Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1897-07-11 / 28. szám
Budapest, 1897. (2) BUDA és VIDÉKÉ Julius 11. el; Berlinben ellenben, melynek általános halandósági aránya sokkal kedvezőbb, g48; Boroszlóban 277; Münchenben 288; Szt.-Pétervárt 306, a mi azt tanúsítja, hogy nálunk nem annyira a csecsemőknek, mint inkább a magasabb korosztályoknak nagyobb halálozási aránya okozza a nagy összhalandóságot. Az 1894. évtől fogva az álhimlőt, a bárányhimlőt, a vérhast, a hökhurutot, az orbánczot és"1"1 gyermekágyi lázat, mig 1896-tól kos majárv. agygerincz- agylobot és a ozt®tf!51 %mirigylobot is felvesszük kimüf°^akaíes^ Hogy azelőbbi évek czikkeivel való összehasonlithatást fentai .Áhíssük, ezen betegségek statisztikáját az előző öt évről is összeállítottuk; azonkívül pedig a 21. sz. táblában két összeget mutatunk ki, melyekből a kisebb csak azon betegségeket foglalja magában, melyeket az előbbi években is kimutattunk. A főösszeget vevéu tekintetbe, azt látjuk hogy a hevenyfertőző betegedések száma az előző évhez képest 1262 esettel, vagyis 12-6%-kai növekedett. Az egyes betegségekre áttérve, úgy találjuk, hogy kolera-eset ez évben sem fordult elő. Nagyon gyengült az álhimlő (32’5%), a bárányhimlő (24-7%), a himlő (20*6°/0), és a croup és diphtheria (15• 2°/0) eseteinek száma. Nagyobb mértékben emel- | kedett a betegedések száma a hökhu- ! rútnál (131;4%), a gyermekágyi láznál j (48.7%), az orbánczuál (46-9%), és a j hagy máznál (46'8%). A többi fertőző be- tegedéseknél a változás jelentéktelen. A hevenyfertőző betegedések a múlt évben februárban érték el a maximumot 1.415 esettel ; legkedvezőbb volt a szeptember 559 esettel. A hevenyfertőző betegedéseknek több mint fele az év első öt hónapjára jutott. Az egyes betegségekre áttérve, úgy találjuk, hogy a vörheny februárban és júniusban, a himlő, a croup és a diphtheria, a kanyaró, az orbáncz, a gyermekágyi láz, a járv. agygerincz-agylob és a járv. fül- tőmirigylob februárban, a hökhurut júniusban, júliusban és augusztusban, a Hol azelőtt pusztáinkon Hire sem volt templomnak, Egymás után emelkedtek Tornyai az újkornak. Uj szabású alkotmányok. Melyek kőszén füstjével Ostromolják az egeket. Nem illatos tömjénnel. Csak az a kár, hogy mindezek Kölcsönpénzen épültek; S az uzsora árjaiban Falvak, puszták elültek. Úgy elültek, hogy egyetlen Szilvafa sem maradott, Mely a régi földesúrnak Teremné még a magot. Nagy szerencse, hogy kiütött Október diplomája, Mire az ős családoknak Jól felszökkent az ára. Apám uram, mint egykori Táblabiró ivadék, A megyei fóiapáni Méltóságra hivaték. hagymáz és a trachoma augusztusban, a vérhas szeptemberben és az álhimlő és bárányhimlő deczemberben lépett fel legerősebben. Az 1896. évben mindössze 3200 lakást fertőtlenitetett 252-vel kevesebb, mint 1895-ben (3452). A fertőtlenítések minimuma augusztusra esik, a midőn u. i. 206-ot tett a számuk, mig a maximum 309 fertőtlenítéssel januárban éretett el. Egy-egy hóra átlag 267 fertőtlenítés esik. Az egyes betegségeket vévén szemügyre, azt látjuk, hogy az összes fertőtlenítések harmadrészét a vörheny vette igénybe, a diphtheriára közel egy harmadrésze jutott; a hagymáz a fertőtlenítéseknek egy hatodrészét, a kanyaró mintegy huszadrészét, a himlő közel negyvenedrészét vette igénybe. Látni ebből, hogy az összes megbetegedéseknél ezen arányszám 28’4%-ot tesz (1895-ben 34'6), továbbá, hogy legnagyobb az a vörheuynél, a diphtheritis és croupuál és a typhusnál; a himlőnél kilencz megbetegedésre, és a kanyarónál is huszonnyolcára jutott egy fertőtlenítés. Figyelmeztetnünk kell azonban arra, hogy a fertőtlenítések száma nem az egyénekre, hanem a. lakásokra vonatkozik s igy oly esetben is, a midőn egy lakásban egyszerre több megbetegedés fordult elő, ez csakis egy fertőtlenítő eljárásra nyújtott alkalmat. Áttérve e kerületek szerinti részletezésre, azt látjuk, hogy a legtöbb fertőtlenítés a VII. (22;0%), a VIII. (22-0%) és a VI. (19-0%) kerületben