 4, a harczot, melyben egy időre visszaveri a tudomány és elhalasztja az enyészet törvényének végrehajtását. A fővárosi statisztikai hivatal ki- kimutatása szerint 1874-ben 1000 lakos közül 45 halt meg, ez az arány ma csak 24, a mi a 608.794 főnyi lakosság mellett 13.000 főnyi néptömegnek a h a 1 á 1 t ó 1 való m e g menté s é t j e 1 e n ti. A főváros 76 európai nagyváros halandóságában az 1895—96 év adatai szerint az 53-ik helyet foglalja. „Ez a magas halálozási arány nem róható fel egyedül a főváros egészségügyi, vagy egyéb tekintetben ki nem elégitő állapotának. Magyarországon az élettartam általában rövidebb és a halandóság i nagyobb, mint Nyűgöt Európában; a főváros lakossága pedig nagy részt a vidék lakosságából gyarapodván, természetes, hogy nem vonhatja ki magát az országszerte uralkodó vitalitás befolyása alól. Annál inkább megnyugtathat, ha látjuk, hogy Budapest halandósága a nagy város minden kedvezőtlen befolyása daczára, még mindig jóval csekélyebb, mint az ország számos városáé, sőt, hogy a főváros halandósága az országos átlagnál is jóval kisebb. A statisztikai hivatal jelentése szerint a B e 1 és L i p ó t városban a halandósági arány állandóan oly alacsony, mint az igen kedvező viszonyokat feltüntető angol vagy belga városokban; az I. II. VI. VII. VIII. kerületek halandósági koefficiensei.«: tekintetében a közép halandóságé, nagy városok mellé sorakoznak s igy csupán Ó-Buda és Kőbánya tüntet fel nagyobb halálozási arányokat. A belvárosban 13.8., a Lipótvárosban í 6*2. a Vl-ik kerületben 19-4. VII-ik kerületben 18*6. I. kerületben 21*9. II. kerületben 205. a III-ik kerületben 29'7. a X-ikben 31*5 a halálozási arány. 1896-ban az I. kerületben 806, a II. kerületben 600, a III kerületben 950 halálozás volt. Az egész főváros területén az előző évekhez képest leginkább szaporodtak a vörheny, a veleszületett gyengeség, a tüdő- lob, az a g y g u t a és agyvérzés esetei. Említésre méltó csökkenés mutatkozik a tüdőgümőkór* ban, ránggör csőkben, és a szervi szívbajban elhaltaknál. A közegészségügyi szabályok behozatala előtt 10.000 budapesti lakos közül 54 2 balt meg fertőző bajokban, — addig ezt a korszakot követő években, a kolera évek beszámításával 314, ezek leszámításával csak 25.9. Az ovóintéz- kedések nélkül 1400 emberrel több balt I volna el fertőző bajokban. 1890-91-92-ben a fertőző bajok okozta halandóság emelkedett, inig 1893. évtől fogva határozott javulás észlelhető. A mennyiben ott, hol — mint Budapesten — sok gyermek születik, már ez oknál fogva is nagyobb halandóság várható, nem lesz érdektelen, ha nagy- j városok összehasonlításánál a gyermekhalandóságot a születések számához is viszonyítjuk. Az alábbi összeállításban közlünk ily számításokat néhány nagyváros gyermek halandóságáról. Ez összeállitásból kitűnik, hogy fővárosunkban a 0—1 éves gyermekeknek a születésekhez viszonyított halálozási aránya most már eléggé kedvezőnek mondható. Nálunk 1000 született gyermekből ugyanis 196 halt .BŰDA és VIDÉKE“ TARCZÁJA. Egy végzett földesur dala. Nagy úr volt az öreg apára Nagy úr volt az apára is; Úri módon nevelődtem Künn a pusztán magam is. Sok nevelőt elkoptattam, Kettő is volt egyszerre, Dologtevő napra egyik, A másik meg ünnepre. Ez utóbbi bírta minden — Minden rokonszenvemet; Az előbbit ott ott hagytam Gyakran a f'akóp mellett. Nem is ragadt rám. az igaz, Valami sok tudomány ; Jobban tetszett futkároznom Kutya, csikó, ló után. Az iróto 11 helyett hosszú Béres-ostort forgattam ; „Nyelvében Sem egy állat, sem egy ember Nem nyughatott miattam. Azután meg, hogy elértem Zsenge suhancz koromat, Cseléd- s jobbágy leány után Eresztettem gondomat. És ebben az édes apám Járt előttem példával, Dévajkodoú az is minden Menyecskével, leány nyal. Már azután a tanulás Sehogy sem állt Ínyemre, Éltem, mint a hal a vízben, Mint kis király kényemre. Legkedvesebb fia voltam Szegény édes anyámnak, Első gyermek, legszebb gyermek, Hasonmása apámnak. Mért tanultam volna, mikor Nem volt immár vármegye, Mely az embert jó pénzéért Alispánnak megtegye ? a Nemzet.“ A magyar egyesület I í Beálltam hát apám mellé, Nem ispánnak, kasznárnak, Hanem csak úgy vadászgató Kopó- agárcsiszárnak. Néha napján fölvetettem Paripára magamat, S bejártam egy megye lányát. Vásárokat, búcsúkat A hol vásár, ott a czigány, Ki elhúzta nótámat; Én meg odadobtam neki Utolsó banknótámat. így éltem én világomat, Legényesen, vidámul, Apám, mint egy zsidó bérlő Gazdálkodott csúnyául. Arató- és cséplőgépek És vetőgep hirdette, Hogy a magyar az uj kornak Szavát mar megértette. Csak a tökmag, olajütő S pálinkagyar a régi, Ahol is a burgonyából Szilvorium csepeg ki. jelszava.