eszközöltetett, legkevesebb a II. (3\3%) és a IV. (3-4°/o) kerületben fordult elő. Ezek az élet halál számai, a melyekből sok kiált a hatósághoz javításért, javulásért, a törvények szigorúbb végrehajtásáért. Épülő paloták és a nyomor. A fénynek megvannak a maga árnyai, a paloták nyomorból keletkeznek, a nyomor építi.. a fekete gyémántokat bátor, elszánt kenyérkeresők hozzák napvilágra. így a család csillagzata Újra kezdett fényleni, Nekünk őr’ltek a vármegye Kisebb, nagyobb vizei. Ezeket az embereket, megkellene becsülni. mint a földesurak megbecsülték a magok jobbágyait. Ezt nem látjuk a modern tőke kis királyaitól, kik száz és száz millió fehér rabszolga verejtékével szerzik aranyaikat. Tisztelet a kivételeknek. Az épülő paloták épülhetnének, ha a szegény téglavető munkás nem lenne? Ugye nem? Hiszen Egyiptomot ezért hagyta el az ó-kor egyik legnagyobb népe. Hogy a téglavetés, építés nagyon fárasztó munka, kitűnik az abból, hogy ezt győzedelmes szabad népek a hadi foglyokkal teljesítették. Rabszolgaként bánnik a győzedelmes tőke a munkással ma is ... . Nem tartozunk a socziálisták közé. de igazságosak vagyunk. Elítéljük a tőke uralkodásának kicsapongásait, de elítéljük az erőszakosan békétlenkedő munkást, elítéljük az egyensulylyal nem törődő társadalmat, a mely az önkénynek szolgáltatja ki az elnyomottat . . A Buda és Vidékében közöltük az Elvele és Tövisek czimű regényt a socziálismus enyhítésére. A miket ebben irtunk abból sok beteljesedett. A föidmivelő is ott van ma a socziális izgatok karmai között. A munkás pénztárak és segélyegyletek vezetői visszaélései és bekövetkeztek. Az Elvek és Tövisek, socziális programmja kivezető ut. mert a vallás és dolog oldja meg a csomót. Jézus kijelentése: Imádkozzál és dolgozzál A munkás kérdés felett napirendre nem térhet többé sem társadalom, sem állam. A tőke és munka ne folytasson háborút A munkás munkaideje, munka bére lakás viszonya legyen szabályozva, de a jogtalan fellépésnek eleje véve. A munkaadó a munkásnak apja és ne zsarnoka legyen. A munkásnak kenyere mellé adjunk szellemi táplálékot is és kergessük ki az izgatókat. kik zavarosból élve nem tudják orvosolni a munkás helyzetét. ctárgya.el mérgezték. 4. a k A 111 ik kerület téglagyári és egyéb mRÚkásái közé az üszők el van dobva, ha valahol, itt jogos panaszai vannak a munkásuak. A kantin uzsorásokat örökre lehetetlenné kell tenni Itt van az a rendelet, mi az úgy nevezett Jancsi bankók eltörléséről szól. Jancsi bankóknak nevezte el a nép azokat az utalványokat. melyeket a munkaadók bér fejében élelmi szerekre stb. ki szoktak állítani. Ezek a bankók rendesen egy a vállalkozóval összeköttetésben, esetleg érdekközösségben álló üzletre szólnak, a mely aztán monopolizálja a munkásokat. Éppen ezért e czimen a legtöbb esetben meg nem engedhető árúuzsora folyik a munkások bőrére. A nyugat európai törvényhozások el is tiltották ez üzelmeket, sziA mennyi kell, annyi meg van, Aláírom nevemet, Hogy akármely képes lapban Talányképen elmehet. A családnak minden tagja Hevenyében felkapott, Engem apám tiszteleti Főjegyzővé avatott. Az igaz, hogy egyetlen egy Tollat el nem szaggattam, 8 a jegyzőkönyv Írásával Máig adós maradtam. De hát minek Írtam volna ? Volt, aki irt helyettem, Én pedig a tiszteletet Tisztelettel eltettem. És ki tudja, mennyire föl Nem vihettem volna még, Ha oly csúnya ködbe nem vesz Königrécznél a nagy ég ! Főjegyzőség, főispánság Csak egy ugrás. Igazán Ez utóbbi nekem való, Nem kell hozzá tudomány. Hej, de az az irgalmatlan Königréczi, chlurni köd! Nemzetségem törzsökére Vont örökre fellegöt. Ott, kiderült a hazának És beborult minekünk, Alkotmányos levegőben Mi már meg nem élhetünk. Apám meghalt! kiáltja a Közvélemény lármája; Pedig olyan egészséges, Mint a Duna csukája. * * * Eddig terjed az urfinak Öucsinálta nótája, A többi már igen rövid, Én zengem el utána. Ur volt atyja, úr volt maga, Míg az apja meg nem halt, S kortes torkok nem zengék el Fölötte a siri dalt.
